St. Louis és Vidéke, 1967 (55. évfolyam, 1-26. szám)
1967-04-21 / 8. szám
A latin-amerikäi csúcsértekezlet Kuba, Bolivia és Ekvádor nem írták alá a megegyezést 1967. ÁPRILIS 21. ST. LÖUTS ÉS VIDÉKE ST. LOUIS ÉS VIDÉKE ST. LOUIS AND VICINITY Hungarian Newspaper, published every other Friday Megjelenik minden második pénteken DR. LOUIS B. DÉNES Editor and Publisher All correspondence, change of address, subscriptions etc. should be sent to: — Minden levelezés, címváltozás-jelentés, előfizetés stb. a következő címre küldendő: 1016 MOORLANDS DRIVE — ST. LOUIS, MO. 63117 — MI 7-6582 Subscription rates in the USA for % year $3.00, for 1 year $6.00 Előfizetés az Egyesült Államokban % évre $3.00, 1 évre $6.00 Foreign Countries — Külföldre egy évre $7.50 Second Class Postage Paid at St. Louis, Mo. PRINTED IN CANADA A DARJEELING-I SÍREMLÉK (Körösi Csorna Sándor halálának 125. évfordulójára). SEBÖK TRAVEL SERVICE, INC MAGYAR UTAZÁSI IRODA DR. FIEDLER KÁLMÁN, OFFICE MANAGER IKKA útján 30 forintot küldhet dolláronként készpénzfizetéssel. Ez különösen előnyös vidéken lakók részére, mert postán kiküldik a pénzt címükre költségmentesen MAR $255-ERT UTAZHAT ODA-VISSZA, EURÓPÁBA Bárhova, bárhonnan, bárhogyan utazik, egész éven át a legolcsóbb utazást biztosítjuk, ha időben kéri foglalásait. A hivatalos árakon felül semmiféle külön költség nincsen, győződjék meg, kérjen árajánlatot. Látogató-, kivándorlási ügyekben szakértők vagyunk. 24 havi részletfizetés lehetséges. Minden utazási, IKKA és más csomagküldési ügyben forduljon képviselőnkhöz: DR. ACSAY DÉNES, 5535 ALCOTT AVENUE, ST. LOUIS, MO. 63120 — PHONE: EV 2-5222 „Matériám dedi, formám habetis, quaerite glóriám si placet.” (Körösi Csorna Sándor) A Himalaya tövében kihunyt egy fényforrás (1842. ápr. 11-én) mely a tudomány horizontját világította. Lelkének vágya, szinte utolsó sóhaja száll a fenti idézetből, melyben benne van életének egész értelme. Gyermekkorától kezdve ez fűtötte tudás-vágyát és a teremtő erőt kiteljesedésre késztette benne. Nemzetének, fajának származástudatát kereső lelke vitte keletre az őshaza keresésére Körösi Csorna Sándort. 1819 novemberében indult el útjára ahhoz a világhoz, amelyből a magyarság fájának gyökere, még évszázadok múlva is egy megújuló magyarvilág őserejét sugározza felénk. Tudta, , hogy fajtánk az egész világ ma élő legrégibb kultúmépe, tehát felszínre kell hozni és bizonyítani ezt. • Biztosítani akarta a nemzetek rangsorában azt a. helyet fajtája számára, amely a magyarságot megilleti. Ez a tudat és céljának értelme egyetlen mondatából kitűnik: „az Ázsiából kiindult nép, mely a magyarok előde, nagy nemzet valának.” Körösi Csorna Sándor Igaza volt, hiszen sok száz miliő rokon népünk él, akik a közös bölcsöböl származtak szét. Halálának egy és negyedszázados fordulóján illik kegyeletünket leróni és emlékezni arra a hazánkfiára, akinek az egész emberiség számára végzett felmérhetetlen értékű tudományos munkásságát idegen nemzetek magasztosabban és előbb értékelték, mint saját nemzete. Nem mindennapi lelkiséggel született 1784. márc. 27-én Csorna András és Gócz Ilona fia a Háromszékmegye-i Körös községben. Keletre való utazását, már gyermekkorában tervezte s ennek a célnak megvalósítása fűtötte kimeríthetetlen tudásszomját. Mindenről képes volt lemondani és mindent áldozni tudott ismereteinek gazdagításáért. Mint szolgadiák kezdi szüleitől elszakadtan önállósított életét a nagyenyedi Kollégiumban. Göttingeni egyetemi hallgató korában diákszórakozásokban sem vett részt, hogy minden idejét tanulmányai’ nak szentelhesse. Itt tanulta meg az arab, héber és török nyelveket. • Eichorn orientalista professzor hatása alatt, akivel barátságban is volt, megmásíthatatlanná erősödött korábbi szándéka, amint később ír,Ja: „Elhatároztam, hogy elhagyom : hazámat, Keletre jövök . . . egész életemet oly tudományoknak szen; telem, mely a jövőben hasznára le' hetnek az európai tudós világnak és különös világot vethetnek bizonyos, még homályban levő adatokra nemzetem történetében.” Szándékát és Ígéretét beváltotta, mert olyan szellemi kincset bányászott ki a tibeti nyelv és irodalom feltárásával, ami csak az egyiptomi hieroglifák megfejtésével állítható egyszintre. A „bámulatosan kipallérozott és m^^zdavított t’beti nyelv” Ázsiának a latinja és franciája is egyben, tehát a tudomány és a diplomácia nyelve is. Körösi Csorna előtt egyetlen más nyelvész sem tudott ehhez a feladathoz kezdeni, pedig az indiai angol kormánynak égető kérdése volt ez mindenféle okból. A birtokukba került buddhista művekkel semmit sem értek a tibeti nyelv nélkül. Viszont a brit hódítás kibontakozó korszakában az angoloknak elsőrendű szükségleteik egyike volt, hogy a buddhista hit tanait megismerjék, mert az ottani nép lelki világába csak ezen keresztül láthatnak be. Imperialista programjuk megvalósításához ez elengedhetetlen követelmény volt Csorna szerint „a buddhista hit könyvei tökéletes épségben feltalálhatok az eredeti szanszkrit szövegben és hű fordításokban, amit az indiai kontinensen hiába keresnénk.” Csorna szerint tehát az ősforrás, a régi szanszkrit szöveg. — Körösi Csorna munkái az Asiatic Researches XX. kötetében és a Journal Asiatic Society of Bengal folyóirat számaiban jelentek meg annakidején. Szándékát és reményének legfontosabbikát azonban mégsem valósíthatta meg, az őshazát, nemzetünk eredetéinek helyét nem találta meg, mert a Sors kifürkészhetetlen mostohasága ezelől elzárta Öt A fenti művekben megjelenít tanulmányai révén oly tiszteletet és elismerést szerzett, amilyennel kevés tudós dicsekedhetett a maga idejében. A Tibettel kapcsolatos vitás kérdések eldöntésénél az Ö nézetéhez csatlakozik a tudósok nagyrésze, mert állításait ezidőszerint még nem cáfolta meg senki. — Képtelenség lenne azonban még elhinni is azt hogy Csorna a tibeti nyelvben a magyar eredetet kereste. Hiszen aki 17 nyelvet beszélt, ilyet róla nem lehet feltételezni. Tibet neve a perzsából származik és a kásái nyelvcsoporthoz tartozik. Csorna azt mondja, hogy „a tibeti nyelv tanulmányozása nem állott tervemben, de föltettem magamban, hogy ezen különös nyelv szerkezetével megismerkedem.” Azt remélte, hogy a tibeti nyelvet felhasználhatja tervének megvalósításában, a magyarság utáni kutatásaiban. Azt írja „Az én utazásom célja: felkeresni a magyarok legelső lakhelyeit, összegyűjteni viselt dolgaiknak történelmi emlékeit és megfigyelni azt az analógiát, amely több keleti nyelv és a mi anyanyelvűnk között van.” A göttingeni egyetemen szerzett tanulmányai alapján, az újgur népet akarta megtalálni. A kínai évkönyvek a magyarokat u.i. az újguroktól származtatják s ezt a nézetet vallotta Blumenbach göttingeni professzor is. (Wurzbach életrajzi lexikon 1855-szerint). Németh Gyula és Ligeti Lajos is megerősítik ezt (Ligeti L.: Az ismeretlen Belső Ázsia), mondván: „ez feltételezhető, mert az akkori irodalom az újgurok és nyugati törökök, ül. vogulok összeolvadásából származtatják a magyarokat.” Hogy Csorna tudományos felkészültsége és felfogása is valóban milyen volt a magyarság eredete és az őshaza kérdésében, ezt senki nem tudja eldönteni, mert erről csak kéziratai teljes ismeretében lehetne állástfoglalni. Ezt azonban meggátolta a M. Tud. Akadémia azzal, hogy nem csak megőrizte, de el is zárta Csorna kéziratait s így azok közkincscsé nem lehettek. Bizánci adatokból tudjuk, hogy az Európába költözött avarokhoz a Var és Khun újgur törzsek csatlakoztak. Az avarok nyelvét Bizáncban hún tolmácsok fordították le. (Dr. Erdélyi László: Magyar tört. I.) A húnok nyelve az a török, melyet a türkök, újgurok vagy az európai avarok be-Jbfinson amerikai elnök április H-én Punta del Este-be utazott a híres uruguayi üdülőhelyre összehívott latin-amerikai csúcsértekezletre. Előzőleg 23 latin-amerikai nagykövetét texasi farmjára kérette, hogy velük a csúcsértekezlet anyagát megbeszélje. A háromnapos konferencia eredményeként írásba foglalták azokat a feltételeket, melyek alkalmazásával az Amerikai Államok Szövetségéhez (AOS) tartozó államok gazdasági helyzetét megerősítik. Ennek két fontos alap-feltétele lesz: a Latin-amerikai Közös Piac megszervezése, és a Kennedy elnök által létesített „Szövetség a Haladásért” program új tartalommal való felfrissítése. Az OAS-hez tartozó 23 állam közül azonban három nem írta alá az egyezményt. Ezek: Kuba, Bolivia és Ekvádor. Kubáit hat évvel ezelőtt kommunista kormánya miatt kizárták az Amerikai Államok Szövetségéből széttek. (Váczy Péter. Húnok Európában). Az európai húnok Ázsiából származtak, ahol hiung-hu néven már a Kr.e. századokban veszedelmes ellenségei a kínai birodalomnak. (Ligeti Lajos: Az ázsiai húnok). Mindezekkel a kérdésekkel és az irodalom ilyetén való vitáival Csorna tisztában volt, mégis sokat vitatott kérdés, hogy helyes nyomon járt-e, vagy sem? A legújabb kutatások azt tanúsítják, hogy a történészek részben helytelen nyomokon haladtak a régi krónikások nyomán, másrészük pedig szándékosan ferdítették el Európa történelmét formáló magyarság szerepét s ezzel származásunk eredetét is igyekeztek olyan megvilágításba helyezni, mtsrerMk a húnok és magyarok rabló hadjá-Bolivia elnöke nem jelenhetett meg a hazájában dúló fegyveres politikai forrongások miatt. Ekvádor elnöke, Otto Arosemana volt az egyetlen latin-amerikai államfő, aki Johnson elnök tervezetét kritizálta. Vádolta az Egyesült Államokat, hogy traktorokat szállított Kubának az amerikai foglyok szabadonbocsátásáért. Továbbá, hogy a vietnámi háború miatt elhanyagolja a latin-amerikai érdekeket. Az ekvádori kifogások mögött ki nem elégített túlzott pénzügyi követelések állnak, s így azokat a csúcsértekezlet tagjai hűvösen fogadták. A kiadott nyilatkozat szerint Latin-Amerika államai Közös Piacba tömörülnek, hogy megteremtsék gazdasági függetlenségüket. Növelik külkereskedelmüket. Modernizálják mezőgazdaságukat, közművelődési intézményeiket, tudományos és technológiai kutatásaikat. Közegészségügyi óvintézkedéseket tesznek. Végül megszüntetik a felesleges katonai kiadásaikat. rátáik során az európai keresztény kultúrát tiporták. Idegen, főleg német és osztrák történészeken ne csodálkozzunk, hiszen a budapesti egyetem magyar történelem tanszékének tanára is azt írta, hogy „nyugati ember előtt ne dicsekedjünk Attila és a hún-magyar atyafisággal” (Eckhart S.: Attila monda). A keresztény nyugat gyorsan elfeledte, hogy mivel tartozik Attilának. A húnok támadásai nyomán roppant meg a Római Imperium ereje, ezt követően a szászok Britanniába telepednek és az európai néptörzsek önálló nemzetekké alakulnak. Ha Attila nem dönti meg a Római Birodalmat s vele együtt az akkor már elterjedt Mithra vallást, akkor ma „egész Európában, a Brit szigeteken is A kommunista sajtó szerint Johnson győzelme nem oldja meg a latin-amerikai országok gazdasági fejlődését. Szerintük Washington feltételekhez köti a felajánlott segélyösszegeket. Kiviteli cikkeinek árát drágán szabja meg, viszont a világpiaci áron alul hajlandó csak átvenni a latin-amerikai termékeket. Keveslik az amerikai támogatást és kifogásolják, hogy az amerikai szenátus — főként a vietnámi háború miatt — nem hajlandó nagyobb anyagi támogatást nyújtani déli szövetségeseinek. A Punta del Este-i csúcsértekezleten olyan kontinentális együttműködésnek rakták le alapjait, mely ellenáll minden kommunista világhódító törekvésnek. A latinamerikai népek ezentúl nem lesznek kommunista ügynökök játékszerei. Zarathustra himnuszát zengené a nyugati világ.” Gróf Teleki Pál, a tragikus végű magyar miniszterelnök váteszi erejű figyelmeztetése legyen a záró gondolat: „a ma élő nemzedék arra van hivatva, hogy a magyar életbe új lelket, új bensőséget vigyen. Ha nem tud, elbukik, — és mert Ő a nemzet ezidőszerinti hordozója, a nemzet bukhat el vele hosszú időre” (1940. jun. 16.) Ez a 27 év előtti jóslás ma már valóság. Hol az új lélek, az új bensöség? Talán az otthoni „kicsi vagy kocsi” problémában? Körösi Csorna megérezte, lelkén végig rezdült a nemzet jövője s azért ment Keletre Őseinket és rokonokat keresni. Megtalálni a hún-BERLIN. A német kormány hivatalosan bejelentette, hogy 1967. március 31-ével megszüntette a német jóvátételt követeléseket, tehát a jövőben semmiféle újabb követeléseket nem fogadnak el. WASHINGTON. A Fehér Házban bejelentették: a perzsa sah Reza Pahlevi és felesége Farah királynő junius 12-én pár napos hivatalos látogatásra Washingtonba érkeznek. PÁRIZS. A francia beloklaii szocialisták vezére, Guy Mollet volt miniszterelnök bejelentette, hogy a közeljövőben egyesülnek a nem kommunista szocialista pártok. Guy Mollet, ugyanakkor kifejtette, hogy minden remény meg van rá, hogy az egyesüléshez csatlakozik a szélső baloldali francia szocialisták vezére Pierre Mendes France, Franciaország egykori miniszterelnöke is. magyar rokonság gyökereit, a Kárpátokhoz való történelmi jussunkat és egybegyűjteni a rokon népeket, hogy újra olyan nagy nép legyünk, mint amelyik elindult Ázsiából. Utjának utolsó szakaszán, célja elérése előtt, a halál ^reteszelte az utolsó lépcsőt. Az Ő tragédiája sorsúik drámája, melyben az egymást követe felvonásokban az erkölcsi igazságtétel soha nem tad kifejlődni. A darjeetingi síremlék figyelmeztet bennünket, fajtánk e nagyjának szelleméhez való hűségre. Ez kötelességünk is, mert aki hűtlen az ösök szelleméhez és nemes példájához, az érdemtelen a jelenre és méltatlan lesz a jövőre is. ’ Dr. Bertha László. Wa ss Albert MAGYAR SZEMMEL Az Amerikai Magyar Szövetség harminc tagjának pompás egységnyilatkozata legalább annyi port vert föl, ha nem többet, mint az ezt előidéző püspöki látogatás. A nyilatkozatból kitűnik elsősorban, hogy össze lehet hozni harminc magyart egy gyülésterembe, anélkül, hogy vérontás lenne belőle. Hogy lehet találni egy olyan közös alapot, mely elég széles ahhoz, hogy azon nagyjában minden magyar elférhessen. Hogy lehet találni olyan programot, amit minden magyar — nem csupán harminc — vállalni tud. Illesse elismerés azokat, akik ezt a határozati javaslatot megszövegezték. Tisztában és világosabban nem lehetett volna szavakba foglalni sem annak a harminc derék magyarnak a hazafias érzéseit, kik az Amerikai Magyar Szövetség fogalmát jelentik, sem azokat a szervezeti gyengeségeket, melyek miatt a Szövetség — mai formájában — nem képes megnyerni magának az amerikai magyar tömegeket A Határozat első három pontja csupán az emlékezet felfrissítésére szolgál, vagyis olyasmit mond el, amit mindanynyian tudunk. Hogy 1956-ban a ma még mindig uralmon lévő Kádár-kormány segédkezett az oroszoknak a szabadságharc hőseinek kivégzésében, a deportálásokban és a bosszúállás véres munkájában. Hogy a budapesti kommunista kormány ma szeretné mindezt elfeledni és nyugati kapcsolatok teremtésével fátyolt igyekszik teríteni a múltra. Hogy eddig nem exponált személyek bevonásával és okos, simabeszédü, sokszor jószándékú magyaroknak az amerikai magyar társadalmi életbe való beszivárogtatása utján próbálkozik az amerikai magyarsággal elfeledtetni az elmúlt két évtized rémségeit. Mindezt tudjuk. Sőt tudjuk azt is, hogy a kommunista kormány mindezt nem azért teszi, mert megszállta a jólélek és félti az amerikai magyarokat a beolvadástól, megszánta a bujdosókat és békejobbot kíván nyújtani nekik. Egyszerűen szüksége van a dollárokra, kereskedelmi összeköttetésekre és legfőképpen „szalonképessé” kíván válni a Nyugat előtt, amit pedig csak úgy érhet el, ha a nyugat gazdasági, politikai, szellemi és társadalmi életébe már eredményesen bekapcsolódott magyarok hajlandók vele egy asztalhoz leülni és ezáltal „lovaggá ütik” a budapesti „Békekormányt.” Mindezzel tisztában vagyunk s ha akadnak közöttünk olyanok, akik alapos megfontolás után hajlandók — elveik fenntartása mellett — leülni néha-néha a tárgyaló-asztal mellé és szót váltani azokkal, akik képviseleti mandátumaikat nem a magyar néptől, hanem Moszkva géppisztolyos vezéreitől kapták, erre minden bizonnyal okaik vannak, melyeket a Határozat hatodik pontja érint: „Minden olyan kapcsolatot támogatunk, melyből a magyar népnek konkrét gazdasági, politikai, vagy szellemi előnye származik, anélkül, hogy a kommunista rendszer tekintélyét alátámasztaná.” Ügyesen fogalmazott mondat s a diplomácia kötéltáncosainak csupán egy hajszálat engedélyez. Ahol azonban a hajszál nem elég, ott az egyéni lelkiismeret kell eldöntse az „adok-veszek” értékmérlege alapján, hogy ki meddig hajlandó menni a hídépítésben. A Határozat igazi ereje azonban a negyedik pontba van öszszefoglalva: az orosz csapatok kivonása, szabad választások és az emberi és polgári jogok visszaállítása, szabad választások és az emberi és polgári jogok visszaállítása Magyarországon. Nem hiszem, hogy akadna egyetlen magyar Amerika földjén, aki ne ugyanezeket kívánná a maga szülőhazája és nemzete számára. És nem hiszem, hogy akadna több mint ezer olyan magyar, a magyar szót itt hangsúlyozni kívánom, a mai Magyarország területén, aki titokban ne ugyanezekre vágyna, Ha az Amerikai Magyar Szövetség urai, vagyis a harminc aláíró, ezt a negyedik pontot ki tudnák emelni ebből a határozatból és semmit el nem véve belőle, de semmit hozzá sem adva, mint egyetlen alapot használnák egy új szövetségi keret fölépítésére: egy ilyen újjászervezett Amerikai Magyar Szövetség valóban az lehetne, aminek a harminc aláíró vallja magát, „az elnémított magyarság természetes szószólója.” A baj azonban, melytől úgy rándult meg az amerikai magyarság, mintha hátulról kést döftek volna beléje, a Határozat utolsó bekezdésében van. Illetve az alapszabályban, mely módot nyújt harminc embernek ahhoz, hogy egy ilyen diktatórikus döntést hozzon azokkal szemben, akiknek nem volt lehetőségük szavazás útján képviseltetni magukat a központi vezetőségben. „.. . Aki a fentieket magáévá nem teszi, az alapszabályok értelmében az AMSZ-nek sem tagja, sem tisztviselője nem lehet” jelenti ki keményen az egyébként pompás Határozat utolsó mondata. Amerika politikai és társadalmi életéhez hozzászokott magyar megdörzsöli kétszer is a szemét és nem hiszi el, hogy amit olvasott, az valóban ott van a papíron. Lehetséges ma még ebben az országban „taxation without representation”? Harminc embernek, bármilyen nagyszerűek is legyenek egyébként, lehet-e akkora hatalma, hogy korlátlanul dönthesse el, ki a jó magyar és ki nem? Huszonkét évvel ezelőtt Binder Mártonék tették ugyanezt és tiltakoztunk ellene. Ma is tiltakozunk és tiltakoznunk kell a jövőben is, függetlenül attól, hogy ki ölti magára a diktátort palástot. Az Amerikai Magyar Szövetség mai alapszabálya egyszerűen alkotmányellenes Amerika földjén. Olyan ósdi, mintha Ponce de Leon hires hüvelykszorítóját használná pecsétjéüL Florida állam több-ezernyi magyar származású amerikai állampolgárának nincs törvényes képviselete az AMSZ vezetőségében, csupán pénzüket kérik a központból. Milyen jogon dönthetnek tehát azok, akik nem képviselik a floridai magyarságot, hogy ki lehet a floridai Magyar Szövetség tagja és választott tisztviselője és ki nem? De ez nem csupán Floridában van így, hanem a többi államokban is. A Határozat utolsó bekezdése és az alapszabályok idevonatkozó pontja olyan nyílt megtagadása a demokrácia elvének és gyakorlatának, hogy arra sem magyar egységet, sem semmiféle egységet a világon ma már fölépíteni nem lehet. Csupán véletlen szerencse, hogy a Határozat szövegével mindannyian egyet értünk. Csupán véletlen szerencse, hogy az a harminc magyar úr, akik mandátum nélkül döntöttek a félmilliós amerikai magyarság nevében, mind olyan magyarok, akikben megbízunk, akiket tisztelünk és becsülünk. De az alapszabályok nem nyújtanak garanciát arra, hogy kinevezések és behívások során ez a mai vezetőség elöbb-utóbb nem változik oda — hiszen az amerikai magyarságnak alig van szava ebben — hogy például egy újabb leírat majd azt hozza tudomásunkra, hogy aki nem növeszti meg a haját és szakállát, az nem lehet a Magyar Szövetség tagja. Ahhoz, hogy létre lehessen hozni a régen óhajtott és nélkülözött magyar egységet, korszerűbb keretekre van szükség. Olyan keretekre, melyek nem sértik azokat az emberi jogokat, melyeknek védelmét ez a Határozat hirdeti s mely ugyanolyan szabad választásokon alapul, mint amilyeneket a magyar nemzet számára követelünk. Bármilyen jó ügyet szolgáljon is egy diktatúra, szabad emberek világában létjogosultsága nincsen.
