St. Louis és Vidéke, 1967 (55. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-13 / 1. szám

Beolvadt lapok: “ST. LOUSI HÍRLAP” és “ILLINOISI KÖZLÖNY” HUNGARIAN WEEKLY Consolidated with the “ST. LOUIS! HÍRLAP” and “ILLINOISI KÖZLÖNY” 55th YEAR ST. LOUIS, MISSOURI 1967. JANUÁR 13. 1. SZÁM Hatvan három ezer magyar Szibériában HÍREK A Szent István Római Katolikus Magyar Egyházközség nagyszabá­sú szilveszteri bálja igen jő hangu­latban zajlott le. A rendezőség elő­re eladott minden jegyet s csupán annyi jegyet adtak el, amennyi he­lyet tudtak biztosítani. így a ter­mek nem voltak zsúfoltak s min­denki kényelmesen tudott elhe­lyezkedni. Ez volt a Magyar Egy­házközség első szilveszteri mulat­sága, mely igen jól sikerült s re­méljük, hogy a jövőben megismé­telve hagyományossá fogja tenni azt az Egyházközség. A hangulat igen emelkedett volt a Charlie El­lenberger s zenekara muzsikájára igen szorgalmasan táncolt minden­ki. A bál keretében került kiját­szásra a gyönyörű magyar tulipá­nos láda, melyet Skerl Alfonz plé­bános úr készített s annak sze­rencsés s irigyelt nyertese Mrs. Leo Hertz lett. Az East St. Louis Első Magyar Nöegylet január 4-én tartotta a ka­rácsony elöttre tervezett szoká­sos évi karácsonyi partyját, melyet több tag betegsége miatt nem tud­ták megtartani a tervezett időpont­ban. A békés egyetértésben s sze­­retetben együtt dolgozó magyar RÄDIÖ-HIREK Minden vasárnap délután két magyar rádióelöadás van a KSTL rádióállomásról 12-től 1-ig a 98.1—FM, 1-től %2-ig 690 hul­lámhosszon. Nótásköszöntők ára: $5.00 Előjegyzéseket elfogad: a rádió szerkesztősége 1016 MOORLANDS DRIVE St. Louis 17, Mo. — MI 7-6582 Bemondó: dr. Dénes B. Lajos Köszöntőjét leadhatja: Mrs. Vordtriednél, a rádió képviselőjénél is. Telefonszáma: FLanders 1-7217 LISTEN EVERY SUNDAY TO THE „Hungarian Gypsy Music Hour” ON RADIO STATION KSTL—FM 98.1 MEGACYCLES 12:00—1:00 P. M. AND TO THE „Hungarian Melodies” ON RADIO STATION KSTL—AM 690 ON YOUR DIAL 1:00—1:30 P. M. Telephone: Mission 7-6582 Mikor lesz újság? A ST. LOUIS ÉS VIDÉKE leg­közelebbi számai a következő sorrendben jelennek meg: 1967. JANUÁR 27 FEBRUÁR 10 FEBRUÁR 24 Lapzárta a megjelenés előtt VASÁRNAP van. Minden kézira­tot kérünk akkorra beküldeni. Lapunk legközelebbi száma pén­teken, január 27-én jelenik meg, melyre kéziratokat legkésőbb ja­nuár 20-ig fogadunk eL A volt politikai foglyok szövet­ségének elnöke, dr. Fábián Béla sajtónyilatkozatban jelentette a vi­lág közvéleményének, hogy a ma­gyar hazafiak közül még mindig ezrek és ezrek vannak politikai fogságban és koncentrációs tábo­rokban, valamint szovjet kényszer­­munkán és szibériai büntetöláge­­rekben. Ez az ügy nemcsak ennek a Szö­vetségnek a problémája, hanem az egész magyarságé. Ha a nagy po­litikai kívánságainkat, mit a szov­jet csapatok kivonulása, független­ségünk, szabad választások stb. egyelőre nem is tudjuk megolda­ni, legalább azt valósítsuk meg, ami elérhető. A politikai foglyok ügyében engedményekre kénysze­­ríthetjük Kádárt és Kállait, amint hölgyek a Stop Light nevű hires étteremben gyűltek össze s igen boldog hangulatban folyt le az ösz­­szejövetel. Kelemen János 6412 West Park Avenue alatt lakó közismert hon­fitársunk unokája, Mr. Albert Love és neje szül. Kelemen Mariska bá­jos leánya Carol-Ann Love január 7-én este esküdött örök hűséget Larry Gray-nek , A gyertyafényben úszó fényes esküvő a St. James the Great r.k. templomban volt, melyet nagy fogadtatás követett a Maplewood-Richmond Hights Me­morial Post 103-as termében mint­egy 350 vendég résztvételével. A fiatal pár Denver, Colorado-ba uta­zott, ahol az ifjú férj katonai szol­gálatot teljesít, mint 2nd Class Air­man. Gratulálunk és sok szeren­csét kívánunk. Petrik Instvánné régi közismert kedves Granite City-i honfitárs­­nőnk, miként azt sajnálattal hal­lottuk, súlyos betegen fekszik az ottani St. Elizabeth kórházban. Kí­vánunk mielőbbi javulást a kedves Mrs. Petriknek. Mr. és Mrs. Julius O. Clyne, a Belleville-i nagy Paris Cleaners and Laundry tulajdonosai, újságunk szerkesztőjének sógora és sógor­nője nagy örömmel tudatják bará­taikkal és ismerőseikkel, hogy megszületett első unokájuk. Fiuk, ifj. Julius Clyne, aki a belgiumi Brüsszelben orvostanhallgató büsz­ke örömmel telefonálta meg szüle­inek, hogy felesége egy hatalmas kislánynak adott életet, aki a ke-Magyar események naptára ... A Szent István r.k. Egyházköz­ség oltáregylete február 4-én este 8 órai kezdettel nagyszabású Jel­mezes Bált rendez a 744 South 3rd Street alatti szép termekben. ★ A SZENT ISTVÁN ROMAI KA­TOLIKUS MAGYAR EGYHÁZ­­KÖZSÉG OLTÁREGYLETE min­den hónap harmadik vasárnapján mise után finom magyar ebédet szolgál fel, melyet kellemes társas­játék követ. Szeretettel várják a magyarságot az Oltáregylet tiszt­viselői és tagjai. TELEFONSZÁMOK, amikre szükség lehet. Vágja ki és őrizze meg! ST. LOUIS ÉS VIDÉKE és MAGYAR RÁDIÓ Mission 7-6582 SZT. ISTVÁN R. K. TEMPLOM: IRODA: CEntral 1-9062 HALL: GArfield 1-9090 erre az utolsó másfél évtizedben már számos példa van. A politikai foglyok ügyét az egész magyarságnak magáévá kell tenni, csak így érhetünk el komoly eredményeket. Nincse­nek elveszett ügyek, csak el­hagyott ügyek vannak. A Szovjetúnió és a budapesti kormány nagyon érzékenyek a nyugati közvélemény megbélyeg­zésére. Humanitáriusnak hirdetik magukat s ennek látszatáért en­gedményekre hajlandók. A szovjet és a magyar hatósá­gok ismételten kijelentették, hogy börtöneikben politikai foglyok nincsenek, akikre a nyugati világ hivatkozik, azok mind „közönsé­ges bűnözők” és összeesküvők. Fe­jükre kell tehát olvasni bűneiket, resztségben a Natalie nevet kap­ta. Gratulálunk az egész család­nak. Az Amerikai Magyar Szemle 1966. évi 3-4. száma az 1966-os New York-i Nemzetközi Pen Kongresszusról szól. Tartalmazza Illyés Gyula előadását: The Spiri­tual Freedom of the Writer, Char­les Guenther tanulmányát Illyés­ről és Weöres Sándorról. 8 angof verset közöl a két költőtől Grosz József fordításában. Az emigráció­ból Flórijn Tibor és Könnyű Lász­ló angol és magyar verseit közli. Hozza a közelmúltban elhunyt Lesznai Anna költönő: Autobiog­raphy- j át és Kovács Imre pompás tanulmányát: Hungarian Agricul­ture, a Total Failure! A kettős szám megrendelhető a pénz előzetes be­küldésével az American Hungarian Review címén: 7421 Rupert Ave.: St. Louis, Missouri, 63117. Benzinrobbanás következtében Portland, Oregonban a közelmúlt­ban hunyt el W. Arthur Boggs egyetemi tanár. A fiatal profesz­­szor Grosz Józseffel együtt ültet­te angolra a „HUNGARIAN AN­THOLOGY” verseit. Művüknek második kiadása egybeesett a ki­váló költő-műfordító halálával. (A Hungarian Anthology II. kiadása Könnyű Lászlóéknál kapható.) A Heizer testvérek tulajdonát képező: United Engineering Co. a St. Louistól délre levő Imperiálba költözött. Hogy közel legyenek az üzemhez, Heizer József mérnök és neje sz. Könnyű Gabriella a S. St. Louis Country tartozó Mehlvillé­­ben vásároltak házat. A 3. háló­szobás, modem házhoz 1 acre ud­var és úszómedence is tartozik. Könnyű László szerkesztőtársunk a közelmúltban a Kansas State University Történelmi Társaság­ban: „Hungary After World War I” címmel tartott előadást. Az is­­mest író-történész a nemzetiségi kérdés fejlődését, a Trianoni békét és annak következményeit ismer­tette, rámutatva a jelenlegi erdélyi magyarüldözésre is. Az előadás után az összegyűlt történészek a Duna-medencei nemzetiségi kérdés megoldásának lehetőségeit mérle­gelték. A Magyar Művelődés Barátai ja­nuári összejövetelét folyó hő 7-én szombaton este tartotta a magyar templom kistermében. Az est elő­adója Dr. Oláh László, a Southern Illinois University (Carbondale, 111.) biológia professzora volt, vetített képekkel kísért előadásának címe pedig „az átöröklés, az élet nagy sorsjátéka”. Dr. Oláh prefesszor előadásában főként azt a szerepet ismertette, mellyel a chromosimák az elődök jellemző testi és szellemi tulajdonságainak átöröklődését az ne hagyjuk egy percig se nyugod­ni lelkiismeretüket. Az európai világlapok, mint a svájci Zürcher Zeitung, az olasz­­országi II Giomale D’Italia és a Roma Daily American, a stockhol­mi Svenska Dagbladet, a koppen­hágai Politiken első oldalas vezér­cikkekben ítélik el a politikai fog­lyokkal kapcsolatban a budapesti kommunista kormányt. A lapkivá­gások itt vannak birtokunkban. Igyekszünk az alábbiakban pon­tokba összefoglalni a Kádár-Kállai kormányzatnak a politikai foglyok­kal elkövetett embertelen bűneit: 1.) Az 1956-os szabadságharc alatt letartóztatott szabadsághar­cosokból 10 év után még mindig 458 politikai fogoly van a Gyűjtő­­folytatás a második oldalon) utódokban befolyásolják. Példaké­pen felhozta Victoria angol király­nő esetét, akinek vérzékenysége a férfi utódok egész sorára átörök­­lödött. A rendkívül érdekes elő­adást a megjelent szép számú kö­zönség feszült érdeklődéssel hall­gatta és az előadót meleg ünnep­lésben részesítette. Háziasszonyok voltak: Chapó Gyuláné és Dr. Kheim Teofilné. A M.M.B. februári ^■«szejövetele 11-én lesz, amikor vacsorát adnak halászlével vagy székelygulyással. Ivanich Miklós zongoraművész folyó hó 8-án de. 10 órakor a chan­nel 4 televíziós állomáson hang­versenyt adott, melynek műsorán Kodály Zoltán „Esik a városban”, „Két Székely népdal” és „Maros­széki táncok” című művei szere­peltek. Ivanich az előadott dara­bokat külön meg is magyarázta hallgatóságának. A salzburgi magyar Karitász ja­vára adakozott még 6 dollárt Szál Lajos is. t HALÁLOZÁS özv. Hegedűs Rudolfné szüL Ma­gyar Irén, egyik legrégibb Granite City-i honfitársnönk, aki a Heves megyei Kápolna községből ván­dorolt ki az Egyesült Államokba és 55 éven át élt Granite City-ben, december 26-án áldásos életének 78-ik, özvegységének harmadik évében elhúnyt. Holtteste a Pieper halottas kápolnában volt felrava­talozva s a St. Joseph r.k. temp­lomban tartott gyászszertartás után helyezték december 29-én örök nyugalomra az edwardsvillei Sunset Calvary temetőbe. Gyászol­ja 3 fia: Rudolf, Los Angeles, Cal., Sándor és Árpád St Louisban, me­nyei, 4 unokája, két dédunokája és kiterjedt rokonság úgy itt, mint az Óhazában. özv. Soltészné szül Hajós Anna hosszas betegeskedés után Fergu­son, Mo.-ban december 31-én el­hunyt Január 3-án helyezték örök nyugalomra a Calvary temetőben. Gyászolják leányai: Mrs. Mary Winkler, Mrs. Margaret McHenry, Mrs. Anna Gangol, testvérei, vejei, unokái és kiterjedt rokonság. Flandorfer Kristóf honfitársunk újév napján szerencsétlenség áldo­zata lett. Saját autója oltotta ki életét. A Kriegshauser South te­metkezési intézetből temették a St. Mary Magdelen r.k. templom­ból a Calvary temetőbe. Kedves magyar honfitársaink nyugodjatok békében. JFass Albert: MAGYAR SZEMMEL Bár az idő dimenziójában nincsenek határkövek, napok és évszakok sima folyással rohannak az örökkévalóság felé akár egy nagy lassú folyó vize, emberi szokássá lett, hogy amikor az embercsinálta kalendárium év végét jelez, megálljunk egy pillanatra s félszemünkkel fölmérjük a múltat, másik félsze­münkkel pedig megvizsgáljuk a maga láthatatlanságában is előttünk tornyosuló jövendőt. Ennek a szokásnak azonban csak akkor van értelme, ha higgadt megfontolás és megértő bölcsesség irányítják a gondolatokat. Minden múltban van valami jó, szép és derűs s ezeknek megtalálása fontosabb a hibák kipellengérezésénél. A múltak hibáival csak akkor sza­bad foglalkoznunk, ha azoknak okait kutatva igyekszünk hi­bátlanabb ösvényeket találni jövendőbeli lépteink alá. Az 1966-os esztendőt az amerikai kontinensre vetett ma­gyar emigráció legsikeresebb évének könyvelhetjük el. Elő­ször sikerült megteremtenünk egy látszólagos magyar egy­séget, mely ha szerkezetileg laza is, tetteiben még csak tapo­­gatódzó, megnyilvánulásaiban kezdetleges és bizalmatlan, mégis képes volt valamennyire összehozni az Amerikában élő magyarokat a magyar szabadságharc tizedik évfordulójának megünneplésében. De ezen mindenki számára szemmel látható siker mellett olyan sikereink is voltak az elmúlt esztendőben, melyeket nem kísért trombita harsogás. Melyekről csak kevesen tudnak, melyek azonban sokkal hosszabb lejáratú és időt állóbb ered­mények. Magyar költők versei egy amerikai egyetem kiadá­sában. Az ezeréves Magyarország testéből erőszakkal kisza­kított országrészek hiteles történelmi adatai angol nyelven besorakoztak, mint elfogadott forrásmunkák egyetemek és középiskolák könyvtáraiba, odakerültek szenátorok, képvise­lők, diplomaták íróasztalaira és módot nyújtanak arra, hogy aki valóban kiváncsi az igazságra, az megtalálhatja azt min­den fáradtság nélkül. Ismertem egy angol diplomatát, aki a trianoni békeszer­­eődéscL ösívzijáilításámé#ridején hat hónapot töltött »eJ azzal, hogy végigkutatva Anglia könyvtárait összegyüjtsön minden Erdélyre vonatkozó adatot, melyeknek alapján tárgyilagos vé­leményt formálhasson magának ebben a kérdésben. A magya­rok Erdélyének sehol semmi nyomát nem találta. Az angol könyvtárak csupán az osztrákok Siebenbürgenjét és a romá­nok Transylvaniáját ismerték. A magyar emigráció munkája ma már nagyot változtatott ezen. A most lezáruló esztendő miatt tehát nincs okunk szégyen­kezésre. Ami pedig a jövendőt illeti: tovább haladva a meg­talált nyomon, amit 1966-ban elmulasztottunk, azt megtehet­jük 67-ben. A lehetőségeknek nincs határa, csupán az emberi akaraterőnek és cselekvőképességnek van. Tehát kizárólag csak rajtunk múlik, hogy mit végzünk 67-ben és mit mulasz­tunk el újra megtenni. Ellenség nem állja utunkat. Ahol aka­dályra bukkanunk, ott mi magunk vagyunk az akadály. Régi hibánk, hogy jobban szeretünk beszélni, mint cselekedni, hogy több örömet lelünk a hiba keresésben, mint az egymás támo­gatásában, már sok jő megmozdulást temetett el a sikertelen­ség iszapja alá. Adja Isten, hogy a jövendőben egyre kevesebb legyen az ön-buktatás okozta sikertelenség és egyre több a sikeres összefogás. Legnagyobb veszedelmünk az, hogy restségünket szívesen takargatjuk hangzatos szólamok alá. Sok évszázaddal ezelőtt egy Magyarországért lelkesedő boldog olasz kitalált egy mon­dást: „Extra Hungáriám non est vita”, a magyar határokon kívül nincsen élet s azóta is egyik nemzedékünk a másik után igyekezett a maga tétlenségét ezzel a szólammal igazolni. Gondoljunk csak a századforduló idejére, amikor Közép- és Kelet-Európa ébredő nemzetei lázasan versenyeztek azért, hogy a szellem fegyvereivel megnyerjék a maguk számára a nyugati nagyhatalmak közvéleményét míg az úri Magyaror­szág a maga ezeréves dicsőségét ünnepelte s gőgös jelszavakat gyártott. „Mit nekünk az Ánglius? Jöjjön ide, ha magyart akar látni s ha nem, üljön a maga szigetén, ki törődik vele!” „Mű­veletlen Amerikánus, azt se tudja ki volt Árpád vezér s azt hiszi dollárral múltat vásárolhat magának!” Drága jő apáink még csak meg se próbáltak versenyre kelni a csehekkel meg a románokkal. A maguk igazával való vigéc­­kedést rangjukon alul állónak érezték. S mikor távollétük mi­att elvesztették a versenyt s a Nyugat ítélete darabokra vag­dalta az országot, akkor meg keserű sértődöttséggel behúzód­tak az ősi udvarházak vénülő födele alá s balsorsukért a világ műveletlenségét okolták saját restségük helyett. Ennek az átkosan öntelt régi szólamnak gyönge visszhang­ját még ma is lehet hallani néha az emigrációban. „Miként lehet egy hatalmas nemzet annyira műveletlen, hogy még a magyar múltat sem ismeri?” És sokan még ma is azzal érvel­nek, hogy ha köztünk magyarok között akadhattak olyanok már száz évvel ezelőtt is, akik megtanultak angolul csak azért hogy Amerika történelmét magyarra fordíthassák a magyar iskolák számára, akkor az amerikaiak is megtehettek volna annyit, hogy megtanuljanak magyarul s megismerjék a mi tör­ténelmünket. De akik így beszélnek azok megfeledkeznek ar­ról, hogy Amerika számára vajmi keveset jelentett az, hogy tanulják-e magyar gyermekek Amerika történelmét vagy nem. Nekünk viszont létkérdésünk lett volna. S mivel mi nem tö­rődtünk vele, a Kárpátmedence történelmét cseh és német történészek írták meg az amerikai iskolák számára, s a ma­gyar nemzet múltját egyszerűen kifelejtették belőle. Ennek a sok bajt okozott régi szólamnak mostanában egy újabb változata járja. „A magyar nemzet jövendője nem ide­­kint, hanem odahaza dől el.” Ha úgy értelmezzük ezt a mon­dást, hogy magyar jövendő csak Magyarországon lehet, akkor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents