St. Louis és Vidéke, 1967 (55. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-13 / 1. szám

HUN VOLT E A MAGYAR ? ÉS ROKONA VOLT-E ÁRPÁD ATTILÁNAK? r A Salzburger Nachrichten napilap egyik júliusi havi számában Sebestyén György újságíró Háy Gyula: Attila szín­müvének voralbergi előadásáról írt kri­tikájában oly kijelentést tett, hogy a tu­domány tisztázta: a magyarok nem vol­tak hunok és Attilához semmi közük. Elhiszem azt, hogy egy színházi kriti­ka keretében nem lehet forrásokra hi­vatkozva, történeti tanulmányt írni, de a merész és téves kijelentéseket még sem lehet szó nélkül hagyni, mert azok a kijelentések és sentenciaszerü megál­lapítások, egy napilap hasábjain a nagy nyilvánosság számára hangzottak el. Igyekezni fogok rövid lenni és a for­rásokra, egyes tényekre hivatkozásnál alig fogok többet adni, mert aki nem hi­szi el, amire és akire hivatkozom, néz­zen utána. Herodótos szerint, (IV-ik könyv) a scythák minden más népeknél hamarább éltek a Kaukázusban. — Trogus Pom­­peius pedig azt mondotta, hogy a scythák minden más népet megelőzve, 1500 éven át bírták egész Előázsiát s ezek a scythák a világ minden más népénél, még az egyiptominál is régebbiek. Ezt az állítást felfedezett bizonyítékok alapján magáévá tette Francois Lenormandt francia tudós „Histoire ancienne l’Orient jusque aux guerres mediques” című munkájában és mondja: a behisztuni tábla három nyel­ven írt szövegének egyik nyelven írt ré­sze, a magyar szavakkal meglepően ösz­­szevethetxj. Herodótos, Strabó és Plinius azt állít­ják, müveikben, hogy a scythák nyugatról kelet felé terjeszkedtek s terjedtek el. Histapes, Dárius történetírója már Kr. e. 520-ban megemlékszik a hunokról s a hun elnevezés a scytha helyett már eb­ben az időben mind általánosabbá válik. Xenophon Kr. e. 431-ben már megem­lékszik az avarokról, míg Curtius, Nagy Sándor történetírója, a 334-ik évi hadjá­ratról írva, megkülönbözteti a királyi scythiákat a szabad scytháktól, kiket massagétáknak is neveznek. A nisibi felirat ezeket örökíti meg: Antiochlus országlásának 11-ik eszten­dejében az avar párthusok a makedónok igáját lerázták és az euthaliták királyá­nak fiát választották királyuknak, kinek nemsokára Kelet- és Észak-Ázsia minden népei meghódoltak. Ezt a feliratot Tiri­­detes örmény király vésette be az obe­­liszkbe, ki maga is párthus dinasztiából származott. Már Abas is beszél a khu­­sokról, vagy párthusokról és ennek anyanépéröl a daha, vagy massagéta scythákról. Bölcs Leó bizonyítja azt, hogy a ma­gyar név használata előtt az egész nép neve avar volt. Eliseus (Örmények és Perzsák ellen viselt háborúja), Pharbi Lázárral s álta­lában az összes Krónistákkal egyezően vallja, hogy a párthusok avarok voltak. Lukácsy Kristóf: „A magyarok őselei, hajdonkori nevei és lakhelyei” című könyvében örmény, arab és perzsa kút­főkre hivatkozva s ezeket egybevetve, igazolja, hogy a scythák, sakált, khusok hunok voltak. A magyarok eme hunme­­peknak egyike s a scytha népek egy nyelvet beszélő népcsalád. Az egy nyel­vet beszélés tényét Herodótos, Strabó, Plinius, Jordanes történetírók is állítják. Calmet „Commentarii in Genesim” c. II. könyvében írja, hogy a Tigris és Euphrates folyók forrásánál fekvő Hunor város, az ott fekvő Cohlis várossal azo­nos, az Eviláth földjén fekszik, mely föld Hunor és Magor szülőföldje. Paulis Diacónus (799) és St. Paulinus aquileai pátriárcha (803) az avarokat ál­landóan hunoknak nevezik. Aquilea hun ostromáról írva, az avarok hun-scytha ravaszságáról beszél. Nagy Károlynak ellenük vezetett hadjáratait a hunok ei­len vezetett hadjáratoknak írja. Említi, hogy a bizánci udvarnál első megjelené­sükkor azt hitték róluk, hogy egy új nép, majd rájöttek, hogy tulajdonképp hunok, kik magukat sabimak is nevezték. A Fuldai Évkönyvek (894) írja; „Avari sui dicuntur ungari.” Tamás spalatói érsek (900) írja: „A massagéta nemzetnek egy része kiköltöz­vén országából, mely magyar nevet is visel, nagy sokasággal jött, minden aka­dályokat elpusztítván, egész Pannóniát, a Duna mindkét oldalán, elfoglalta. Federik aquileai pátriárcha az Aquilai krónikában írja: „Magna Hungarórum gens a Syria egressa.” Nicephora Gregoras: „Massagete alani vulgo dicuntur.” Theophilactos írja: a hun—ugorok, onogur, unnugur, a hun nép egyik ága s ehhez hasonló egykorú kifejezések, meg­állapítások tömege bizonyítja, hogy ezek egyfajta népek voltak. Prokópius írja, hogy a Kaukázus és a Káspi-tenger felé eső szorosánál harcol­tak a hun szabirok a perzsák ellen. Theophilaktós a Meotis és Káspi-tenger és a Kaukázus közti lapályon említi az onogur, szabir népet. Theophanes írja: hogy 520-ban a szbér—hun nép nyugati törzse Bizánc­ban megkeresztelkedett. Górd as helyett testvérét Mogyert választotta fejedelmé­vé. Tehát a Kubán-vidéki őshazában Mogyeri fejedelem népét a bizánciak a hun nép sabir ágának nevezik. Dr. Blakovits Lajos (Őshaza és Körösi Csorna Sándor célja) írja: „Ősi fajszár­mazási óriás emlékezések az Attila—Ár­pád családfán szereplő ősök; Nóé, Jafet, Thana, Nemrőt (Nimród), Khus, Góg és Magóg királyok. Nagy fejedelmei voltak ők a Kaukázus vidékén lakó scytha—sa­bir—hun törzseknek.” Pinkerton szerint „Egy nagy scythia nemzet élt a Káspi-tótől a Gangosig.” James Tod (1786—1835) angol történet­író „Annals and antiquites of Rajasthan” című könyvében írja: „Hunok a Buda (Budha) vagy Hold faj leszármazottai.” Hóman Bálint a Kaukázus-vidéki ős­hazában élő hun nép szabir ágát Mogyeri fejedelemről nevezik Magyarnak és Mo­gyeri fejedelem leszármazottai az Árpád­ház. Hadüzenet a himlőnek A himlőjárványok ellen indított központosított támadás terve a leg­főbb napirend az Egészségügyi Világszervezet ez évi közgyűlésén. Ennek a tízéves munkának a kere­tében felderítik majd Ázsia, Afri­ka és Amerika járványos zónáit, s mintegy 25-30 millió dollárt költe­nek a himlőjárványok végleges le­küzdésére. A himlőjárványok ellen indított nagy támadás természete­sen jő alkalom más fertőző beteg­ségek — a kolera, a pestis, a tífusz, a sárgaláz — visszaszorítására is. A járványok elleni átfogó küzde­lemre égető szükség van napjaink­ban, a gyors légi közlekedés korá­ban, mert a betegség így órák alatt eljuthat az egyik kontinensről a másikra. Az Egészségügyi Világ­­szervezet főhadiszállása rendsze­resen tájékoztatja a tagországokat rádióközlemények, táviratok útján az új esetekről, megbetegedések­ről, s e közlemények alapján a tag­országok meghozhatják a szüksé­ges intézkedéseket. A himlő leküz­dése mellett Közép-Keleten külö­nösen nagy fontossága van a kole­ra elleni harcnak. A tavalyi nagy iráni kolerajárvány során ugyan már kitűnt, hogy a folyadékveszte­ség intravénás pótlása révén a be­tegek élete megmenthető, de az ilyen védekezéshez jól felszerelt központok szükségesek. A moha­medánok szokásos évi mekkai za­rándokújáról azonban sokan nem térnek vissza a fél millió zarán­dokból. A legtöbb országban ma már kolera elleni szérummal olt­ják be a zarándokokat indulás előtt, de magukkal hurcolva haza a betegséget, súlyos járványokat robbanthatnak ki. VADVÉDELEM BÁLNAORSZÁGBAN Nemrégiben az itt következő rö- val több elejtett bálnát jelent. Szá­vid hír jelent meg a napilapokban: „A nemzetközi bálnavadász-érte­kezlet Tokióban befejezte munká­ját. Japán, Norvégia, a Szovjetúnió és Anglia képviselői megállapodást írtak alá, amelynek értelmében a soron következő szezonban — 1966 decemberétől 1967 áprilisáig — Ja­pán 1633, a Szovjetúnió 1067, Nor­végia pedig 800 egység elejtésére jogosult. Anglia önként lemondott kvótájáról.” Vajon milyen egységekről van szó ebben a hírben, és miért kell a bálnavadászatra egyezményt köt­ni? Elöljáróban nem árt hangsúlyoz­ni, hogy a bálnák — a Delfin Show főszereplőihez, a rendkívül intelli­gens delfinekhez hasonlóan — nem halak, hanem hal alakú, vízben élő emlősök. A cetek alrendjébe tar­toznak és száznál több fajtájuk is­meretes. Közülük azonban csak a tizenkét legnagyobb fajtát vadász­ták a múltban, vadásszák ma is és talán a jövőben is, ha ugyan ad­digra marad még hírmondó belő­lük. A bálnazsírt egykor lámpák­ban tüzelöszerként használták (mint később a petróleumot), to­vábbá a gépek fokozottabb elterje­désével egyidejűleg kiváló kenő­anyagként értékesítették. Manap­ság a bálnazsír főleg a margarin- és szappangyártás alapanyagául szolgál: a bálna húsának ehető ré­sze konzervdobozokba kerül, a ma­radékot háziállatok etetésére és trágyázásra használják; a bálna csontját pedig halcsonttá, csont­lisztté dolgozzák fel. A zsákmányt » rendszerint még a bálnavadász­flotta anyahajőján munkába ve­szik, s a kikötőben már kellően csomagolt kész termékeket szállí­tanak a raktárakba, illetőleg a hű­tőházakba. Hatalmas tételekről van szó, hiszen a fejlődéstörténet legnagyobb és legsúlyosabb állata­it tucatszámra ejti el egy-egy bál­navadászflotta. A ma vadászott bálnák közül a legnagyobb a kék bálna; a kifejlődött állat hossza mintegy 27 méter, súlya 25 elefánt súlyával egyenlő és 20 tonna bál­nazsírt ad. A bálnavadászok az idézett új­sághírben is szereplő egységgel, az ún. kékbálna-egységgel számolnak. Minden egyes elejtett kék bálna 1—1 egységnek számít, a kisebb bálnákból pedig annyi tesz ki egy egységet, ahánynak az értéke, ille­­töeg súlya eléri a kék bálnáét. A barázdás bálna átlagosan 19 méter hosszú és 10 tonna zsírt ad; a bál­naegységeknek megfelelően tehát két barázdás bálna tesz ki egy kék­­bálna-egységet. A púpos bálna „csak” 13 méter hosszú, de olyan kövér, hogy zsírhozama 8 tonna s így 2 és fél púpos bálna felel meg egy kékbálna egységnek. A sovány déli bálna viszont zsírban olyan szegény, hogy belőlük 6 darab éri el az egy kékbálna-egységet. Az újsághírben megadott számokat összeadva, eredményül 3500 egysé­get kapunk. Minthogy kék bálnát — ritkaságuk miatt — már alig zsákmányolnak, a 3500 egység jó-1 mukat évente mintegy 10-15 ezer­re becsülhetjük. Az említett 10—15 ezres darab­szám csak a legutóbbi évekre vo­natkozik, és nincs benne az ámb­­rás cetek darabszáma, amelyek nem számítanak bele a kékbálna egységbe, és vadászatuk nincs kor­látozva. Általában a bálnavadász­flották több ámbrás cetet zsákmá­nyolnak, mint a többi bálnaféléböl együttvéve. 1964-ben érték el a nagyon kétes értékű csúcsot: 29000 ámbrás cetet ejtettek el! Amíg a bálnavadászat szinte sportszerűen folyt: evezős csónakból, kézzel ha­jított szigonnyal, az ámbrás cet ne­héz ellenfélnek bizonyult. A nem halálosan megszigonyozott cet több száz méterre leúszott a ten­ger színe alá, ahová már nem ért el a szigonyt tartó kötél, amelyet el kellett engedni, mert különben a vadászokat is a mélybe rántot­ta volna. Az eddigi adatok szerint az ámbrás cet merülési mélysége az ezer métert is meghaladja. Az erre vonatkozó adatot különös mó­don híradástechnikusok állapítot­ták meg. Történt ugyanis, hogy egy meghibásodott távírőkábelt kellett az Atlanti-óceánból kiemel­ni. A híradástechnikusok legna­gyobb meglepetésére az 1066 mé­ter mélyből kiemelt kábelbe bele­­hurkolódva egy ámbrás cet marad­ványait is a felszínre vontatták. Nyilvánvaló volt, hogy a mélyben vadászgató cet testére rácsavaro­dott a kábel és nem tudott kisza­badulni belőle. Hanem a mai, jól felszerelt bál­navadászflották elöl az ámbrás cetnek sincs menekülése. A szi­gonyágyú pontosan talál, a szi­gony ütötte seb rendszerint halá­los, vagy ha nem is, a több ezer tonnás vadászhajóval szemben nincs semmi esélye a menekülés­re. Állományuk csökken éppen úgy, mint a többi bálnáé. 1950-ig például az antarktiszi tengeren mintegy 7000 kék bálnát ejtettek el. A kvóta akkor még 16000 kék­­bálna-egység volt, a mai 3500 egy­séggel szemben. A barázdás bálná­ból évenként 18000 volt a zsák­mány, de rövidesen 25000-re emel­kedett, míg az elejtett kék bálnák száma 1200-ra csökkent. Megbíz­ható statisztikai adatok szerint a legutóbbi 40 évben összesen 1 mil­lió 600 ezer különféle bálna és ámbrás cet esett a bálnavadász­flották áldozatául. A vadászat ilyen arányú folytatása okvetlenül a leg­nagyobb tengeri emlősállatok ki­pusztulásához vezet. A második világháború előtt a bálnavadászatot semmi sem kor­látozta. 1946-ban azonban az érde­kelt 17 ország szabályozta, hogy mely fajokat lehet vadászni, meg­állapították a legkisebb súlyt, a va­dászóhelyeket és az évi kvótát. Minthogy a 17 ország közül ma már csak Japánnak, Norvégiának és a Szovjetúniónak van bálnava­dászflottája, ezért ezek az orszá­gok osztozkodnak a megállapított kvótán. Dr. K. E. \ » ST. LOUIS ÉS VIDÉKE 1967. JANUÁR 13. +7 SZÍNHÁZ - MŰVÉSZET A kazár (kabar) népről Fiók Károly (Árják és Ugorok érintkezése) kimutatja, hogy szintén a déli ugor nyelvághoz tar­toztak. Az indoseytha korban még a magyarok és a kazárok egy és ugyan­azon néptörzs kötelékében, együttéítek. Kingsmill angol kinológus szerint Za­rathustra idejében (Kr. e. 1000) szereplő turáni „hunnu” nép azonos a vasszun hunokkal. Parker angol tudós szerint a vasszunok pedig azonosak a magyarok­kal. (Chinisse Rekorder. 1885. XVI.) Fischer Károly szerint a fekete hunok Attila népe s a fehér hunok Árpád ma­gyarjai s közöttük egyéb különbség nem volt, mint egy kis különbség a szókiej­tésben és a ruházat színében. A fekete hunok fekete színű ruhát és a fehér hu­nok fehér színű ruhát viseltek. A széke­lyek egy része fekete ruhát viselt. A Bécsi Képes Krónika a XIV-ik szá­zadban mondja: „Ezek a székelyek a scythia betűket még el nem felejtették.” Szamosi István (1569) írja: „A székelyek­nél van még ma is bizonyos írásmód, mely régi őseikről a scythákról, sok szá­zadon keresztül szállott az utódokra és ezen Európába keletről behozott írásukat ma is fenntartják.” Béla király, — mint már tudjuk és ismerté vált neve, — névtelen jegyzőjé­nek az 1200 évek elején írt: „A magya­rok tetteiről” szóló és világszerte ismert munkájában írja: Scythia igen nagy föld, kelet felé Dentumegyemek hívják, ahol Góg és Magóg nemzetek élnek. Scythiának első királya Magóg Jafet fia és azon nemzetet Magóg királyról ne­vezték magyarnak. Magóg nemzetségéből származott azon nagyon híres és hatal­mas Athila király és Magóg nemzetségé­ből származott Ögyek Álmos vezér ap­ja, kitől Magyarország királyai és vezé­rei eredetüket vették. Anonimus után 80 évvel írt Kézai Kró­nikában olvashatjuk: A magyarok a Du­na közelében levő mezőn megütköztek Szvatoplukkal, aki az ütközet válságosra fordultával a Dunába ugrott. „Az Ur visszaadta a hun-magyaroknak Pannó­niát.” Ezek a hivatkozások csak elenyésző ré­szét képezik az ókori és újabb-kori tör­ténelemnek a magyarokra vonatkozó ten­gernyi adatból. Hogy Sebestyén úr hon­­nét merítette állításait, nem nehéz kita­lálni. A Habsburg kamarilla által irányí­tott történettudósok és nyelvészek mun­káiból jöhettek, de Plutarchos szavaira hivatkozom: nagy bölcs az idő, sok igaz­ságot hozott már napvilágra és fog is még felhozni. És ez a magyar égen is be fog következni. (Dr. B. F.) 8740 STATE STREET EAST ST. LOUIS, ILLINOIS 4% Passbook Savings Bank By Mail Postage Paid Both Ways Deposits Insured to $10.000 by F.D.I.C. HIDEG PHARMACY, INC. Kil-Mar Professional Bldg. 8601 WEST MAIN STREET, BELLEVILLE, ILL. Tulajdonosa a magyar JOSEPH HIDEG okleveles gyógyszerész Magyarul beszélünk. Telefon: EX 8-4400 Spanyolország legnagyobb film­gyára, a CEA bezárta kapuit. Ok: anyagi összeomlás. Hasonló sors fenyegeti Sevilla Film stúdióját is. A korlátozott lehetőségek miatt az évek óta haldokló spanyol film­gyártás ezzel a két csőddel úgy­szólván megszűnt. Állami szervek igyekeznek segíteni a válságon. ★ Sophia Loren új filmszerepre ké­szül. Bertolt Brech drámájának filmváltozatában játssza, majd Ku­rázsi mama szerepét. A filmet a milánói Piccolo Teatro rendezője, Giorgio Streler rendezi. ★ A firenzei múzeumokat újra megnyitották. A nagy értékű képek egy részét megrongált állapotban állították ki. Január 20-án a mú­zeumokat ismét bezárják, s a kül­földi restaurátorok hozzákezdenek a képek helyreállításához. Szak­értők szerint az árvíz a firenzei műkincsekben mintegy 150 millió­nyi dollár kárt okozott. ★ Hét Picasso-kiállítás ünnepli a mester 85. születésnapját Párizs­ban. A Grand Palais-ban megnyílt „1894—1965” című kiállításon kí­vül, a Petit Palais-ban (szobrok, ke­rámia), a Nemzeti Galériában (met­szetek), a Knoedler képtárban (raj­zok, akvarellek), továbbá modern képek (Magny képcsarnok), rajzok (Ledoux képtár) és könyvilluszt­ráció (Alexandre Loevy-gyűjte­­mény) láthatók. ★ Hetvenöt éves lett a napokban Maria Ivogün az egykor ünnepelt kólóra túrszoprán énekesnő. A mű­vésznő Budapesten született, ere­deti neve Ilse von Günther. 1950- 58 között a berlini Zeneakadémia tanára volt. ★ Otto Klemperer Beethoven Missa Solemnisének hanglemezéért el­nyerte a francia Hanglemez Aka­démia idei nagydíját. ★ Színjáték szerelmeseknek — így nevezte Goethe ifjúkori színdarab­ját, a Stellát, amelyből most TV- film készül. ★ Jacqueline Kennedy nővére, Lee Radziwillné színészi pályára lépett. Chicagóban próbálja a Philadelphia Story című vígjáték főszerepét, amelyet annak idején Catherine Hepburn játszott. * DR. SZEDŐ MIKLÓS HALÁLA Dr. Szedő Miklós a m. kir. Ope­raház tenoristája Budapesten 77 éves korában meghalt. Nemcsak európai hírű operaénekes, de kiváló orvos is volt. Szive mindig a zené­hez húzta. VEGYE A LEGJOBBAT! Pénzt takarít és a legjobbat kapja, ha az országhírü WESTINGHOUSE villanyfelszerelési cikkeket vásá­rolja. Óriási választékunk van. Westingouse, Televi­sion, Stereo, Jéghűtők, Mosógépek, Szárítók, Freezers, Air Conditioners stb. — Könnyű fizetési feltételek. TRI-CITY RADIO CO. Sales & Service TELEFON: GLenview 2-6169 3130 NAMEOKI ROAD, GRANITE CITY, ILL. Eladunk és javítunk Westinghouse készülékeket PR 2-360« TÖBB MINT 100 AUTÓ ÁLLANDÓAN RAKTÁRON CHRISTOPHER-SOUTHWEST AUTO SALES 2245 SOUTH KINGSHIGHWAY Minden autójuk garantáltan “One owner”. Vásárolhat részletfizetésre olcsó hivatalos bank kamatláb mellett. ’61 CORVETTE 4 Speed, Very Clean ............................$1,395 ’61 VOLKSWAGEN Convertible, Sharp____________$ 695 i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents