St. Louis és Vidéke, 1967 (55. évfolyam, 1-26. szám)
1967-03-24 / 6. szám
T9*r7. 'ÁPRILIS 7. S-r LOUTS ÉS VIDÉKE Fass Albert: j MAGYAR SZEMMEL Megszólal Mécs László „Mi meghalunk. De ök még állni fognak... Komor, gránitba dermedett titoknak.” írta volt valamikor a huszas évek közepén egy erdélyi költő „Hegyek” című versében. A román kormány magyargyülölö urai, akik ennek az erdélyi magyar tanárnak a lelkét keserűséggel töltötték meg, már régen eltűntek erről a földről. De a vers még mindig él s idők múltával tükörré és mérföldkővé válik, mint egy elmúlt korszak egyetlen szemtanúja. Diktátorok, bakók, opportunisták rendszerint lenézik a költőt. Haszontalan emberpéldánynak, boszszantó kis legyecskének ítélik, akit egyszerűen el kell hessegetni az útból. Diktátorok, bakók és opportunisták nem tudják azt, hogy a nemzet élete a kultúrával azonos, nem a politikai történésekkel, melyek csak átfutnak fölötte mint a szél. A kultúra és a nemzet azonossága az a mindeneken felül álló erő. mely ellen tehetetlenek a fegyverek és mellyel szemben értelmüket vesztik a szöges drótok. A magyar kultúra reprezentánsai a maguk emberi gyöngesége mellett is erősebbek minden politikai szervezetnél s a jövendő szempontjából ök azok, akiknek sorain keresztül kialakul egy-egy történelmi korszak valóságos képe. Különösen a költők hatalma nagy. Petőfi, Ady Endre, Gyóni Géza ma mind egy-egy korszakot képviselnek a lehető leghitelesebb módon, mivel nem ügyes érvekkel vagy megfontolt okossággal, hanem érzések tolmácsolása útján vésik maradandó kőbe a világot, úgy ahogy azt maguk körül látták. Több mint két évtizeddel ezelőtt a történelmi események kíméletlenül taposták vérbe a magyar hazát s mindazt, amit a magyar nép végigszenvedett, százszorosán szenvedték a költők, akiknek érzékeny lelkét úgy alkotta meg a teremtő, hogy minden kis érintést a mérhetetlenségig fölnagyítva érzékeljenek. Voltak, akiket örökre elnémított a börtön és halál. Voltak, akiket a „nép nevében” ítéltek némaságra a „felszabadítók”. Voltak, akik önkéntes száműzetésbe menekülve nyakukba vettek a világot és halálos mély sebbel a szívükben idegen földrészek remetéivé váltak. Voltak, akik koldusruhát öltve magukra meghúzódtak a földúlt otthonok romjai között s mint száműzött királyfiak éltek saját hazájukban. S voltak, ha kevesen is, akiket az Isten különös kegyelme folytán többé kevésbé megkímélt a történelem pallosa és a rabtartő idegenek korbácsa s hosszú, fájdalmas magányosságukban megtanulták a bölcs alázatot, költők és próféták legritkább tulajdonságát. ÖKÖRSZEM LETT A KÉK MADÁRBÓL Halk vénségem halk nyugalma te vagy most, ősi Pannonhalma. A parkban járok, mely kihalt és hallgatom a hóvihart Mást elriaszt sár s vézna izma, — engem visz vágy és gumicsizma: apró csodát vár s dudorász a volt-vadász, volt-madarász. Vadászni, madarászni annyi mint leskelődni! Pillanatnyi kis élmény is lehet csoda, ha csodavárón mégy oda. ... Fent égbe szád zsolozsma, ének, — itt lent a Szenthegy szennyvizének csatornájából fényre ér egy kis cigánypurdényi ér. Ha behunyom szemem, a csacska cigánypurdényi szenny-patakcsa úgy zeng mint bakonyi berek mélyén a kristály víz-erek. Csodáltat a csúf szenny-erecske: mert néki is van nefelejcse nyáron! Vizében van zene! S van titka: víg ökörszeme! a pannonhalmi remete Ezek közé tartozik az egyetemes magyarság legnagyobb élő költője, Mécs László. Mi, akiket a fegyver és gyűlölet pokoli viharja messzire elsodort hazánktól, hosszú, néma éveken át halottnak tudtuk. Rémtörténetek jártak szájrólszájra, még szemtanúk is akadtak, akik bizonyítgatták, hogy látták véres, szétroncsolt testét a halottak között. S még azok is, akik bíztak a csodában, egyre csüggedtebbek lettek ahogy egymás nyomában haladtak az évek s a nagy magyar költő hangja nem szólalt meg sehol a sötétség mélyén. Annál nagyobb tehát az örömünk, hogy íme, anynyi sok esztendő múltával, egyszerre csak megszólal a pannonhalmi remeteségbe meghúzódott költö. Bár halkan szól és alázatosan, hangja mégis átíveli az óceánokat s lelkének mélységes szeretete magához ölel minden magyart, üveghegyeken és Óperenciás tengereken innen és túl. Örömmel vesszük tudomásul, hogy az uralmon lévő rendszer hivatalos személyiségei nem gördítenek akadályt az elé, hogy a nagy pannonhalmi remete minden magyarért egyformán sajgó szívének dobbanásai áthullámozzanak a határokon és felkeressék az idegenben bújdosókat. Hálásak vagyunk azért, hogy levelei, versei átjöhetnek hozzánk, hogy engedélyt kaptunk erre a szellemi találkozóra, még akkor is, ha egyelőre csak levélpapíron találkozhatnak egymást kereső, egymásfelé kinyúló kezeink. „Ökörszem lett a Kék Madárból” írja Mécs László legújabb versében s mi hálásan és meghatottan öleljük magunkhoz a szavait, mert biztatás és reménység van bennök. Mert akármilyen kicsi és szürke legyen is ez az ökörszem: maga a tény, hogy él még a magyar boldogság kék madara valahol, ha gazba bújva is, ha ökörszemmé zsugorodva is, de él, olyan ajándék ez a mi számunkra, amit kincsekkel fölmérni nem lehet. Mintha valahol a sötétség mélyén lángot gyújtott volna Isten keze. Aprócska, gyönge lángot, de elégségeset ahhoz, hogy megleljük mellette egymás kezét, mi viharvert, szétszórt magyarok, ahogy lehet S ahogy lehet, hozzáfogjunk egy szivárványos csodahíd megépítéséhez, melyen keresztül majd újra egymásra találhat lassacskán a sokféle magyar s egymásra találva a Mécs-hirdette SZERETET lámpásának fényénél rendre-rendre talán még testvérré is válhat újra. S a testvériség varázsvesszejének érintésétől kék madárrá változhat újra a kicsi ökörszem, olyan Kék Madárrá, amilyen még soha sem volt Mert part odvába bújva bölcsen telelget itt a csöpp ökörszem, ha meglát guggint s elröpül a zörgö fű s gizgaz közüL Vén lantost, lám a nagy csodáknak tüntén e semmi is csodáltat: ökörszem lett a száz határ kertjén át űzött Kék Madár! POSTA-PILLANGÖ (A külföldön élő magyar testvéreknek) Van vers, mely annyi terhet bír el mint egy galamb, mely száll pár kurta sornyi hírrel s egy ország sorsát dönti el a háború! S van vers, mely mint egy csöppnyi fecske csak annyit bír el amennyi egy kis nefelejcske szirmára fér, ha sürgönyöz egy nagy öröm. E dalt szemeid úgy tekintsék mint posta-lepkét: viszi a Föld, Ég minden kincsét ha tűvel himporára írom: SZERETET ! Pannonhalma, 1967 március hő MÉCS LÁSZLÓ Megváltozik Jugoszlávia költségvetése az amerikai búzaszállítások beszüntetése miatt AMI A KODÁLY HÍREKBŐL KIMARADT A budapesti és külföldi világlapok részletesen beszámoltak Kodály Zoltán életéről, haláláról és zenetörténeti jelentőségéről. Azt azonban a budapesti tudósítások elhallgatták és így a világ sem szerezhetett tudomást róla, hogy Kodály Zoltán ravatalánál végrendelete értelmében a „Székely keservest” kellett az általa alapított énekkarnak énekelni és temetésén, mely a katolikus szertartás szerint történt, ugyancsak végrendelete alapján, Kodály Zoltán híres Ave Mariáját énekelte a kórus. A jugoszláv parlamentben megvitatták, milyen intézkedéseket kell tenni az amerikai gabonaszállítások beszüntetése miatt keletkezett nehézségek megoldására. Miként az üléseken hangoztatták, az Egyesült Államok döntése meglepetésként és kellemetlenül érte Jugoszláviát. Habár tavaly rekordtermést, mintegy 4,8 millió tonna gabonát takarítottak be, ez sem elég az ország szükségleteinek fedezésére. A hiányzó 800 ezer tonna búzát korábban kötött megállapodás szerint az Egyesült Államok szállította volna hosszú lejáratú dollárhitelre. A szerződést Washingtonban arra hivatkozva bontották fel, hogy Jugoszlávia kereskedik Kubával és Észak-Vietnámmal. Marin Cetinics, a kormány tagja kijelentette, Jugoszlávia független ország és senki sem tilthatja meg neki, hogy ne kereskedjék Kubával és ne küldjön gyógyszereket és kötszereket a VDK-ba. Az Egyesült Államok részéröl megtagadott 800 ezer tonna gabonát Jugoszlávia a szabadpiacon, szabadpiaci áron fogja beszerezni. A szükségessé vált 53 milliárd dinár biztosítására az ország megváltoztatja idei költségvetési tervét és felemeli néhány közszükségleti cikk árát. Minden felsöbbség múlandó, csupán a szellemi biztos és maradandó. Toldy Ferenc 1 a El akar látogatni szülőhazájába? Utazást tervez bárhová? Keresse fel a TRIPS UNLIMITED, INC UTAZÁSI IRODÁT 4658 Maryland St. Louis, Mo. FO 1-1176 Ök megszerzik a szükséges vízumokat és jegyeket hajóra, repülőre, vonatra. Nem kerül többe, mint bárhol másutt és előzékeny kiszolgálást biztosítunk Az Arany-szobor Toldija Úgy látszik, Justh Zsigmondnak, a századvég tehetséges írójának egy alkalmi kiadvány (a m«lt század 90-es éveiben Igmándi Mihály által szerkesztett „Magyar szellemi élet” című emlékezésgyűjtemény) számára írt visszaemlékezéseit az irodalomtörténet nem tartja számon. Csak ez lehet a magyarázata, hogy az Arany-szobor Toldijának modelljéről hazúg legendák születhettek, és azok a mai napig tarthatták magukat. De adjuk át a szót Justh Zsigmondnak, aki így ír szenttomyai otthonáról: „. .. Házunk rendes vendége két angol festő: Rupert C. W. Bunny és Alastarr Cary Elwes. Ügy élnek itt, mint én magam. Szeretik a pusztát, a népdalt, s a magyar parasztot... Strobl Alajos meg Toldi Miklós alakjáért jött le hozzánk. Ismerte népünket, tudta, hogy másutt ilyen tősgyökeres magyar típusokat nem talál. Elmentünk a szabad szenttornyai népkör ülésére, előadtuk ké-Honnan erednek a göcsei „szeg”-ek? Zala megye göcsei részén 28 „saeg”gel, „szer”-re végződő nevű kisebb-nagyobb település található. A honismereti és néprajzkutatókat régóta foglalkoztatta e települések nevének eredete. Fülöp István honismeretkutató tanár évtizedes kutatásainak eredményeképpen a következőket állapította meg a „szeg”-ek eredetéről, az elnevezések történetéről. Ezek a települések már a 12-13. században kialakultak, amikor még az egész vidéket erdő borította. A települések helyén egy-egy család vetette meg a lábát és erdőírtással teremtett magának termőföldet A feltört, művelés aiá vett erdőterületnek erről a „felszegett” részéről ragasztották az „erdőséget felszegő” családok nevéhez a „szeg” szócskát, kifejezve vele az áttörő munkát így lett pékiául a K. ustán nevű család területe „Kustán szegése”, majd később kialakult belőle a mai Kustánszeg község neve. Több levéltári irat is ezt bizonyítja. A szeg-gel végződő települések, Milejszeg, Pajzsszeg, Vargaszeg, Vörösszeg és a többi ilyen név eredete tehát egy-egy család földfoglalásának emlékét őrzi. A tanári munkája meHett minden szabadidejét honismereti kutatással töltő Fülöp István azt is megállapította, hegy ez a vidék ősmagyar település. Világjáró magyarok A nagyvilágot sok magyar utazó járta az elmúlt századokban. Kutatásaik nyomán fehér foltok tűntek el a térképekről, gazdagodott a néprajz, a földrajz, a növény- és álattan, a nyelvtudomány. lnliánus barátról, Körösi Csorna Sándorról, Magyar Lászlóról, Vámbéry Árminról és a többiekröl már sok méltató, ismertető cikk jelent meg. Szóljon most a krónika azokról, akikről — hálátlanul! — lassan megfeledkezünk ... A botanikus Balogh József 1779-ben indult el Hodland-Guayanába, hogy az ottani növényvilágot tanulmányozza. Kalandokban is bővelkedő útjáról csak keveset tudunk, azokból a szűkszavú levelekből, amelyeket tudós társának, Benkő Józsefnek írt. Munkássága ennek ellenére annyira felkeltette az érdeklődést, hogy 1781-ben a kolozsvári akadémia meghívta növénytan tanárának. A meghívólevélre azonban már nem érkezett válasz, Balogh Józsefet elnyeltek a Rio de Berbice vidékének őserdei. A magányos utas Berzenczey László Kossuthtal emigrált, elkísérte öt Amerikába is. Onnan indult el első keleti útjára: Kínába, s bejárta ®z ország belsejét is, ami abban az időben nem volt veszélytelen vállalkozás. Járt Kelet-Indiában, Egyiptomban, de honvágya hazaüldözte. Öt évig raboskodott, míg 1876-ben a Habsburgok kiengedték a börtönből. 1873-ban indult el magányos útjára. Gyalog meg lóháton végig barangolta az Ural keleti oldalát, majd Taskenten s az altáji hegyeken át elindult India felé. A különböző törzsek vezetői, katonai parancsnokok többször letartóztatták, bebörtönözték. Sok kaland és viszontagság után ért el Bombayöa, ipajd onnan haza. Zoológus és utazó volt Bíró Lajos. 1895-1902-ig Uj Guinea akkor német részét, valamint a közeli szigeteket járta be, — trópusi lázzal és szegénységgel küszködve. Mindez nem akadályozta meg abban, hogy gazdag zoológiái és néprajzi adatokat gyűjtsön. Tapasztalatainak feldolgozásában a világ sok tudósa vett részt. Nagy érdeklődést keltett új-guineai levelei a magyar Természettudományi Közlönyben jelentek meg. 1903 után Tuniszban, Krétán, Görögországban és Bulgáriában gyűjtött értékes anyagot. Az eredmény: 50 dolgozat, amely főleg a Nemzeti Múzeum kiadásában látott napvilágot. résünket, hogy hát mi egy Toldi Miklósért jönnénk. Meghallgatták mondókánkat, aztán Koncsek Pál, a falú szeniorja levett kalappal, nagy méltósággal felelt meg nékünk: — Nagy tisztelet az Uram, ami kérésökből reánk háramlik és meg is igyekszünk felelni néki. Csak azt óhajtanánk tudni, hogy ki légyen? ... — Németh Istvánra gondoltam — mondtam én. — Hozzátok a nagyságos úr színe elé a Pistát — mondta Koncsek, és végigsimította fényes kalapjának karimáját. íme itt a Pista. Szőke bajusza kackiásan kifenve, széles állkapcsával, domború homlokával, hatalmas pofacsontjairól lerí az erő, sas szemei, finoman ívelt orra nyugodalmas elszántságot fejeznek ki. Ez a mi emberünk. Pista büszkén kezet ád Strobl-Arany János születésnapjául az irodalomtörténet március 2-át fogadta el. Most ennek 150. évfordulójáról ünnepélyesen emlékezünk. Érdekes, ahogy ez a születési dátum elismerést nyert. Maga Arany János 1955-ben Gyulai Pái kérésére üt önéletrajzában a születési idejéről való tudomását így közölte: „Születtem N. Szalontón, Biharban, 1817. A napra nézve nem vagyok egészen tisztában. Szüleimtől mindig azt haliam, hogy azon vasárnap volt az, mely Gergely és József nap, tehát mart. 12-19 közt esik ezért előbb Józsefnek is akartak keresztelni ... de később keresztelő-levelem az anyakön yvböl kivonatván, hogy mart. 8-án már meg is kereszteltettem, s így szüleim tévedhettek: tekintve a szokást, hogy nálunk nyolcad napra keresztéinek a születés után, s nálam sem vott ez alól kivétel, mart. 1. gondolom a napot megállapíthatni.” Arany Jánosról így csak az a biztos, hogy március 8-án keresztelték meg, s ő maga, a helyi szokás miatt, márc. 1-ét vélte születése napjának. — Rt szólt bele az irodalomtörténet. Toldy Ferenc kimutatta, hogy 1817-ben márc. 2-ra és nem 1-re esett vasárnap — már pedig Arany a szüleitől azt hallotta, hogy vasárnapon született —, s ettől kezdve, miként Arany László közölte „atyám is március 2-kát tekintette születése napjának.” — Az életrajz korábban még azt írta: „(valószínűleg) március 2. születik” (Riedl Frigyes: Arany János); a bizonytalanságot azonban a tudomány sem szereti, s így egy „valószínű” napot Arany János születésnapjául fogadott ed. Hogy a múlt századokban, s még a XIX. század első felében született nagyjaink születése napjának felderítése is bonyolult feladat, az a régi egyházi anyakönyvezésben iedi magyarázatát. Ezek Rak, és a m írttá és a mester szem benéznek. — De hát ki áll a helyemre munkát vállaltam. Akadt, ahány kellett. Mindegyik büszke volt a falu hírnevének gyarapításához hozzájárulhatni. Másnap egy hatalmas szín közepén folyik a munka. Nagy hordó tetején az agyag, az állványon a meztelen modell, kinek nyugodalmas, összhangzatos aktja az erőt leheli, a magyar szellemet fejezi ki, melyben semmi az erőszakosból, a végletesből. A commonsens filozófiája hússá, izommá válva: íme a magyar paraszt, a dalia Toldi Miklós — se percben Németh Pista.” A szemtanú hites „vallomásához” csak annyit kell még hozzátenni, hogy Justh Zsigmond és Srobl Alajos barátsága közismert volt, s a szent-tornyai Justh-kúria parkjában a kőrisfa erdő közepén állt Jászai Mari mellszobra, melyet a mester barátja felkérésére és számára mintázott. K. D. csak a keresztelés napját tüntették fel, a születés napját nem. Ebből viszont az a gyakorlati és jogi felfogás származott, hogy a keresztelés napját általában a szülés napja nem volt dokumentálható. Amikor Arany János is keresztlevelet kért, s ebből látta, hogy márc. 8-án keresztelték meg, jelentkezett a probléma: melyik napon is születhetett? (Az egyházi kizárólagos anyakönyvezés 1895-ig fennállott). Kossuth Lajos születése napjául szeptember 19-ét hirdetjük. Maga Kossuth 1874-ben születése napjáról való bizonytalanságát így írta meg; „ .. .biz én lassan-lassan születésein napját és hónapját elfelejtettem emlékezetemben megtartani ... Úgy rémlik előttem, hogy szeptember 16-ika és 19-ike közt: alkalmasint 19-én. De nem merném rá szavamat adni.” Midőn születése idejének közlése végett később is hozzá fordultak, fekete keretes névjegyén csak ennyit közölt: „Kossuth Lajos született 1802. szeptemberében.” Petőfi Sándor kiskőrösi keresztelési anyakönyvében sincs rovat sem a születése napjának, sem a szülőhelyének feljegyzésére. Ez is csupán azt a tényt dokumentálja, hogy öt Kiskörösön 1-823. jan. 1-én megkeresztelték. — A Szabadszállásán 1825. aug. 31-én megkeresztelt István öccse megírta, hogy ö aug. 18-án született, vagyis a születése utón két héttel keresztelték meg. Ezek az esetek Arany és Petőfi családjában arra intenek, hogy szigorúan véve 1823. jan. 1-ét csak Petőfi keresztelése napjának fogadhatjuk ed, s születhetett egy-két héttel korábban is. Ö maga is csak a keresztelési anyakönyv adata és korabeli funkciója értelmében fogadta ed ezt a nevezetes napot születése napjának. M. K. Do it “The Modem Way” Storm Windows — Aluminium Doors — Aluminium Awnings Nyitva reggel 9-töl du. 5-ig, szombaton 9-től 2-ig COlfax 1-36 13 WEATHER-MASTER ALUMINUM CORPORATION 6127 Natural Bridge, St.Louis, Mo. 63120 United Van Lines INTERNATIONAL MOVING STORAGE VAN SERVICE TO END FROM Alabama Arizona Arkansas California Colorado Connecticut Delaware Florida Georgia Idaho Illinois Indiana Iowa Kansas Kentucky Louisiana Maine Maryland Massachusetts Michigan Minnesota Mississippi Missouri Montana Nebraska Nevada New Hampshire New Jersey New Mexico New York Alaska North Carolina North Dakota Ohio Oklahoma Oregon Pennsylvania Rhode Island South Caroline South Dakota Tennessee Texas Utah Vermont Virginia Washington D. C. West Virginia Washington Wisconsin Wyoming Canada MRAZEK VAN & STORAGE Call PRospect 2-5300 HU 1-9464 LUSICIC MONUMENT CO. 7349 GRAVOIS ST. LOUIS 16, MO Nagyjaink születésnapjáról
