St. Louis és Vidéke, 1967 (55. évfolyam, 1-26. szám)

1967-02-24 / 4. szám

ST. LOUIS ÉS VIDÉKE 1967. FEBRUÁR 24. Szalzolezay-Iiédci Ferenc: A magyar törzsszövetség eredete Több hozzám érkezett levél ta­núskodik arról, hogy e levelek írói­nak nagyobb része milyen tájéko­zatlan a magyar őstörténet tudo­mányok terén és a magyarokat szláv eredetűnek mondják és hi­szik. Közöttük egyetemet végzett személyek is. És arra kértek, hogy e lap nyilvánossága előtt kutatá­som kis töredékét bemutassam. Jól tudom, hogy ez sokaknak nem fog tetszeni, főleg politikai, vallási és személyi érdekből. (KÖR-)NYÉK — Párthus eredetű szó. A „NAKHODAR” a párthu­­sbk körzeti kormányzója volt és Nyék-Csatár, jobban körülhatároz­va ő a Nyék-Had-űr. „NAXWA­­DAR”-nak (Nyék-Bács-Ur) is transzliterálták a tudósok. A válto­zás oka: a Csatár nemzetségről a Bács-nemzetségre esett a tisztség. Ez a cím megmaradt a magyarok­nál Szt. Istvánig, a külön-élö bes­­senyőknél még tovább. Árpád majd fia: Csala (Kala) — és nem az el­­magyarizált Levente! — örökölték a törzset. Sajnos sok magyar ős neve modern magyarra lett keresz­telve. A törzs főhadiszállása az A. D. 825-től a Desna-Dnyeper kö­zött, 889-ben Cherson térségében, majd Erdély és ezután Nyugat-Ma­­gyarország térsége. Háború esetén a „vezér-karifönök” törzse v. a hadúr, békében őrjárati cserkéző törzscsoport és vissza maradó kü­lönítmény. (Öreg katonák tudják mi ez.) A bosnyákok ebből a törzs­ből szakadtak ki. (Nyék-Bács). MEGYEK. Fejedelmi törzs. Ere­detét időben szinte fel sem lehet mérni. Médiai (Mada) eredetű. A név ott van az Arszacida, Sassán stb. királylistákon. A kárpát-me­dencei bevonulása előtti időben szállás-helyei igen kiterjedt helyen feküdtek, Kiev és a volga-bolgárok közötti térségben. Belső szerveze­tét a többi törzsek nemzetségei szolgálták. (A magyaroknak 108. nemzetsége volt) KÜRT - GYARMAT (Görögben: Kurtou-Germatou). Georgiái (Ga­­ra) ill. Örményországi eredet. Né­pessége a Kúr-folyó vidéki „Armá­­zi” város és környékéről ered. Nagy szerepe van az arabok elleni A.D. 750 körüli harcokban. Arma­­zi várost a Kr. e. 4. században ala­pították és Georgia fővárosa volt az A. D. 2. századig. A klasszikus görög, örmény és georgiai forrás­munkák feljegyezték volt egy kora keresztény temploma is. E romvá­ros körül fekszik: Mács-őskút, Som-Csaba, Gara, Ugar és más romvárosok. A Gyarmat törzs már évszázadokkal előbb „Sarmata” törzs volt és gyarmatosító rajokat is bocsátott ki, majd a hún és avar korszakban tűnik fel. A Garam fo­lyó környékén telepszik le az avar maradványok közé a „honfoglalás-KESZI. Kiterjedt telepei voltak. „Szittya” eredet. A Kaukázustól a Dráváig mindenfelé otthagyta ne­vét. Nagy szerepe van a Hellén— Szarmata korszakban valamint az ősi Urartu-i eseményekben. A vi­kingek „királya” a Szécsén rangot viselte. A fél-testvér kazárok vér­fürdőt rendeztek soraikban, amit az Ur—Csány (Tarján) törzs az A.D. 839-ben borzasztóan meg­bosszul. Maradványaik a mai szé­kelyek. Ez a törzs az ízek-rendek törzse. (Közigazgatás, stb.) KÉRI. Az Ararát-hegység kör­nyékéről származó törzs. Konstan­tin Porphirogenitos bizánci császár „Kur-Bács”-oknak hívja őket. Ez a törzs a mai horvátoknak anya­törzse. Szerepe van az arabok elle­ni kaukázus-környéki harcokban a 8. században, valamint a honfog­lalásnak nevezett eseményekben. Már az avar korszakban tűnik fel. TARJÁN. (Ur—Csány; később Sár—Csány.) Ezt a népet (törzset) Strabo és Plini említik, hogy ők egyike voltak a káldeusok népé­nek, akik szabályozták a Tigris és Eufratesz folyókat. A közép-keleti források Kr. e 750 táján emlékez­nek róluk, majd a Mada v. Média népei között említik. E nép csapa­tai zúzták szét a kazárok Sarkéi nevű várát, amit bizánci hadimér­nökökkel építettek. A honfoglalás előtti szállása Kiev környéke, visz­­szamaradó különítménye Itilben azaz: Astrachan-ban. Bányász, ko­vács, építő nép. (Itt megjegyzem Sarkéi óta lettek a magyarok „tö­­rö-kök”, mert törtek-zúztak. Azóta létezik a „kök-türk” elemzés a nemzetközi történelem-tudomány szótárában, akiket már, mint a „kök-türk” kagánt ültették a ma­gyarok nyakába és Lebediában ez vigyázott a magyarokra. Látjuk a csalást? No meg egy kender kagánt is melléje. Mellesleg megjegyezve e sorok írójának sok álmatlan éj­szakájába került míg források alapján rá nem jött hogy ez a „ken­de és kender” nem más, mint a „csend-ur”, akiket a magyarok ül­tettek a kazárok nyakára és nem megfordítva). JENŐ. Asszír-örmény eredetű törzs. Josephus Flavius zsidó tör­ténész és római generális említi (és a biblia is), hogy Sennacherib asszír király két fia Arméniába me­nekült ahol híres családok, mint Ur-Szerém és Jenő néven szere­peltek. Priscus említi őket Attila csapataiban. A Jenő törzs „Öned­­belia” fejedelem törzse volt, aki­nek szépséges lányát Emesét (Má­­csi), Edémén, Dentu-Magyaria fe­jedelme vette nőül. A Jenő törzs székhelye már az A.D. 568 táján (TMUTOROKAN Görög írásban) vagyis Öccs-Mács-Ara Csány, a Ku­bán folyó torkolatánál; a források szerint élénk kereskedelme volt a görögökkel. Menander szerint Tmu­­torokán-t a „Csana” (JENŐ) a Mács-urcsi a „törökök” tarchanja foglalta el. Hajós központ a görö­gök és később a kazárok felé. Az elmagyarosodott HUN-nevet Dionysus „chunoi”-nakírja. Viszont Magyarországon a hún név nem szerepel. Csány-Csana-Csanak ne­vek azonban vannak. Attila szavait sikerült rekonstruálni régi leírások után görögből és ilyen magyar sza­vak jöttek elő a lomtárból mint csatár; lakás ezt Onegesius házá­nak mondta. Attila részleg parancs­nokai REX-ek, ebből lettek a ki­rályok. Végül egy másik félrevezetés. Vernadszky professzor az „Ancient Russia” c. könyvében szláv népe­ket tesz a balkánra és fel is sorolja a görög írásból a „szláv” népeket: Sorabian a szerbek, Croat-Horvá­­tok a Déli szlávok—Skalaboi. Nyil­vánvaló, hogy ez egy újabb csalás, feltételezem egy professzornak kell tudnia a görög írást, ha nem „Avarok, akiket magyaroknak is neveznek” HONFOGLALÁS 670-BEN? A feltevés tulajdonképpen a tör- Snelem egyik talányával kapcso­dban merült fel. A talány a kö­­etkezö. A sírleletek félreérthetet­­ínül tanúsítják, hogy az avarok 68 óta a Kárpátmedence állandó ikói voltak. Itt találták őket Ár­ad honfoglalói is, akik azonban - ugyancsak a temetők földrajzi elyzetéből kiolvashatóan — nem zálták meg az avarlakta területe­­et. Ótt tehát továbbra is avarok ltek, de mégsem avar, hanem szín­iagyar helynevek maradtak ránk e erületek nagy részén. Hogyan le­­etséges ez? — volt a nagy talány, i kézenfekvő válasz csak az lé­iét, hogy ezek az „avarok” szín­én magyarul beszéltek. Kénysze­­ü módon vetődött fel ez a gondo­lt László Gyula egyetemi tanár­án és néhány más kutatóban. De mikor, honnan kerültek ide? /legint csak az avar sírok bizo­­tyítják, hogy a VII. század végén alami történt ezen a tájon. Az ak­­:ori sírokban ugyanis újszerű di­­zítöelemek, másfajta övék, szab­­yák, lószerszámok stb. tűnnek fel. Ez pedig csak egy új népcsoport, közelebbről a második „avar” hul­lám, a magyarul beszélő „kései avarok” népe lehetett, amely egy bizánci forrás, valamint az orosz őskrónika szerint 670 körül ván­dorolhatott a Duna-Tisza tájára, mégpedig feltehetőleg arról a terü­letről, ahol a magyarság kialakulá­sát sejteni lehet. Alátámasztja ezt a feltevést, hogy dr. Lipák Pál ant­ropológus megállapítása szerint a kései avarok és az XI. századi ma­gyarok csontmaradványai annyira azonps jellegűek, ami csak a kései avar alapnépesség további fennma­radásával magyarázható. E feltevések szerint nem ok nél­kül beszélnek régi krónikák mindég két magyar honfoglalásról, nem hiába találhatók az egykori nyuga­ti forrásokban az „avarok vagy magyarok” és az „avarok, akiket magyaroknak is neveznek” fordu­latok, s így tehát mégsem „elírás”, mikor Kézai 670 tájára keltezte krónikájában a magyarok honfog­lalásét-. megkérdezem mi ez!? Noshát ezpt­­a „szlávok” nem mások mint miu­tán egy csomó régi okmányt átbön­gésztem, a Horvátokat már jegyez­tem, hogy KÜR-BÁCS-ok, a szer­­bek (Professzor szerint) ARÁ­­BÁCS-ok, szintén a Ararát-vidék­­röl, a Vervadszky-féle szlávok az­az a SKLÁBOI nem mások mint a Székelyek, illetve a „Gyula” (csa­la) délen ragadt népei. A történelem tanulmányok sá­fárjai azt írják könyveikben a ma­gyarok ékszerűen beékelték magu­kat az európai „szláv-népek” közé. Hol volt szláv-nép akkor, amikor a magyarok bevonultak a Kárpát­medencébe? Hogy elszlávosodtak az. új nyelvi áramlatkor, az már más lapra tartozik. A Kárpátmedencétől az Uraiig más nyelv nem volt mint a ma­gyar. Tudtak azonban görögül is a magyarok ( már mint a rendek) ez nyilvánvaló. Napről-napra több bi­zonyíték gyűlik össze, ennek az ál­lításnak az alátámasztására és a tudomány is elfogadja majd, mert zsákutcába jutottak. A hét törzs népei megoszlottak, tovább vándoroltak fokozatosan. Eljutottak Európa minden részébe. Ez a folyamat már Szt. István ko­rában kezdődött és a mai napig tart. Koszigin álnok békejavaslata Londonban Az a biztató hír, mely Alexei Koszigin londoni látogatása alatt felrepült a nemzetközi életben, hogy a vietnámi holdújév rövid fegyvernyugvása után kezdetét ve­hetik a béketárgyalások, nem bi­zonyult valóságnak. Ezért az Egye­sült Államok Észak-Vietnám bom­bázását újra megkezdte. Diplomáciai körökben úgy ítélik meg Koszigin londoni kudarcát, hogy a Szovjetúniónak nincs elég befolyása az északvietnámi kor­mányra és álnok politikai manőve­rekre használják fel. Anglia telje­sen megérti Johnson elnöknek azt az álláspontját, hogy nem szüntet­heti be a bombázásokat, mert Észak-Vietnám ezt azonnal a le­rombolt utánpótlások kiegészítésé­re használja fel. Wilson miniszterelnök az angol alsóházban e héten azt a bejelen­tést tette, hogy titkos terv van fo­lyamatban a vietnámi béketárgya­lások megkezdésére, de részletek közlésétől tartózkodott. Ázt is hoz­zátette, hogy a jelenlegi időpontot nem látja kedvezőnek az 1954 évi genfi konferencia határozatának al­kalmazására. Mégegyszer a Kossuth-bankóról A Kossuh bankókról és a rhodé­­ziai fontokról szóló cikkünkkel kapcsolatban egyik érdemes olva­sónk, nagyon helyesen, két kiegé­szítő kérdést vetett fel. Megállapít­ja, hogy a cikk szerint is két Kos­­suth-bankó volt. Egyik, amit a sza­badságharc alatt adott ki Kossuth 1848-ban. A másik, amit 1860-ban nyomtatott Angliában, de ez nem került kiadásra, mert elégették. I. Ferenc József császár csak a kül­földön előállított pénzért indított keresetet a nyomdászok és Kos­suth Lajos ellen. A kérdés az — ír­ja olvasónk, — hogy az Angliában nyomtatott bankókon mi volt a keltezés helye: London vagy Bu­dapest? Arra a kérdésre, hogy „mi volt a keltezés helye: London, vagy Budapest? „igen hosszadalmas és nagyon költséges kutatás után le­hetne csak feleletet adni. Egy alant közölt dokumentum elárulja, hogy a bankókon nem volt se londoni, se budapesti keltezés. — Az 1860-as Kossuth bankókat eléget­ték és Kossuth: „Irataim az emig­rációból” című hatalmas művének III. kötetében egyáltalán nem talál­ható semmiféle adat arra nézve, hogy honnan keltezte a pénzt. Azonban arra nézve, hogy semmi­­esetre sem keltezhette Londonból tökéletes eligazítást ad a lord kan­cellár ítélete, melyet Kossuth a fent idézett könyvében teljes terje­delmében közöl. Az ítélet 5. pontja szerint: „A mondott okmányok (pénzje­gyeknek) vagy áljegyeknek szöveg­teste magyar nyelven van, szegé­lyükön az összeg, melyre a jegy szólónak állíttatik, német, szlavón és más nyelveken van megjegyez­ve; alul pedig a magyar királyi cí­mer mását, vagy lenyomatát vise­lik” Csaknem természetes, hogy az emigrációban élő Kossuth Lajos nem keltezhette se Budapestről, sem Londonból a bankjegyeket, melyeket a lord kancellár bírósága szerint is a „panaszos (osztrák császár) felhatalmazása nélkül sőt akarata ellenére, szándékában van Magyarországba küldeni és ott... forradalom és rendetlenség előidé­zésére használni”. Már ebből is világos, hogy Kos­suth a magyar királyi címert nyo­matta a bankjegyekre, hiszen az volt a per tárgya, hogy a magyar király címerét más nem használ­hatja. Noha később az rajta volt a budai keserű vizes üvegeken és tokaji borokon is. Eldöntetlen, hogy ez angyalos címer volt-e de bizo­nyos, hogy magyar királyi címer volt, a Szent Koronával. Az olvasó kérdésére a döntő fe­lelet az, hogy a pénzjegyre nyom­tatott szövegen semmiféle buda­pesti vagy londoni dátum nem állt, hanem a magyar királyi címer kö­ré csoportosuló szöveg, Kossuth Lajos személyes fogalmazásában, a következőket mondotta: „Egy, (két, öt) forint Ezen pénzjegy minden magyar álladalmi és közpénztárakban (egy, két, öt forint) gyanánt, három hú­szast egy forintra számítva, elfo­­gadtatik s teljes névszerinti értéke a közállomány által biztosíttatik. A nemzet nevében Kossuth Lajos.” Itt tehát egészen lényegtelen kér­dés, hogy a bankjegy honnan volt datálva: Budapestről, Londonból? Mert hát sehonnan sem volt. Kos­suth, igen helyes érzékkel azt ír­ta rá: „A nemzet nevében”. A lord kancellár bírósága előtt pedig azt vitatta — és ebben is igaza volt, — hogy magyar pénz kibocsájtá­­sára nem az osztrák császár jogo­sult, hanem Ö, aki a szabadságharc alatt Magyarország utolsó tör­vényes pénzügyminisztere volt. Végül is Kossuth a maga ragyo­gó és lebirhatatlan dialektikájával az osztrák császár legfőbb ürügye, a címer használata ellen, ekként érvelt: „Az a címer nem királyi s nem a királyé, hanem az országé (a Szent Koronával együtt) ha ma­gyar ember azt használja, azzal csak nemzetiségét jelvényezi; te­hát használni szintúgy joga van, mint amiként minden angol ember­nek joga van felhúzni az egyesült királyság lobogóját (Union Jack)”. S ha azután az 1956 utáni idők valamelyik rajongójának még min­dig kedve volna a „Kossuth-címer­­re” hivatkozni, álljon itt Kossuth Lajos 1861. március 16-án kiadott Affidavitja, mely alatt az olvasha­tó: „Esküvel erősítve. Kossuth La­jos.” „A magyar korona, amelyet Ma­gyarország címere legfontosabb ré­szének kell tekinteni, a nemzet tu­lajdona, nem pedig a királyé. Mindez feleletet ad nemcsak az érdemes olvasónak, hanem sok-sok más magyarnak is, aki azt képzeli, hogy aki a Szent Koronás magyar címerhez ragaszkodik tűzrevaló legitimista, vagy Habsburg-bérenc. A Szent Koronás magyar címerrel a „magyar ember nemzetiségét jelvé­nyezi” Még akkor is, ha netalán — köztársaság párti.. 8740 STATE STREET EAST ST. LOUIS, ILLINOIS 4% Passbook Savings Bank By Mail Postage Paid Both Ways Deposits Insured to $15.000 by F.D.I.C. A washingtoni hadügyminiszté­rium azonban Koszigin londoni .e­­lelötlen javaslatait kommunista po­litikai kísérletnek tartja a bombá­zások beszüntetésére. Azt hitte, hogy az Egyesült Államok nem fogja megzavarni Koszigin és Wil­son békét ígérő tárgyalásait. Jelenti továbbá a hadügymi­nisztérium, hogy a bombázás szünetében az északvietnámi hadvezetöség 3,770 teherautó­val és hajóval 25 ezer tonna muníciót és más hadianyagot szállított Dél-Vietnámba. A szállításra eleve felkészült, ami igazolja, hogy Koszigin londoni javaslata csupán kom­munista megtévesztés volt. Johnson elnök hajlandó a béke­tárgyalások megkezdésére, ha biz­tosítást kap, hogy azalatt Észak- Vietnám tartózkodik minden kato­nai akciótól. Hanoi azonban a bom­bázások beszüntetését és az ameri­kai csapatok visszavonulását jelöli meg a béketárgyalások előfeltéte­léül. Ho Chi Minh északvietnámi el­nök válaszolt VI. Pál pápa béke­­szózatára. A következőket írja: „Az amerikaiak hagyjanak fel minden agresszióval Vietnámban, szüntes­sék be a bombázásokat, ürítsék ki Dél-Vietnámot és tegyék lehetővé, hogy Vietnám népe szabadon ren­delkezzék saját sorsával.” Nyilván­való, hogy Ho Chi Minh nem saj­nálja nemzetének pusztulását, mert vak szolgája a kommunista érde­keknek. Londonban az álnok javaslatok ellenére is elég szívélyesen fogad­ták Koszigint. Wilson miniszterel­nöktől zsebben hordható tranzisz­toros telefonkagylót és kapcsoló­­állomást kapott ajándékba, mely­­lyel 9 kilométeres körzetben lehet beszélgetést folytatni és be lehet kapcsolni bármilyen telefon vagy rádió hálózatba. A londoni lordmayor pedig a vá­rosházi díszebéden így emlékezett meg a szovjet forradalom közelgő 50 éves jubileumáról: — Én, aki itt egyetlen négyzet­­mérföldnyi terület ura vagyok, kis­sé úgy érzem magam, mint Liliput királya, amikor Gullivert fogadta palotájában. MMIIHttlllHIIIIHtniltttHIHIillllllllHIIIIHIII|[llllllllffiffHfllllllffllini Az emberiség történetét e há­rom szóban lehet összefoglalni: Születtek, szenvedtek, meghal­tak. Anatole France Élvezet a vihartól hányt saj­kán ülni, ha tudjuk, hogy nem fog elsüllyedni. Pascal VEGYE A LEGJOBBAT! Pénzt takarít és a legjobbat kapja, ha az országhírü WESTINGHOUSE villanyfelszerelési cikkeket vásá­rolja. Óriási választékunk van. Westingouse, Televi­sion, Stereo, Jéghűtök, Mosógépek, Szárítók, Freezers, Air Conditioners stb. — Könnyű fizetési feltételek. TRI-CITY BADI0 C0. Saks & Service TELEFON: GLenview 2-6169 3130 NAMEOKI ROAD, GRANITE CITY, ILL. Eladunk és javítunk Westinghouse készülékeket PR 2-3600 TÖBB MINT F00 AUTÓ ÁLLANDÓAN RAKTÁRON CHRISTOPHER-SOUTHWEST AUTO SALES 2245 SOUTH KINGSHIGHWAY Minden autójuk garantáltan “One owner”. Vásárolhat részletfizetésre olcsó hivatalos bank kamatláb mellett ’64 Pontiac Catalina Sedan, Like New, Full Power...............$1,495 *64 Chevy Belair Station Wagon V8 Automatic With Power $1,295

Next

/
Thumbnails
Contents