St. Louis és Vidéke, 1967 (55. évfolyam, 1-26. szám)
1967-09-08 / 18. szám
4 ST. LOUIS ÉS VIDÉKE 19«? SZEPTEMBER 8. Hova menekülnek Mao és társai ? A kínai belső hatalmi harcról nagyon sok hírt kapunk, mégsem tudunk róla semmi biztosat. Legtöbbjük a Hong Kong-i kommunista-ellenes sajtó vágyálma, vagy menekültek és utasok meséje. De azért ezeknek a híreknek az összességéből, a hivatalos kínai megnyilatkozásokból és diplomáciai forrásokból tudjuk, hogy Kína ma már a polgárháború küszöbén áll. A helyzet akkor mérgesedett el, amikor a hadsereg — nem avatkozott be. Mao sokáig várt, amíg a hadsereghez fordult segítségért, mert tudta, hogy nem megbízható. Nem is az. Egy sereg öreg generálist, akik a nép szemében a forradalom hősei voltak, Lin Piao hadügyminiszter, Mao utódjelöltje, kigyomlált, nem egyet a nyilvánosság előtt is megszégyenített. Ez gondolkodóba ejtette a többi generálist és amikor Mao segítségül hívta a hadsereget, egyik-másik nem engedelmeskedett, sőt Mao ellen fordult. Ezek a példák járvány szerűen terjedtek és ma már legalább a hadsereg fele vagy nyíltan ellene van Maonak, vagy közömbösen nézi, hogy a lázadó munkások és parasztok halomra gyilkolják Mao híveit és a vörös gárdistákat. Ez már a kettészakadás, a polgárháború előjátéka. így azután egyre sűrűbben merül fel diplomáciai körökben a kérdés, hogy mi lesz, ha Maonak végű lis menekülnie kell? A kérdésre részben brit, részben nemzeti kínai hírszerzők válaszolnak. Ebből a két különböző forrásból ugyanazt a választ kapjuk. Eszerint tíz óriási repülőgép állandóan készen van a repülésre, hogy Maot és közvetlen barátait elszállítsa Kínából, ha Liu Sao Csi párthívei végülis felülkerekednének. Hogy hova menekülnének Maoék, erről egyelőre nem sok szó esik. Csak találgatják, hogy esetleg a kis Albánia lenne az első menedék, ahonnan talán Kubába, vagy akár egy kapitalista országba menekülnének. Általában nem ez a lényegi kérdés, hanem az, hogy miből élnének a száműzetésben? Bukott nagyságokat nem szívesen tartanak el volt hódolóik. Ez azonban nem probléma — jelentik a hírszerzők. Mao és társai sok százmillió dollárt helyeztek el Mao Ce-tung svájci bankokban, számozott — tehát nem névre szóló — bankszámlákon. Legutóbb Csu En Lai miniszterelnökről jelentették, hogy egy genfi bankba utalt át vagy ötven millió dollárt. A britek és a nemzeti kínaiak állítólag tudják a bankok nevét és a számlák számait is. A forrás, ahonnan mindezt merítették, teljesen megbízható. Egy gazdag Hong Kong-i kínai kereskedő volt a közvetítő, aki azóta nemzeti Kínába menekült. Hong Kongban mint fanatikus kommunista szerepelt Egyik legutóbbi zavargás alkalmával a britek le is tartóztatták, de a kormányzó, aki tudta róla, hogy a brit kémszolgálat beépített embere volt, titokban nemzeti Kínába segítette át. Így hát még véletlenül se aggódjunk, mert lesz mit a tejbe aprítaniuk a kommunista élgárdistáknak, ha netán el kell menekülniük a süllyedő hajóról. Egy magyar család golyózáporban menekült Ausztriába A felvidéki származású Sindár Károly és héttagú családja az elmúlt héten Morvából Ausztriába menekült. A felsőausztriai Gmünd városnál gyalog lépték át a határt. A csehszlovák határőrség az utolsó pillanatban észrevette a menekülőket és tüzet nyitott rájuk. A héttagú család öt tagja könnyebben megsebesült, köztük a legkisebb gyermek, egy kétéves leányka is. Kórházba szállították őket. Menekülés közben a legnagyobb Budapest (AHIR) — Megbízhatónak hitt, de más oldalról meg nem erősített értesülés szerint Kodály Zoltán végrendelete a rendszernek, mely Kodályt külföldi küldetésekkel, a legmagasabb kitüntetésekkel, honoráriumokkal és egyéb kivételes kedvezményekkel halmozta el, igen kínos meglepetést okozott. Erre vezethető vissza, hogy az elhunyt nagy zeneszerző végrendeletét mindmáig nem fiú, a tizenkét esztendős Tibor valahogy elmaradt a családja tagjaitól. Öt elfogták a határőrök és így csak hatan érkeztek meg Ausztriába. A menekülök után zúdított golyózápor osztrák területen csapódott be. Az osztrák határőrség barakkját is több lövés érte. A menekülésnek és a lövöldözésnek sok szemtanúja volt. Az osztrák kormány a felelőtlen és az osztrákoknak is kárt okozó hozták nyilvánosságra. Kodály ugyanis nagy vagyonát és külföldi tantiemjeit, kivéve természetesen a rendkívüli fiatal feleségének juttatott részt, a katholikus egyházra hagyta. Amennyiben a hír igaznak bizonyul és nyilvánosságra jut, az otthoni rendszer számára súlyos erkölcsi csapást jelent az elhunyt mester végakarata, mely körül egyéb bonyodalmak is kitörhetnek. lövöldözés miatt élesen tiltakozott Prágában. Hogy Sindár Károlyt és családját mi késztette a menekülésre, még nem derült ki a nyomozás adataiból. Sindárék az Egyesült Államokba, vagy Kanadába szeretnének kivándorolni és remélik, hogy idővel az elfogott Tibor fiúkat is utánuk engedik. Ebben az irányban máris megtették a szükséges lépéseket. AZ ÚJ MAGYAR PÜSPÖKÖKRŐL Msgr. Bongianino vatikáni diplomatát a Vatikán azzal bízta meg, puhatolja ki, hogyan lehetne a megüresedett magyar püspökségekbe új egyházi vezetőket helyezni. Amikor az első listáját a kormány egyházhivatalának bemutatta, kiderült, hogy a nevek többségét az állam hivatalos szervei nem fogadják el. Vatikáni hírek szerint még számos akadályt kell leküzdeni, hogy Magyarországon a megüresedett püspöki székeket betölthessék. Kodály Zoltán öröksége HAZAI FIGYELŐ Magyar a család sorsa bolsevizmus alatt te atofeó m, kir. korooaügyész, ár. Leventeujváry Nándor hadbíró vezérőrnagy, 1967 július 14-én, 81 éves korában, hosszas szenvedés »tán Esztergomban elhunyt. A második világháború alatt többször képviselte a vádat hazaáruló kommunisták ellen, akik közül néhányat halálra ítéltek. Ezért a kommunistává vedlett s a halákos ítéletek százait gyártó volt alantasa: Major hadbíró százados kezdeményezésére az akkori népidemokratikus kormány kiadatását kérte az amerikaiaktól, s 1945 november végén Salzburgból Budapestre szállították. Budapest (AHIR) — Kazincbarcika iparváros 1954-ben létesült Borsod megyében, nem messze Miskolctól, a magyar nehézipar központjától. Alapításakor mint a „modem szocialista város új típusát” ünnepelték. 1960-ig a lakosság száma elérte a 15.290-et. Máig több mint megháromszorozódott a lakosság száma a magyar robbanóanyag, lőszer- és műtrágyaipar e fellegvárában. A beruházási program megvalósult Kazincbarcikán, csak az egyes dolgozó mondott csődöt, ami a szakszervezeti vezetőségnek is komoly gondot okoz. A „Népszava”, amely a szakszervezetek lapja, így foglalta össze a helyzetet: „Ma Kazincbarcika, ahol az átlagos életkor 26 esztendő, az iszákosok városa”. Nemrégiben a pesti rádió is megkongatta a vészharangot e „mintavárosból” és felhívta a figyelmet a helyzet megjavítására. Többek között az okoz gondot, hogy „a tervezők elfelejtettek kielégítő bevásárlási lehetőségekről és szórakozó üzemekről gondoskodni.” Ennek az a következménye, hogy főleg a fiatalabb munkások a bárokba menekülnek, hogy agyonüssék szabad idejüket, miközben pénzüket elisszák. Hivatalos becslés szerint egyetlen év alatt nem kevesebb, mint 10 millió forintot adtak ki a kazincbarcikai munkások italra! Ebben azonban még nem foglaltatik benne az a tekintélyes mennyiségű alkohol, amelyet üzletekben vásároltak és baráti társaságban, vagy zugivók módjára egydül elittak. Ehhez járul az a fel nem becsülhető bormennyiség, A népbíróság budapesti tanácsa háborús és népellenes bűncselekmények miatt 7 évi fegyházra ítélte, elvették klotildligeti villáját, értékes festménygyűjteményét és minden ingóságát. Felesége, Kövesligethy Klára mindenes szakácsnőtakarítónő lett, hogy egy cselédszobányi hajlékhoz juthasson. Mérnök fiuk a Csepeli Vasműveknél dolgozott, 1956-ban részt vett az ellenállási harcban, majd Svédországba emigrált, ahol elborultan öngyilkos lett. Leventeujváry volt koronaügyész szabadlábrahelyezése után felesége piliscsabai cselédszobájában húzódott meg s onnan járt be naponként egy budapesti nagyüzemben mely batyuzva kerül a szőlőtermelő rokonságtól Kazincbarcikára. Különösen a szénbányászok tűntek ki alkoholfogyasztási normáik túlteljesítése terén ahelyett, hogy a széntermelésben remekeltek volna. Azt várták pár évvel ezelőtt, hogy Kazincbarcika „egy mintaszerű ipari központtá fog fejlődni”, egyelőre azonban csak a „ré-Budapest (AHIR) — A Magyar Rádió és Televízió Közvéleménykutatási Osztálya az elmúlt hetekben felmérte a közönség véleményét egyes műsorokkal kapcsolatban. Mintegy 8,000 személy vá-' laszát értékelték ki. Elöljáróban megjegyzendő, hogy a legnagyobb karriert az elmúlt években a kis tranzisztoros rádió csinálta. Ma már több, mint 800 ezer személy rendelkezik zseb- és táskarádióval. A rádióelőfizetők egyharmada a konyhában is rendelkezik készülékkel; így egyáltalán nem közömbös a háziasszonyok befolyásolása. A megkérdezettek 85.4%-a rendelkezik valamilyen rádiókészülékkel, de 50%-nak még nincsen ultrarövid-hullámos készüléke. A vasárnapi rádióhallgatók száma meghaladja a 4 milliót. A helyi adók közül a győri a legnépszerűbb. Vasárnap 2.5 millió néző ül a TV előtt. A nézők 10%-a „tunkol”, azaz vendégségben nézi a TV műsorát viselt éjjeliőri állásába. Mélységes keresztény hite és anekdotáző kedélye felesége halála után is átsegítette minden lelki válságon. A hadbírói szolgálatban eltöltött 36 évét nem számították be nyugdíjába s ezért 1954-től éjjeli őrként kezdte gyűjtögetni nyugdíjra jogosító szolgálati éveit. De amikor volt hivatásos tiszttársai a kommunista népbírőságok előtt „hazaárulási perek” áldozatai lettek, még éjjeli őri állásából is kidobták. Üldöztetését mindhalálig derűs lélekkel viselte. Végül hosszas szenvedés után, július 14-én Esztergomban bevonult a magyar vértanuk pantheonjába, a többi kivégzett cellatársai mellé. szegesek városa” címet viseli. Ha ennek az állapotnak véget akarnak vetni, — hangoztatják a bírálók — akkor elengedhetetlen, hogy sürgősen új üzleteket nyissanak és a munkások számára illő, kultúrális szórakozási lehetőségekről gondoskodjanak. Egyébként lehetetlen lesz a veszélyesen terjedő alkoholizmusnak gátat emelni és ami súlyosabb a rendszer szempontjából, a gazdasági termelési terveket a kívánt mértékben megvalósítani. A válaszokból kiderült, ami egyébként hű tükre a valóságnak, hogy a közönség a Kossuth-adót tekinti a föadónak. Valóban, a Petőfi-adó sokkal gyengébb műsort sugároz. Az egész napi híradásban legnépszerűbb az Esti Krónika, de feltörőben van a Reggeli Krónika is. Hétfőn nincsen TV adás. Még mindig a könnyűzene a legnépszerűbb műfaj. A prózai programok között vezet a „Szabó család”, amely enyhe bírálattal kíséri a belföldi napi eseményeket. A könnyűzenei adások közt is vezet a „Csak fiataloknak” című visszatérő műsor. A „Vasárnap délelőtt” c. rendszeresen ismétlődő magazin nagy hallgatóságnak örvend. A TV minden népszerűsége és fokozódó elterjedése ellenére a rádió megtartotta vezetöhelyzetét a zene- és hírhallgatás terén. A TV esti főmüsora idején azonban a rádió nem tud versenyezni vele. Egy gyenge Kazincbarcika — az iszákosság fellegvára A Magyar Rádió és Televízió közvéleménykutatása ? olasz filmet pl. egy vasárnap este 2,700,000 néző figyelte, míg ugyanakkor a különben népszerű „Slágerről slágerre” c. adást a Kossuth-rádióban alig félmillió fiatal hallgatta. A rendszeresen visszatérő távolbalátó adások közül a legnépszerűbbek „Esti Krónika” és „TV-Híradó”, amelyeket vasárnaponként legalább két millió személy vár. Átütő sikerük van a helyszíni színházi átviteleknek is. Több, mint két millió személy tekintette meg pl. a „Karrier” c. vígjátékot Osztrovszkijtól. Az ifjúsági adások közül a felnőttek között is nagy sitiazai csendélet Nevelem Bonyolult ellenszolgáltatások és különféle szívességek kilátásba helyezésének árán végre szert tettem egy bejárónőre. Ritka szerencse! — Kezicsókolom .. — köszön amikor belép. A hideg ráz, ha valaki az anyám lehetne és meg akarja csókolni a kezemet. — Mondja csak — kérdem szelíden, hogy a helyes magatartásra rávezessem —, hány éves maga? — Hatvan múltam az ősszel. — Hát engem mennyire taksál? Gyanakodva néz a szemembe. Nem tudja, mit akarok. Bizonytalanul szólal meg: — Ugyan már, kezicsókolom. .. — Nyolcvannak! Mondja csak ki bátran! Erős vagyok. Még furcsábban néz. Végre megszólal: — Tessék mondani. . . Mossunk, vagy . .. — Ne terelje el a szót — vágok közbe —, ha kezicsókolommal köszönt, akkor azt gondolja, hogy az anyja lehetnék . . . — Ugyan már, ne tessék tréfálni ... Nem tetszik többnek kinézni, mint mondjuk . .. — Ki ne mondja! (Jó ég, azt hiszi, hogy hízelegnie kell. Már megint félreértett.) — Rapid van? — kérdi türelmetlenül. Lassan ideges leszek. Nem ért meg, hiába minden. — Amit akar, van minden. Latinul is. Vim, Ultra, Rapid. Csak kézcsók nincs. Megértjük egymást? — Hol találom a vikszelökefét, kezicsókolom? PESTI HUMOR Két rendőrfeleség beszélget. Az egyik éppen új lakásba költözött és büszkén mondja: — Képzeld, drágám, az előszobánk tele van Picassoval. Mire a másik: — És mivel irtjátok? kere volt a „Tüskevár” c. folytatásos adásnak, amelyet általában 1,200,000 néző várt és tekintett meg. Idevágó hímek számít a Kossuth-adó korszerűsítéséről szóló jelentés is. A budapesti Elektromechanikai Vállalat elkészítette a Kossuth Rádió új, 300 kw-os adóberendezését. A korszerűsítés során felemelik a 30 éves, 400 tonna súlyú adótornyot és új alapszigetelést helyeznek el. Helikopteres térerősség vizsgálattal ellenőrzik az adótorony vörösréz földrendszerét is. A Petőfi rádió adását is felerősítik. az asszonyt — Jóasszony! — fohászkodom neki a felvilágosító munkának újfent. Véletlenül az órámra pillantok. Miközben nevelem, óra-bérben telik az ideje. Meg is kérdem sietve: — Mennyit kér óránként? — Tíz és a koszt, kezicsókolom. Reménytelen eset. No, majd lassan, lassacskán szoktatom le a csökevényeiröl. Egy-két órácskát rászánhatok. — Mivel kezdhetek, kezicsókolom? — rezzent fel álmodozásomból. — Hát... Talán a nagyszőnyeget kiporolhatná.., — Az nem fog menni, kezicsókolom. Az már nehéz nekem, — Hát akkor hozzon fel egy kis fát, befűteni. Lift van, — Nem bírja aztat az én beteg derekam. — Akkor talán megmoshatná asz ablakot. — Ha nem lennék szédüÉös. Tetszik tudni, tériszonyom van. A földszinten lakom. De mindegy. Kezdjük talán célratörőbben: — Tudja, mit? Mondja el, mi megy, mi nem megy, aztán majd csak megállapodunk. Jó? — Jó. — És énekelve rakezdB, mint a stréber jótanulő, aki álmából felriasztva is fújja a leckét: — Egy mai takarítónő nem kötelezhető a következőkre, úgymint: kályha kiszedése, bárminek a berakása, tüzelő aprítása, nagymosás, és pépesnél sűrűbb hulladék eltakarítása. Alig tudok hová lenni a bámulattól. De hiszen e derék asszonynak csak a modora régies! A tudata ízig-vérig mai! Ilyen nagy eltérést forma és tartalom között még a legvadabb absztrakt művészet sem produkálhat! „Kezicsókolom” — minden mennyiségben. Ablakmosás, tüzelőhordás — semennyiben sem. És még én akartam mai szemléletre nevelni! nx_K P n il rerCB «/aiHiciiSi „önkéntes” ifjúsági munkatáborok Budapest (AHIR) — A magyar tanuló ifjúság rendszeres nyári foglalkoztatása u. n. „Önkéntes Ifjúsági Építőtáborok”-ban 1958 nyarán vette kezdetét, amikor is ingyenes ifjúsági tömegmunkával — az. „önkéntességről” külön lehetne vitatkozni — megkezdődött a nyugatdunántuli hansági mocsarak lecsapolása. Szakmérnökök tervei szerint indult az egyetemisták nagyszabású csatornaépítő munkája. A cél, amelyet maradéktalanul máig sem sikerült elérni, az volt, hogy az ifjúság felesleges energiájának lekötése és túlsók szabadidejének igénybevétele mellett a kolektivizált mezőgazdaság számára egy nagy elmocsarasodott, de gazdagnak Ígérkező szűz területet bekapcsoljon a rendszeres termelésbe. A burkolt ifjúsági kényszermunka bölcsője így lett a Hanság. Jóllehet a fiatalságra való részvételi nyomás az elmúlt 9 esztendőben enyhült, mégis nagyszabású tömegakcióvá fejlődött e kezdeményezés, amelyet a rendszer tollnokái „imponáló”, „lenyűgöző”, stb. jelzőkkel szoktak említeni. Ami a számokat illeti, e jelzők használata nem indokolatlan. Kilenc év alatt nem kevesebb, mint 200,000 főiskolás dolgozott a hansági mocsarak lecsapolásán. Az ifjúság lelkesedése és munkakedve azonban a beat-muzsika, a virágos tarka ing és vállra csüngő haj rohamos terjedésével fordított arányban fejlődött. A rendszer statisztikusai különféle érdekes összehasonlításokkal, számadatokkal igyekeznek felcsigázni a magyar ifjak érdeklődését és munkakedvét. Kiszámították többek között, hogy a nem egészen tíz év alatt a magyar ifjak több munkaidőt töltöttek ilyen „önkéntes” táborokban, mint amennyi idő a kalandozások óta eltelt... A megmozgatásra került földdel az épülő budapesti földalatti vasútnál négyszer nagyobb kiterjedésű földalatti vasúti hálózatot lehetett volna építem ... Ha egy végbe sodornák a szőlőkbe sodort kötözőanyagot, az Budapestet összekötné Havannával ., A leszedett zöldségből és gyümölcsből Pécs egész lakossága t<ft»h mint másfél évig vígan megélhetne. De függetlenül pihentagyú statisztikusok számolgatásától és anyagi értékektől, az ifjúság nevelői magasra értékelik a munkatáborok „erkölcsi értékét”. A munkatáborok július és augusztus hónapokban vannak nyitva. Az idén 9 fiú és 21 leány munkatáfoor nyílt meg. Két helyen vasútépítésnél vannak a fiatalok bevetve, egy helyütt útépítésnél. Csatornaépítés ifjúsági munkaerővel két helyen folyik. Növénypótló, zöldség- és gyümölcsszedő-táborok 29 helyen létesültek. Egyetemet és kollégiumot hét helyen segítenek építeni. Ezekhez járul még két nemzetközi ifjúsági tábor Balatonah* gán illetve Badacsonyban. v
