St. Louis és Vidéke, 1967 (55. évfolyam, 1-26. szám)

1967-03-24 / 6. szám

2

1967. ÁPRILIS 7.

ST. LOUIS ÉS VIDÉKE

ST. LOUIS ÉS VIDÉKE

ST. LOUIS AND VICINITY

Hungarian Newspaper, published every other Friday Megjelenik minden második pénteken

DR. LOUIS B. DÉNES

Editor and Publisher

All correspondence, change of address, subscriptions etc. should be sent to: — Minden levelezés, címváltozás-jelentés, előfizetés stb. a következő címre küldendő:

1016 MOORLANDS DRIVE — ST. LOUIS, MO. 63117 — MI 7-6582

Subscription rates in the USA for V2 year $3.00, for 1 year $6.00 Előfizetés az Egyesült Államokban y2 évre $3.00, 1 évre $6.00 Foreign Countries — Külföldre egy évre $7.50

Second Class Postage Paid at St. Louis, Mo. PRINTED IN CANADA

AZ AMERIKAI MAGYAR SZÖVETSÉG HATÁROZATA

Az Amerikai Magyar Szövetség 1967 március 18.-án Philadelphiában tartott igazgatósági ülésén a következő határozati javaslatot fogadta el egyhangúan.

HATÁROZATI JAVASLAT

Miután az 1965-ös clevelandi közgyűlés alapszabályai úgy látszik nem adtak kristálytiszta útmutatást az AMSz igazgatósági tagjainak, bár már 1963. január 23-án az AMSz igazgatósága lerögzítette a budapesti kormánnyal kapcsolatosan elfoglalt álláspontját, és Magyarországon a helyzet nem változott olyan irányban, hogy ezt mő-EMLÉKEZZÜNK

Mlndszenty József hercegprímásra a kereszténység hős védelmezőjére

Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek Magyarország hercegprímása március 29.-én töltötte be Isten kegyelméből 75.-ik életévét.

Ebből az alkalomból az egész szabad világ magyarsága és minden tisztelője szeretettel és mély együttérzéssel emlékszik meg a Hercegprímás Űrről, akit hitéért és a nemzet szabadságáért folytatott hősies küzdelméért az Isten-tagadó szovjet rendszer magyarországi kiszolgálói hamis vádakkal illettek, majd hosszú évekre börtönbe vetettek. Börtönéből az 1956-os magyar szabadságharcosok szabadították ki. A szabadságharc tragikus leverése óta a Hercegprímás Ür a budapesti amerikai követség falai között menedékben él.

Köszöntjük Eminenciás Urunkat Magyarország népe és mindazon népek helyett is, akiknek az elnyomó kommunista rendszer a vasfüggöny mögött nem engedi meg, hogy Hercegprímás Urat nyíltan és az Öt törvényesen megillető prímási hivatalában ünnepelhessék.

IBö, hogy ebből az alkalomból emlékezetünkbe idézzük Mind.H %

szenty József, a XX. század legnagyobb szabadságharcosának pályafutását s küzdelmét az elnyomó zsarnokság ellen.

Mindszenty József bíboros, hercegprímás 1892. március 29-én született. Pappá szentelték Szombathelyen 1915. június 12.-én. Püspökké szentelték Esztergomban

1944. március 25-én. Prímássá

1945. szeptember 16.-án. Letartóztatták 1948. december 28.-án. Kö®ei nyolc évig volt börtönben.- 1919 óta megfélemlíthetetlenül

emelte M szavát a kizsákmányoló elnyomás ellen, amelyet az atheista boteevizmus dühöngése alkalmával tapasztalt elsőízben személyesen.

A második világháború után, ami- 1®or a nemzet siratta hősi halottak s az Oroszországba hurcolt fél mil- Bö fiút, apát, testvért, s amikor az egy millió Nyugatra menekült sorsáról is alig tudtak az otthoniak s az országban pedig a Szovjet fegyverek árnyékában a kommunista

terrorlegények tömték meg a börtönöket és internáló táborokat, — ebben a siralomházban emelte fel szavát Mindszenty hercegprímás: „Ártatlan emberek internálva vannak, megfosztották őket vagyonuktól, deportálták, meggyilkolták őket, mintha a Tízparancsolat nem létezne.”

Az elégtelen táplálkozás miatt a csecsemők és aggok között ijesztő számban szedte áldozatait a halál. A hercegprímás hívja be az országba a külföldi segély-szerveket.

A megszállott országrészekből ezrével űzik ki magyar testvéreinket a csehek, románok, szerbek. Minden fenyegetés ellenére kiáltja a felelősek felé: elég volt a magyarüldözésből!

A Szovjet-csatlós kommunista rendszer nem tűr ellentmondást. Hamis vádakat emelnek a hercegprímás ellen, megkínozzák, végül

Ha egy nemzet tiszta erkölcsi igazságokon alapuló törekvéseket fejt ki, s egyöntetű akarattal, akadályokat nem ismerve fáradhatatlanul harcol érte, előbb vagy utóbb céljához ér.

Ha pedig egy nemzet nélkülözi azokat, bukása elkerülhetetlen. Dr. Szőczy Árpád

bebörtönzik több száz magyarral együtt.

Börtönéből 1956.-ban a szabadságharcos magyar fiatalság szabadítja ki.

Rövid szabadság után, 1956. november 4.-én az országba tóduló szovjet terroristák elől a budapesti amerikai követség épületébe menekül, ahol már több mint tíz éve él önkéntes számkivetésben.

A kommunista rendszer urai szívesen kiengednék szabadon Mindszenty hercegprímást — ha örökre elhagyja Magyarországot. Jelenléte az országban a magyar ellenállás szimbóluma a zsarnok kommunista rendszerrel szemben.

Mi magyarok a szabad világban mindenütt vallásfelekezetre való tekintet nélkül hálásan emlékezünk Mindszenty József hercegprímásra 75.-ik születésnapján.

Hívjuk fel ismét a nyugati világ figyelmét az Ö önfeláldozó, példátmutató küzdelmére. Félelmet nem ismerve szállt szembe az Isten-tagadó, elnyomó hatalommal.

Kérjük fel az amerikai és kan^ dai egyházak vezetőit, hogy Istentiszteleteikben hívják fel a hívek figyelmét Mindszenty József hercegprímásra és emlékezzenek meg Róla. Önkéntes számkivetésével is folytatja magasztos küzdelmét, nem csak Magyarországért, de az egész kereszténységért.

Magyar katolikusok és protestánsok, emlékezzünk meg Istentiszteleteinken Mindszenty hercegprímásról. Közte és a református Ravasz dr., püspök, valamint az evangélikus Ordass püspök között a legmelegebb barátság fejlődött ki a legnehezebb megpróbáltatások ideje alatt.

Imádkozzunk, hogy Isten adjon erőt hercegprímás urunknak, hogy önként vállalt mártiromságát türelemmel viselje az Igazság végső győzelméig!

Büszkén valljuk magunkénak Hercegprímás úr szavait: „Állok Istenért, Egyházért, Hazáért.”

Sz. J.

dosítani kellene, az AMSz igazgatósága 1967. március 18-i ülésén elvi álláspontját a következőkben állapítja meg:

1. Leszögezi, hogy a budapesti kommunista kormány tovább folytatja, sőt kiszélesíti azt a politikai taktikáját, hogy a közeledés érve alatt a külföldi, de főképp a legnagyobb súlyt képviselő amerikai magyarság egységét megbontsa. Ezt a célt politikai, gazdasági, társadalmi, művészeti és egyházi vonalon beszivárgás útján kívánja elérni, sokszor kihasználva azokat az érzelmeket, melyek amerikai magyarságunkat az Óhazához és népéhez fűzi.

2. A közeledési politika őszintesége az amerikai magyarság soraiban egyes személyeknél sajnos hitelre talált.

3. Az igazság azonban az, hogy a budapesti kommunista kormány kíméletlenül kivégeztette az 1956- os magyar szabadságharc hőseit és teljes mértékben a nemzetközi kommunizmus szolgálatában áll. Saját biztonsága megmentésére hívta be és védelmére tartja a szovjet csapatokat Magyarországon, és a csatlóskormányok közül is a legszolgaibb módon követi a Szovjetúniő utasításait, s nem hajlandó módosítani az általa hozott nemzetirtó abortusz-törvényt.

4. Tekintettel arra, hogy a magyar nép önrendelkezési jogával nem élhet és álláspontját szabadon nem nyilváníthatja, az Amerikai Magyar Szövetség, mint az elnémított magyarság természetes szószólója a magyarság követeléseit az alábbiakban állapítja meg: területről való visszavonása.

a. Az orosz csapatok magyar

b. Idegen csapatok jelenléte nélkül tartott többpárt rendszerű szabadválasztás, melyen a magyar nép szabadon dönthet a jövő gazdasági és politikai rendszere felől.

c. A magyar nép emberi és polgárjogainak visszaállítása, beleértve a lelkiismereti szabadság tiszteletben tartását, szabad vallásgyakorlatot, lelkészképzést, sajtó és gyülekezeti szabadságot és a börtönben sínylődő politikai foglyok szabadon bocsátását.

5. A budapesti kommunista kormánnyal a szabad világ magyarsánának semmiféle kapcsolata vagy egyezkednivalója nem lehet. Megalkuvásra kényszerülhet egy diktatúrában élő magyar odahaza, de ehhez sem joga sem szüksége egy szabad földön élő magyarnak nem lehet.

6. Nem vagyunk a tökéletes elzárkózás hívei. Minden olyan kapcsolatot támogatunk, melyből a magyar népnek konkrét gazdasági, politikai, vagy szellemi előnye származik anélkül, hogy a kommunista rendszer tekintélyét alátámasztaná. Az AMSz csak olyan hídépítést támogat, mely teljes kölcsönösség alapján áll, és közvetlenül a magyar nép javát szolgálja.

Az Amerikai Magyar Szövetség a fenti alapelvek betartását és alkalmazását tagegyleteitől, osztályaitól és minden tisztségviselőitől elvárja és aki a fentieket magáévá nem teszi, az alapszabályok értelmében az AMSZ-nek sem tagja, sem tisztviselője nem lehet.

Az olvasó írja I Kossuth Lajos és a köztársasági eszme

XX. század magyar történelmének és részben az azt megelőző századoknak is mindenkor jellemzője volt, hogy az abszolutisztikus felfogásnak megfelelően nem ismerte az ellenzék fogalmát, hanem minden ellenzéki megmozdulásra az „ellenség” bélyegzőjét ütötte rá és vélt igazának bizonyítására a legvadabb történelemhamisítástól sem riadt vissza. Ebben is legalább egy évszázaddal a nyugati demokráciák mögött kullogtunk, ami azután óhatatlanul magával hozta azt az általános — és sajnos nem is egészen alaptalan — nézetet, hogy Magyarország 1945- ig a fejlődéstől elmaradt, feudalisztikus berendezésű ország volt. (Lásd például az óriási példányszámú és a nagytömegek által olvasott Reader’s Digest ezévi évkönyvének a magyar történelemmel foglalkozó cikkét.)

Az ember azt hinné, hogy a Nyugaton élő emigráns magyarság reprezentánsai és tollforgatői az itteni történelmi fejlődés ismeretében és a demokratikus intézmények légkörében maguk is belátták már ennek a helyzetnek nemcsak a tarthatatlanságát, hanem egyben aemzetölö voltát is.

Hogy ez a feltevés mennyire téves, arra jellemző Hungaricusnak a fent idézett cikke (Amerikai Magyar Élet, 1967 március 25-i szám), amely ellenségesen bántó hangon emlékezik meg mindazokról, akik a Szent Koronát csak történelmi ereklyének, de semmiesetre sem az örök magyar nemzet szimbólumának tekintik. Anélkül, hogy a Szent Korona tanának Hungaricus által való értelmezésével ez alkalommal vitába kívánnék szállni, gondolatmenetének az alábbi részét emelem ki:

„Kossuth Lajos ugyan az isaszegi győzelem után detronizálta a Habsburgokat Debrecenben, azonban ez csak politikai demonstráció volt az olmützi „alkotmánnyal” szemben.

A Szent Koronát, a királyság intézményét nem érintette, nem vonta kétségbe (a kiemelés tőlem származik), csupán a Habsburg császár felé deklarálta, hogy az nem lehet többé magyar király.”

A fenti állítás bizonyítására a szerző Kossuth Lajos angol védőjének az angliai bankőperben elmondott beszédére hivatkozik, majd — és ez talán a legtipikusabb — saját novellájából idéz egy részletet.

(Egyébként a szerzővel teljesen azonos álláspontot foglalt el annakidején a királysértési perekben Ferenc Józsefnek minden királyi ügyésze, katasztrőfális „sikerrel”, mert az esküdtszék következetesen felmentette a vádlottakat. Ez késztette Tisza Istvánt arra, hogy 1913-ban kivegye ezeket a pereket az esküdtszék hatásköréből.)

A magam részéről úgy vélem, hogy helyesebb lenne ebben a kérdésben magát Kossuth Lajost idézni.

Kezdjük talán azzal, hogy Kossuth Lajos 1849. április 14.-én vetette meg a magyar köztársaság alapját. A május 2.-án kiadott kormányprogramm hangsúlyozza, hogy a „minisztérium magát respublikái irányúnak vallja és minden törekvésnek ellene lesz, ami a monarchiára visszavezetne.”

Ugyanekkor a kormány félhivatalos lapját „Respublica”-nak nevezték el.

De annak alátámasztására, hogy mindez nem egy elkeseredett forfadalmi hangulatban született meg, álljon itt Kossuth Lajosnak Angliában 1851. november 6-án tett nyilatkozata: „Magyarorszáp számára az általános választójogra alapított

köztársaságot kívánom.”

És ehhez a meggyőződéséhez Kossuth Lajos haláláig hű maradt. Csak egy idézet a sok közül: 1868. december 6.-án ezt írja egyik levelében: „Szívvel lélekkel republikánus vagyok. A jövendő a demokráciáé. És a demokrácia annyi, mint önkormányzat, a népnek a nép általi önkormányzata ... Üdv hát, háromszoros üdv a köztársaság hajnalának.” (Kossuth Lajos irataim VII. kötet) Nem sokkal halála előtt, 1893 október 12-én, üzenetet küld a nemzetének: „A 49 zászló, azt leejteni sohasem szabad.”

Mindez talán elég lenne, hogy bármilyen tárgyilagos olvasót meggyőzzön Kossuth Lajosnak az államforma kérdésében elfoglalt álláspontjáról. Kétlem azonban, hogy azokra, akik a Kossuth címert rövid egyszerűséggel Tildy címerre keresztelték át, bármiféle tény hatással lehetne. Rájuk is áll az igazság, amit a Bourbon királyok történelmi beállítottságáról mondottak: „Nem tanultak és nem felejtettek.”

De talán nem ártana, ha néha elgondolkoznának a Bourbonok sorsán ... Borszéky György

SEBÖK TRAVEL SERVICE, INC.

MAGYAR UTAZÁSI IRODA DR. FIEDLER KÁLMÁN, OFFICE MANAGER IKKA útján 30 forintot küldhet dolláronként készpénzfizetéssel.

Ez különösen előnyös vidéken lakók részére, mert postán kiküldik a pénzt címükre költségmentesen MAR $255-ERT UTAZHAT ODA-VISSZA, EURÓPÁBA Bárhova, bárhonnan, bárhogyan utazik, egész éven át a legolcsóbb utazást biztosítjuk, ha időben kéri foglalásait. A hivatalos árakon felül semmiféle külön költség nincsen, győződjék meg, kérjen árajánlatot. Látogató-, kivándorlási ügyekben szakértők vagyunk. 24 havi részletfizetés lehetséges. Minden utazási, IKKA és más csomagküldési ügyben forduljon képviselőnkhöz:

DR. ACSAY DÉNES, 5535 ALCOTT AVENUE,

ST. LOUIS, MO. 63120 — PHONE: EV 2-5222

Nyíregyházy Pál:

ÁLDOMÁS LEHEL KÜRTJÉBŐL

A szovjet-kínai határon mérkőzésre készül a világjkaminunizmus. A Varsói Szerződés alapján odarendelhetik a magyar honvédséget is. Egyetlen magyar fiú elvesztése kimondhatatlan fájdalmat jelentene, ezért ma aggódva figyelek minden hazulról érkező katonai hírre.

Az egykori hősiemlékű Ludovika Akadémia kommunista utódját ma Zrínyi Akadémiának hívják s a néphadsereg legmagasabb oktatási intézetének parancsnoka Borbás Máté vezérőrnagy. Iskolákat nem végzett, 16 éves korában Szegeden malom segédmunkás volt, majd Angyalföldön a Ganz-Danubius gyárban tanulta a hegesztő szakmát.

A második világháborúban behívták katonának s 1944 november 5-én megszökött csapatától a dunántúli Kisláng községből. Büntetésből küldték oda, mert nem esküdött fel Szálasira. 36 órás eltávozást kért azzal az ürügygyei, hogy felesége második gyermekét várja és soha sem tért vissza.

A szökött katona Budapesten a Megyeri Csárda környékén a pincékben bujkált. December 6-án kinézett a Váci útra: a vízmüvek felöl szovjet katonák jöttek. Egy tatárkópü felderítő ráordított: „Nyemci jeszt?” Azt dadogta: „Nyet”. A felderítő erre a levegőbe lőtt, jelezve, hogy szabad az üt, nincs német.

Másnap belopakodott a Ganz gyárba s a raktárakat kezdte kutatni. Az öszszje verődött munkásoknak Herszön szovjet kapitány december 20-án megparancsolta, készítsenek neki két pontonhidat, hogy átkelhessenek a Dunán. Borbás rohambrigádot alakított s a pesti városrészekben vaslemezeket szedtek össze darabonként. Napi átlag teljesítményük hatvan méter hárommilliméteres varrat volt. Korabeli újságok szerint ezt a teljesítményt csak kevés sztahanovista érte el Oroszországban. Rövid idő alatt hajógyári titkárrá, majd üzemi bizottsági elnökké választották. Habzószájú kommunista volt.

1948 novemberében most már a vörösök is behívták katonának, a Szovjetunióban tanfolyamokat és törzstiszti iskolát végzett s 1954-ben tjiegkapta a tábornoki aranylombokat. Megbízták a Zrínyi Akadémia parancsnokságával. Ez az intézmény tavaly ünnepelte 15 éves jubileumát. Borbás Máté vezérőrnagy így nyilatkozott:

— A tudomány és a technika óriási léptekkel fejlődik, s a hadseregnek lépést kell tartani vele. Csak így lehetünk nyugodtak, hogy alkotó munkánk sértetlen. Nem kis erőfeszítésbe kerül a bonyolult matematikai és fizikai ismeretek elsajátítása. A technika azonban önmagában még nem minden. Csak az a katona használhatja igazán, akinek helyén van a szíve, tudja hogy mit miért bíztak rá, tudja, hogy miért forgatja fegyverét és meg van győződve harca igazságáról. Nyugati haditudósítók elmélete szerint a fejlődő haditechnika egyre feleslegessebbé teszi a katonát, aki csak mechanikus kiszolgálója a technikának. Idegen tölünk ez a szemlélet. Mi nagy gondot fordítunk a magas színtű elméleti és gyakorlati kiképzésre. Elsősorban embereket nevelünk, akik kiválóan tudnak eleget tenni hazafias kötelességüknek.

A 15 éves jubileumon azt mondta Borbás Máté vezérőrnagy az újságíróknak:

— Holnap kimegyek a Ganz-Danubiusba. Régen hegesztettem már.

Azután kint a sólyán hozzátette;

— Csak az elektródák minősége ne lenne olyan változó!

Szovjet marsallok nyilatkozatai félelmetes következtetésekre adnak okot. Andrei Grecskő marsall, a Varsói Szerződés egyesített haderejének parancsnoka gyakran hangoztatja, logy az Egyesült Államok fokozódó agresszivitása és a nyugatnémet kormánykörök revans-politikája miatt a

Szovjetúnió nem csökkentheti védelmi erőfeszítéseit. A baráti országokkal erősíteni kell a fegyverbarátságot és az együttműködést.

— A baráti országok hadseregeit egységes katonai doktrína és azonos harci taktika fogja össze — folytatja Grecskó szovjet marsall. — Abban az esetben, ha az agresszor fegyveres támadást intézne egy vagy több baráti állam ellen, a Varsói Szerződésbe tömörült többi ország haladéktalanul minden eszközzel, köztük fegyveres erővel is a testvéri népek segítségére siet.

A Szovjetúnió kínai határán félelmetes hadsereg készül a leszámolásra. Ideges új jak már próbálgatják a ravaszt. A Varsói Szerződés értelmében a magyar hadseregnek is részt kell venni ebben a „védelmi harcban”, mert Grecskő marsall szerint „csak egyesült erővel lehet megadásra kényszeríteni az ellenséget.”

A magyar-szovjet katonai barátságot hajmeresztő propagandával készítik elő. Persze nem Paskievicsről és Világosról beszélnek, hiszen ezzel még a kommunista „magyart” sem tudnák lelkesíteni. Kicsit mélyebbre nyúlnak a történelembe, A Napóleon elleni szövetséges háborúkat emlegetik, amikor 1799 május-július hónapokban mintegy 11,000 katonából álló orosz hadoszlop vonult át hazánkon, hogy az olaszországi Verona táján előnyomuló francia hadak megállítására, fessen. Sándor cár küldte ezt a haderőt Szuvorov tábornok vezetése alatt az osztrák császári csapatok megsegítésére. Szuvorov tábornokot az akkori Európa legnagyobb katonai zsenijének dicsőítik.

A Magyarországon átvonuló sereg rész útvonala ez volt: Dukla, Eperjes, Kassa, Hidasnémeti, Miskolc, Székesfehérvár, Palota, Veszprém, Tapolca s végül Csáktornya, ahol aztán — a mai kommunista történetírók szerint — az orosz katona könnyezve hagyta el a magyar földet.

Az orosz osztagok május végén a jászkunsági terület északi csücskén, nem messze Jászberénytől, Árokszálláson tartottak háromnapos pihenőt. A lakosság meleg vendégszeretettel fogadta őket. Jászberény város Lehel kürtjét, e nagy nemzeti ereklyét, kellő díszkísérettel átvitte Árokszállásra, hogy áldomást igyanak belőle az orosz seregek vezetőivel. A vendégfogadóban nagyszerű lakomát rendeztek s ennek fénypontja a Lehel kürtjéből ivott baráti áldomás volt.

A kommunista propaganda nem megy a szomszédba némi bizonyító idézetért sem. A „Magyar Kurír” 1799 évi június 7-iki száma állítólag így számol be erről a nagy eseményről:

— Az Orosz segítő seregeknek mind a négy szállítmánya Árokszállásba érkezvén Tek. Stössel József Palatinális fő Kapitány által igen nagy szívességgel fogadtattak. Az Orosz tisztek mindnyájan a Jász-Lehel kürtiből jó finom bort ittak és a gazdag vendégség után tartott Magyar bálban is megjelentek, amelyen az egész szomszéd vidékről a legemberségesebb emberek, férfiak és asszonyok jelen voltak.

Ma már nincs zene, tánc, jó bor, áldomás. Lehel kürtje lakat alatt jobb napokra vár a jászberényi múzeumban. De így van ez ma mindenütt Európában. Az ősszel Dániában jártam, ahol a második világháború alatt a megszálló német katonákkal mulatozó nőszemélyeknek a nemzet szégyenére levágták a haját.

Borbás Máté vezérőrnagy a Zrínyi Akadémia gondjai elöl félelmében a Ganz-Danubius gyárba menekül hegeszteni és ingerülten panaszkodik a sólyán, hogy az elektródák minősége folyton változó. Meglátja nemsokára, hogy a sztahanovistáknak kiképzett magyar honvédek magatartása milyeváltozó. Fegyvereik éle elől majd jét vesztve menekül a kommuni-