St. Louis és Vidéke, 1967 (55. évfolyam, 1-26. szám)

1967-09-22 / 19. szám

6 rmi. ^tT’n^rravrmcK zz. ST. LOUTS ES VTUEKE Az Egyesült Államok erodvonalat épít Vietnamban a kommunisták beszivárgása ellen A földkerekség minden emberére 100 tonna amerikai robbanóerő esik EUROPA1 HÍREK Az egész világon nagy érdeklő­déssel várt délvietnami választá­sok befejeződtek és egyetlen érde­kességük, hogy 800.000 szavazat­tal a Dinh Dzu került a második helyre, aki a győztes Nhuyen Van Thieu államelnök és Nguyen Cao Ky miniszterelnök elleni polgári jelöltként indult és megválasztása esetén a béketárgyalások azonnali felvételét Ígérte. Hasonló lépést várnak ugyan Thieutól és Kytől is, de ezek egyelőre csak annyit mon­dottak, hogy esetleg Északviet­­nam bombázásának egyheti szüne­teltetését kérik az Egyesült Álla­moktól és a továbbiakat Északviet­­nak magatartásától teszik függővé. Ebből nem lesz béke és az Egye­sült Államok sem számít arra, hogy a délvietnami választások eredmé­nye meghozza a békét. McNamara honvédelmi miniszter máris elejét vette minden ilyen spekulációnak. Legutolsó sajtókonferenciáján be­jelentette, hogy az Egyesült Államok az Északvietnamot Délvietnamtől elválasztó úgynevezett demi­­litarizált zónában elektromos árammal töltött szegesdrót fa­lat építenek, hogy ezzel a kom­munista beszivárgást és a Délvietnamban harcoló Viet­­cong ellátását megakadályoz­zák. Vasfüggöny készül tehát Viet­namban és elkészültét az év végé­re, vagy a jövő év elejére ígérik. Ugyanekkor bejelentette McNa­mara, hogy új hadosztályokat állí­tanak fel, azonkívül a tartalék hadosztályok számát ötre növelik. A szakértők szerint egy éven belül körülbelül másfélmillió ember állna ké­szen a vietnami bevetésre. McNamara bejelentését vegyes érzelmekkel fogadta az Egyesült Államok közvéleménye. Több hely­ről utalnak arra, hogy a kínai nagy faltól kezdve a Maginot és a Sieg­fried vonalig egyetlen ilyen védel­mi falrendszer sem vált be, mert vagy áttörték, vagy megkerülték. Különben is háborút védekezéssel megnyerni nem lehet, már pedig itt védekezésről van sző, ahelyett, hogy megrohannák Északvietna­mot, aminek nem lenne semmi kü­lönösebb akadálya. Az Egyesült Államok kormány­zata is érzi McNamara bejelenté­sében rejlő gyengeséget és en­nek ellensúlyozására nyilvánosság­ra hozták, hogy az Egyesült Álla­mok még mindig igen nagy fölény­ben van az atombombagyártás és az atombombaszállító rakétagyár­tás terén, sőt már készülőben van egy újfajta atombomba, amely a sugárzás elvén alapszik és megvajósítja az úgynevezett halálos sugár­zás fenyegetését. A bejelentéshez szólva lord Bowden, volt angol miniszter meg­állapította, hogy az Egyesült Álla­mok atombombakészletéböl a föld­kerekség minden egyes emberére, a csecsemőket is beleértve, 100 tonna dinamit robbanó ereje jut. Ez már olyan túlzás, amelynek nem sok értelme van, mert a jóval ke­vesebb atombombával rendelkező ellenséges államok is elérhetik a megkívánt célt. Bródy György meghalt Bródy György, Bródy Sándor író unokaöccse, a híres sportem­ber, a Délafrikai Magyar Egyesü­let elnöke a délafrikai Johannes­burgban hirtelen meghalt. Élete legnagyobb tevékenységének a színhelyén: sportpályán érte a ha­lál. 53 esztendős volt. A két világháború között kapusa volt annak a magyar válogatott vizipóló csapatnak, amely Los An­gelesben világbajnokságot nyert. A második világháború után ke­reskedelmi attasénak nevezték ki Hágába, de kinevezése után ha­marosan megvált a hazai rendszer szolgálatából és Johannesburgban telepedett le, ahol kisebb szövő­­üzemet alapított, de továbbra is hű maradt a sporthoz. Néhány évig Athénben, a görög válogatott vi­­zipóló csapat trénere volt. Az üze­met abban az időben felesége: Mé­száros Rózsi vezette. A johannesburgi magyarok és sportemberek igen szép temetést rendeztek neki. Sírját magyar szí­nekkel díszített koszorúk borítják. Kiterjedt rokonság és nagyszámú barát, ismerős gyászolja mind az öt világrészben és Magyarorszá­gon. Az Éj Látóhatár elbeszélés—pályázatának eredménye Az Űj Látóhatár szerkesztősége úgy határozott, hogy a 800 márkás első díjon kívül három 400 márkás harmadik díjat ad ki. A második díj kiadásától eltekint. A szerzők nevét tartalmazó jel­igés borítékok felbontása után a következő eredmény született (zá­rójelben az elbeszélés címe): I. díj (800 német márka) András Sándor, Berkley, California, USA, (Hazatérés). II. díj (400 német márka) Vásár­helyi Vera, Róma (Bettina); Ferdi­­nandy György, Strasbourg (Yan); Zempléni Ádám, Lang-Göns, Né­metország (Cikkely). Dicséretben részesült: Bujdosó Alpár, Bécs (Palio); Farnek László, Toronto (magyar novella); „Müns­ter” jelige (szerző nem adta meg nevét, (Találkozás); Bordás Sán­dor, Toronto, (Távolból). Az Űj Látóhatár szerkesztősé­ge által 1966. augusztus 1-én meg­hirdetett elbeszélés-pályázatra 11 országból (Ausztrália, Ausztria, Franciaország, Izrael, Kanada, Nagy-Britannia, Olaszország, Né­metország, Svájc, Svédország és USA) 16 pályamű érkezett. Ha fi­gyelembe vesszük, hogy a szer­kesztőség a témát pontosan meg­határozta — „A pályaművek ér­zékeltessék az emigráns állapot, az idegenben való élés, a hontalanság légkörét és problémáit” — és kor­határt is szabott, a pályázaton va­ló részvétel kielégítőnek látszik. Csak olyan kéziratot vett a szer­­' kesztőség figyelembe, mely nyom­­tatásban még nem jelent meg. A pályaműveket Albert Pál, Ju­­; hász Vilmos, Kibédi Varga Áron, ; Cs. Szabó László és Szabó Zoltán bírálta el. BILL THOMPSON MUSIC CO. “Your Hammond Organ Dealer55 13 IS EAST MAIN STREET, BELLEVILLE, ILLINOIS Open Monday and Friday Evenings A dohányzás története Mexikó földjén a maya indiánok­nál a papok a napisten dicsőségére gyújtott tüzet élesztgették. Idővel megunták a füst maró bűzét és jó illatú füveket dobtak a tűzbe. Közben rájöttek, hogy a környe­zetükben dúsan termő dohány füstje élvezetes mámort ad. Innen származnak az első köbe vésett emlékek a pipázó papokról. Az első dohányleveleket Kolum­busz hajója hozta Európába. Ami­kor Kolumbusz partraszállt az Új­világban, a bennszülöttek gyümöl­csöt, gyapotot és nagy csomag kü­lönös illatú száraz levelet hoztak neki ajándékba. Kolumbusz moso­lyogva nézte a furcsa ajándékot, s nem tudta mit kezdjen vele. A száraz levelek felkerültek a hajó­ra, de amikor a bennszülöttek el­távoztak, az egészet beszórta a tengerbe. Később ismét kapott né­hány köteg dohánylevelet egy in­diántól, akit felvett a fedélzetre, azonban még mindig nem tudta, mire használják. Ezt hajónaplójá­ban gondosan feljegyezte. Novem­berben, miután az Antillákon nem talált aranyat, kikötött Kuba szi­getén, s ott látta először, hogy a bennszülöttek parázson meggyújt­ják az összesodort dohánylevele­ket, és önfeledten szívják a füs­töt Az indiánok azt állították, a füst képessé teszi őket arra, hogy meglegyenek táplálék nélkül, s ha a füstöt beszívják eltávoznak tes­tükből a betegséget okozó nedvek, így elejét veszik a különféle meg­betegedéseknek is. A krónika szerint Rodrigo, Ko­lumbusz hajósa volt az első, aki honfitársainak megmutatta a pipát, és megtanította őket a dohányzás­ra. „Hálából” börtönbe vetették, ahol, mint a dohányzás első áldo­zata halt meg. Jean Nicot francia orvos és dip­lomata 1560-ban Lisszabonban járt, ahol megismerte az Újvilág­ból behozott és akkor már megle­hetősen ismertté vált gyógynö­vényt, a dohányt, amelyről a por­tugál tengerészek azt állították, hogy leveleit az indiánok összeso­dorják, csőbe dugják, egyik végét meggyújtják, a másik végén a szá­jukba veszik és nagy élvezettel szívják, s hogy a növénynek gyó­gyító ereje is van. Ha porát se­bekre, kelésekre rakták, azok be­száradtak és begyógyultak. Nicot ki is próbálta: a növény összevag­dalt leveleivel sikerült szolgája se­bes orrát meggyógyítania. Nicot igyekezett a dohányban lévő vegyi alkatrészeket kikutat­ni. így fedezte fel a dohány leg­lényegesebb alkatrészét, amelyet róla neveztek el — nikotinnak. A a nikotin pedig nem más, mint a dohány erősen mérgező alkaloid­ja. Tulajdonképpen Nicot, az orvos szoktatta rá Európát a dohányzás­ra, bár ő maga sohasem dohány­zott. Medici Katalin, az özvegy anyakirálynő az idő tájt kínzó fej­fájásban szenvedett. Nicot alattva­lói kötelességének érezte, hogy az új gyógynövényt a királynő figyel­mébe ajánlja. Azzal az utasítással küldte a szárított levélport Párizs­ba, hogy azt fel kell szippantani. Medici Katalin nyomban kipróbál­ta az új orvosságot és megszűnt kínzó fejfájása. A dohány csodálatos gyógyító hatásának gyorsan híre ment. A ki­rálynő példáját az előkelő hölgyvi­lág vakon követte és rövid idő múlva minden francia főrangú hölgy rákapott a burnótozásra és a pipázásra. És ami Párizsban di­vat volt, az elterjedt minden mű­velt európai országban. A dohány­zás megkezdte diadalútját. A dohányzásnak azonban nem­csak lelkes hívei, hanem dühödt ellenségei is akadtak. Minden or­szágban volt olyan idő, amikor el­keseredett harcot vívtak az „ördö­gi szenvedély” ellen, ahogyan a ki­rályi rendeletek a dohányzást ne­vezték. Az embereket azonban a legdrákóibb rendeletekkel sem le­hetett erről a szenvedélyről leszok­tatni. 1621-ben például Jakab an­gol király írt röpiratot a dohány­zás ellen. A királyi röpirat vallási érveket is felhozott: a pipa a pokol kéménye, és aki dohányzik az el­­kárhozik. Azonban Jakab király sem halt meg anélkül, hogy az ud­varhölgyek által tömködött „pokol kéményéből” ne szippantott vol­na. „A vakságot előidéző, tüdőt ka­paró, förtelmesen bűzös leheletet okozó füst” bosszút állt rajta, rab­szolgájává tette a királyt. 1624-ben Orbán pápa bullát bo­csátott ki és egyházi átokkal súj­totta a dohánnyal élőket. Ezt a ti­lalmat Ince pápa visszavonta és csak a Szent Péter-bazilikában til­totta meg a bumótozást. Oroszországban a cár elrendel­te, hogy: „Az, akit a dohányfüst szívásán tetten érnek, annak orra levágassák.” A visszaeső bűnösöket Szibériába száműzték, sőt nemegy­szer halálbüntetést is kiszabtak. Az iszlám a Koránra való hivat­kozással tiltotta meg a „száraz részegséget”. Amikor a dohányle­veleket a velencei kereskedők Tö­rökországba vitték, még a „gyö­nyörűség vánkosának” nevezték. Később Ahmed szultán parancsá­ra az orron átfúrt pipaszárral ker­gették ki a városból mindazokat, akiket a dohányzáson rajtakaptak. Ahmed utódja, IV. Murat szultán pedig 25.000 embert végeztetett ki a dohányzás tilalmának megszegé­se miatt Mégis a törökök voltak azok, akik Magyarországon a 150 éves megszállás ideje alatt a dohány­zást elterjesztették. Később az or­szággyűlés „a tabak megtiltásáról és az ki behozná, annak bünteté­séről” kezdetű törvénnyel próbált gátat vetni a dohányzás szokásá­nak. A büntetéssel sok helyen visszaéltek a tisztek, mert „midőn az embereket büntették volna is ... a pipa a szájukban volt, amellyel nemhogy a szegénységet zaboláz­ták volna, de a maguk példaadásá­val a szegénységet ingerelték”. Gömör megyében 1746-ban a do­hányzás által okozott tűzkárért König bécsi hercegérsek egyre gyakoribb látogatási Budapesten, jól értesült osztrák közök szerint azt igazolják, hogy a budapesti kommunista egyházi hivatallal foly­tatott tárgyalásai még mindig nem jutottak eredményhez. König érsek budapesti tartózkodásai során több ízben tárgyalt az amerikai követ­ség épületében Mindszenty herceg­­prímással. Állítólag a kommunista kormány felajánlotta, hogy „am­nesztiát” ad Mindszenty prímásnak. Azonban a prímás ragaszkodik tel­jes rehabilitációjához. Állandóan hangoztatta, hogy őt hamis doku­mentumok, hamis tanúvallomások segítségével ítélték el. Az amnesz­tia pedig csak amolyan „kegyelmi aktus”, amely mellett azonban meg­marad a bűnösség látszata A her­cegprímást annak idején valuta­csempészésben is bűnösnek mon­dották ki. Mindszenty tehát nem akarja, hogy ilyen közönséges bűn­­cselekményért „kegyelmezzenek” neki. A kommunisták pedig nem merik bevallani, hogy a még Rákosi idején hozott ítélet teljesen alapta­lan volt, s így ellenzik a rehabili­tációt • A hivatalos nyugatnémet statisz­tika most közli, hogy a Bundesre­publik területén 187,000 Magyaror­szágból kiűzött német él. Baden- Würtembergben 115,000, Bajoror­szágban 42,000. A többiek megosz­lanak a szövetségi államok terüle­tén. Legkevesebben Nyugat-Berlin­­ben élnek, ahol összesen csak 1,000 magyarországi német lakik. • Felfelé megy borban a gyöngy, jól teszi! — írta valamikor Vörös­marty Mihály, aki maga sem vetet­te meg a móri borokat. Most állító­lag újra felfelé megy a móri bornak is. Móron az 1200-as évek kezde­tétől termelték a jobbnál jobb boro­kat. Először a tatárok, majd a tö­rökök dúlták szét a móri borvidé­ket. Később, még a török megszál­lás idején, újra rendbehozták a sző­lőket ugyannyira, hogy a török pa­sák — Allah minden tilalma ellené­re — a móri szőlő termelőktől, ter­mészetben, tehát boros hordókban követelték az adót. Az orosz meg­szállás után újra tönkrement a hí­res csókhegyi bortermelés. Amióta azonban valutára és exportra van szükség, még a kommunisták is igyekeztek rendbehozni a móri sző­lőtermelést. Áttértek Lenz-Moyser rendszerre, amely lehetővé teszi a szőlőterületek gépi megművelését is. Téli tanfolyamokon megtanítot­ták az új rendszert és ma már a móri szőlővidék munkásainak 80 százaléka kiképzett „szakmunkás”. A termés és az export pedig szapo­rodik s Ausztriában, Nyugat-Né­­metországban már mindenütt lehet móri nemes kadarkát vásárolni. • Csodálatos dolog, de senki sem tudott róla, hogy két évvel ezelőtt Ausztráliába érkezett Lakatos Gé­za volt vezérezredes, Horthy Mik­lós rendszerének utolsó miniszter­­elnöke. A hír csak most került nyil­vánosságra, azzal kapcsolatban, hogy Lakatos Géza 78 éves korában az ausztráliai Adelhaidban meghalt. Egy fontos történelmi szereplő nyi­latkozatai, esetleg emlékiratai rend­kívül érdekesek lehettek volna az utókor számára. Ügylátszik azon­ban, hogy a kommunisták csak a teljes hallgatási tilalom ellenében engedték meg Lakatos Géza kiván­dorlását. Lakatos, mint miniszterelnök, 1945. október 15-én nem ellenje­gyezte Horthy kormányzó fegyver­szüneti nyilatkozatát Később a kü­lönféle népbírósági perekben olyan vallomásokat tett, amelyek nyil­ván mutatták megfélemlítettségéh Tábornok-társaival ellentétben nem került se börtönbe, se akasztóiéra, mint például Jány Gusztáv, vagy vi­téz Szombathelyi Ferenc vezérkari főnök. Kezdetben pullóvereket kö­tött a Szentkirályi utcában s most ágyban párnák között, Ausztráliá­ban halt meg. Érdekes volna tudni, hogy ott írt-e emlékiratokat leg­alább arról a pár döntő hétről, amely alatt Magyarország megadá­si kormányának miniszterelnöke volt. • Nyugat-Németországban egyre nagyobb visszatetszést szül a Nyugat-Berlinben alapított „Re­publikánus Club” majom-szakállas ifjainak magatartása. A berlini Szabad Egyetem ős-diákjai tanulás helyett a politizálást választották. Tulajdonképpen maguk sem tud­ják, mit akarnak, de szinte napon­ta tüntetéseket rendeznek hol a perzsa sah, hol Lübke köztársasá­gi elnök, hol pedig a vietnami há­ború, esetleg a villamos-jegyek árá­nak emelése miatt. Ürügy mindig van, hogy a szakállas maoisták de­monstráljanak a demonstrációért, A régi fogalmak szerint ezek meg felelnek a cári Oroszország anar chistáinak. Röpcédulákat osztogat nak, hogy gyújtsák fel a berlini áruházakat. Követelik, hogy álla­mosítsák az egykor fajikig üldözött sajtócsászár, Axel Springer válla­latát, amely négy millió példány­ban szórja szét naponta, a magyar Friss Újság nívójánál is alábbvaló Bild Zeitungját. Csodálatos, hogy e megveszekedett ál-intellektüelek soha nem emelnek szót a szovjet­diktatúra, vagy a közvetlen köze­lükben lévő berlini terror-fal ellen. Feltűnési viszketegség, vagy közön­séges agybaj? A berlini szociálde­mokrata munkások, — akikhez en­nek a bornirt ál-intellektualizmus­­nak — saját bevallásuk szerint, nem sikerült semmi kapcsolatot ta­­lálniok, a hatóságoknál sokkal egy­szerűbben intézték el a kérdést. Egyik tüntetés alkalmával úgy elverték a széplelkü ifjakat és höl­gyeket, hogy egyelőre valószínűleg elment a kedvük a demonstrációk­tól. parasztembernek 24 bot járt. Aba­­új megyében elrendelték a pipás emberek összeírását. A sok és ered­ménytelen dohányzási tilalom szül­te a régi nótát: Tudtára adatik, Hogy a pipa tiltatik. Aki rajta kapatik, Huszonöttel csapatik. Ki hinné, hogy még a XIX. szá­zad elején nyilvános helyen nem lehetett pipálni! Bécs városában a „Fehér hattyúhoz” címzett külvá­rosi kocsmában engedték meg elő­ször a dohányzást. A kísérlet, amellyel a dohány­zást több száz éven át meg akar­ták hiúsítani, hiábavaló volt. Ma már csak az orvosok küzdenek a felvilágosítás eszközeivel a mér­téktelen dohányzás, valamint a fiatalkorúak dohányzása ellen. Ér­dekes megemlíteni, hogy a do­hányzás ártalmas a fejlődő szer­vezetre. Mégis cigarettával a ke­zében a fiatal úgy érzi, hogy már ő is felnőtt. Pedig nagykorúságát azzal bizonyítaná igazán, ha nem lenne rabja a kalandos történetű — de valóban ártalmas dohánynak. Dr. M. A. REPÜLJÖN BUDAPESTRE VAGY A VILÁGON BÁRHOVA KLM-EL, AZ EDDIGI LEGOLCSÓBB JET-ÁRAKON A pontos és megbízható Holland KLM légitársaság a legalacsonyabbra szállította le a tengerentúli jet-utazás árát Egyetlen más társaság jet-árai sem olcsóbbak KLM repülőjegyet részletre is vásárolhat csekély lefizetéssel, akár 2 éves törlesztésre is, a szokásos bankkamatnál kedvezőbb feltételek mellett. Hozassa ki látogatóba rokonait, barátait a KLM útján, ez a társaság legismertebb specialitása. A KLM budapesti irodája segítségével a leg­gyorsabb és legkényelmesebb közvetlen összeköttetést biztosítja utasainak. A KLM utasának nincsen nyelvi nehézsége sem az utazás alatt, sem pedig az átszállásoknál. A személyzet több nyelven beszél, többen magyarul is. Kérjen részletes felvilágosítást utazási irodájától, vagy az alábbi címen: KLM, Dept. C. 62 E. MONROE STREET CHICAGO, ILLINOIS 60603 ROYAL DUTCH AIRLINES HA KÍVÁNJA MAGYAR BETŰKKEL! A világhírű német gyártmányú ADLER írógép! Smith Corona, Royal stb. írógépek írógép javítás 1 nap alatt Óriási készlet irodabútor és iroda szükségletekben GRUENER OFFICE SUPPLIES, INC 2635—39 GRAVOIS AVE. PRospect 2-2390 ) t

Next

/
Thumbnails
Contents