St. Louis és Vidéke, 1966 (54. évfolyam, 1-26. szám)

1966-01-28 / 2. szám

HireK A MAGYAR HÁZ EGYESÜ­LET február 6-án, vasárnap d. u. 3 órai kezdettel tartja ren­des havi összejövetelét a Ma­gyar Templom nagytermében. Ekkor’ fogják kiegészíteni a még hiányos tisztikart. Kérik a tagokat, hogy minél nagyobb számban jelenjenek meg. A ST. LOUISI ELSŐ MA­GYAR NŐI SEGÉLYEGYLET feb. 6-án d. u. 2 órai kezdettel tartja havi gyűlését a Clara Hempelmann Hallban (6819 Gravois). Gyűlés után finom uszsonna, majd társasjáték lesz Szeretettel hivják a tag­ságot és szivesen látnak ven­dégeket. AZ AMERIKAI MAGYAR SZÖVETSÉG helyi csoportja, miként azt múlt számunkban jelentettük, megkezdte műkö­dését. A taglétszám örvende­tesen emelkedik és ezúton tu­domására hozzák olvasóink­nak, hogy akik be óhajtanak lépni a csoportba és részt akar­nak venni annak munkájában, keressék a kapcsolatot Dr. Dómján Ferenc elnökkel, vagy Dr. Kovács Gábor titkárral. A SZT. ISTVÁN ROM. KATH. MAGYAR EGYHÁZ­­KÖZSÉG Oltáregylete január 16-án tartotta tisztviselő vá­lasztó gyűlését. Az eddigi tisz­tikar lemondása után a jelen­voltak a következő uj tiszti­kart választotta meg: elnök Schneider Ferencné (szül. Ke­lemen Mariska), alelnök Cha­­pó Gyuláné, titkár és jegyző Dora Margit, pénztáros Mrs. Anna Giraud, ellenőrök özv. Lang Lajosné és ifj. Gera Pál­­né, szakácsok özv. Esztergályos Jánosné, Mrs. Mary Mueller és Gaal Jánosné. Ft. Skerl Al­fonz meleg szavakkal köszönte meg úgy Poleskei Jánosnénak, RÁDIÓ-HÍREK MINDEN VASÁRNAP DÉLUTÁN magyar rádióelőadás vai|i a KSTL rádóállomásról, 690 hullámhosz- 6zon, délután 1 órától í:30 óráig. NÓTASKÖSZÖNTŐK ÁRA $5.00. Előjegyzéseket elfogad: a rádió szerkesztősége. 1016 MOORLANDS DRIVE, St. Louis 17, Mo. — MI 7-6582. Bemondó: Dr. Dénes B. Lajos. Köszöntőjét leadhatja: Mrs. Vord­­triednél, a rádió képviselőjénél is. Telefonszáma: FLanders 1-7217. LISTEN EVERY SUNDAY to the “Hungarian Gypsy Music Hour” on RADIO STATION WCBW-FM 104.9 megacicles 12:05 — 1:00 P.M. and to the “Hungarian Melodies” on RADIO STATION KSTL** AM 690 On Your Dial 1:00 - 1:30 P.M. Telephone: Mission 7-6582 Mikor lesz újság? A ST. LOUIS ÉS VIDÉKE leg­közelebbi számai a következő sor­rendben jelennek meg: FEBRUAR 11. FEBRUÁR 25. Márc. 11. Lapzárta a megjelenés előtt VASÁRNAP van. Minden kézira­tot kérünk akkorra beküldeni. Lapunk legközelebbi száma pénteken, feb. 11-én jelenik meg melyre kéziratokat legké­sőbb febr. 5-én fogadunk el. Beolvadt lapok: “ST. LOUISI HÍRLAP” és “ILLINOISI KÖZLÖNY” HUNGARIAN WEEKLY Consolidated with the “ST. LOUISI HÍRLAP” and “ILLINOISI KÖZLÖNY” 54th YEAR. ST. LOUIS, MISSOURI 1966 JANUÁR 28. 2. SZÁM. JOHNSON ELNÖK “STATE OF THE UNION” BESZÉDE , Johnson elnök kevés ellenállást remél a “tax-plan”-jével szemben. A pénzügy miniszter 4,8 billió évi bevételre számit a forgalmi adóból. — A képviselők szolgálati idejét 4 évi időtar­tamra kéri az elnök. — Vietnamban ott maradunk - mondotta az elnök -KÖNNYŰ LÁSZLÓ: St. Louis, a kétszázéves város aki három éven át volt elnök, mint valamennyi régi tisztvi­selőnek nemes munkáját és kérte az Oltáregylet tagjait, hogy segitsenek az uj tiszti­kart áldozatkész szép munká­jukban. HORVÁTH JÓZSEF (6516 Hoffman Ave.) ismert honfi­társunk a Fermin Delosge kórházban volt 11 napig ápo­lás alatt, örömmel hallottuk, hogy már otthon van. Kívá­nunk jó egészséget Mr. Hor­­váthnak. Ifj. BOSKÓ JÁNOS gyárost, a Maffit Tool & Machine Com­pany tulajdonosát és szép csa­ládját nagy gyász érte. Szere­tett feleségének, édesanyja, Mrs. Mathilda Behrmann ja­nuár 12-én elhunyt. Temetése január 15-én volt igen nagy részvét mellett, a Calvary te­metőbe. őszinte részvétünket küldjüka gyászoló családnak, aki oly hűséges támogatói a magyar rádióprogramnak. Mrs. HELEN REGŐ régi is­mert honfitársnőnk, aki téli hónapokat mindig Emma leá­nya férj. özv. Ronta Mihály­­né otthonában Lakewood, Flo­ridában tölti, most is eluta­zott a napsugaras Floridába Múlt számunkban sajtóhiba történt, amikor Florida helyett tévesen Kaliforniát irtunk. SZENTIVÁNYI MARY-ANN férj. Reznak Andrásné január hó 17-én szép kislánykának adott életet. Ez az ötödik leá­nya a Reznak házaspárnak. VIEZER JÓZSEF és FELE­SÉGE családjával együtt To­ledo, Ohiobol rokoni látogatás­ra Granite Citybe jött, ahol több napot töltöttek. MÚLT SZÁMUNK LEZÁR­TA ELŐTT kaptuk a hirt, hogy Ft. Vrabely István plé­bános ur édesanyja elhunyt. Rövid jelentésünk kiegészíté­seként itt közöljük olvasóink­kal, hegy a drága jó édesanya és nagymama, aki megboldo­gult férjével együtt ritka szép családot nevelt fel, áldásos éle­tének 69. évében adta vissza január 7-én nemes lelkét Te­remtőjének Maria leánya és veje, Lasics János és neje East Chicago-i otthonában. Január' 11-én temették el a Holy Tri­nity magyar tempi o m b ól, melynek István fia a plébá­nosa, igen nagy részvét mellett A megható gyászszertartást három pap fia, Vrabely István, János és György végezték, mig a szívhez szóló búcsúztatót East Chicago püspöke mon­dotta méltatva azt a nemes, jámbor életet, melynek gyü­mölcseként három pap fia és egy apáca leánya szolgálja az Urat. Gyászolja a már emlí­tett hálom fián és apáca leá­nyán kivül Maria leánya, veje, 2 unokája, óhazában élő édes­anyja és kiterjedt nagy rokon­ság. A St. Louisi magyarság képviseletében a temetésre odautazott Ft. Skerl Alfonz plébános ur, Poloskei Jánosné, Chapo Gyuláné, id. Gera Pálné, Romvári János és fele­sé g e. őszinte részvétünket küldjük a gyászoló magyar család mindenegyes tagjának. A MAGYAR EGYLETEK NAGYBIZOTTSÁGA j a n uár 26-án délután tartotta az év első gyűlését. Lapunk e számá­nak zártáig nem kaptunk ér­tesítést a gyűlés tárgysoroza­táról és annak lefolyásáról s igy arról következő számunk­ban fogunk részletesen írni. Washington. Johnson ezévi elnöki üzenete minden képpen rendkívüli jelentőségű volt. Mindenki nagyon várta és a nemzet óriási többsége az elnök mellett áll, kész annak teljesí­tésére, amit kér a háborúra, fő­leg pedig a szegénység meg­szüntetésére. Az uj adózásról a beszéd­ben kevés szó esett. Javasolta az elnök a telefon és automo­bil utáni forgalmi adó vissza­állítását, -ami úgy hirlik­­kemény ellenállásra talál a Kongressszusban és a vállala­tok részéről. Általános tetszéssel találko­zott az elnöknek az az indítvá­nya, hogy a képviselők szolgá­lati idejét 2 évről 4 évre emel­jék fel a törvényhozók. Ma már talán nincs olyan szabadföldön élő magyar em­ber, aki az erdélyi magyarság tragikus sorsáról ne hallott volna. Bizonyára olyan magyar sincs, aki ne tudna azokról az erőfeszítésekről, amiket a sza­badföldi magyarság, tengeren innen és túl egyaránt, tett és tesz az erdélyi magyarság meg­mentése érdekében. A kezdeti eredmények itt az Egyesült Államokban remé­nyekre jogosítanak, ha lesz hi­tünk, kitartásunk és anyagi erőnk a munka folytatásához. Ezideig több mint 36 képviselő és 12 szenátor szólalt fel az erdélyi magyarság védelmében és terjesztett elő kongresszusi határozati javaslatot a román kommunista kormány megbé­lyegzésére és amerikai diplo­máciai közbelépésre. Számos Erdélyt járt szemtanú vallomá­sát foglalták bele a kongresszu­si jegyzőkönyvbe. Remélhető­leg a jövő év első felében mind­két ház külügyi bizottsága ki­hallgatásokat fog tartani az erdélyi magyarság üldözése ügyében. Egyelőre még csak halvány remény, de mindene­setre remény van arra is, hogy az Egyesült Államok külügy­minisztériuma is hallatni fog­ja szavát. Még hosszú az ut addig, amig ilyen és más akciók eredménye­képpen remélhetőleg azt mond­hatjuk, hogy gátat vetettünk a román kommunista kormány erőszakos beolvasztó politiká­jának. De reménnyel tekintünk a jövőbe és bizalommal a sza­badföldi magyarságra, hogy szellemi és anyagi összefogá­sunk elég erős lesz ahhoz, hogy erdélyi véreink számára mi­előbb valamelyes enyhülést hozzon. Nemcsak több erdélyi szerve­zet, hanem számos más orszá­gos és helyi testületi és társa­dalmi szervezet irányította fi­gyelmét az Erdélyben kibon­takozó uj magyar tragédiára. Ezzel a helyzettel kapcsolat­ban erdélyi szervezeti vezetők A “State of the Union” be­széd a nemzet minden fiához szól, ezért ajánlatos lenne, hogy azt a jövőben ne oly késői órá­ban tartsák meg. Az elnök ur tovább folytatja a békéhez vezető útnak a köve­zését és Ígérte, hogy mindent elkövet fiaink visszatérésé­nek érdekébena szeretetteikhez A háborús költségek 5,8 bi­lióval fognak emelkedni a jövő pénzügyi évben. Az összes hon­védelmi költségek összege, el fogja érni a 58,3 billiót. Ha megszavazzák a törvény­hozók a 4 éves képviselői szol­gálati törvényjavaslatot, az 1972-ben veszi kezdetét. Mr. Johnson bejelentette, hogy a federal költségvetésé­nek összege: 112,8 billió dollár. a következőkkel fordulnak az emigrátiós magyarsághoz;, egy­házakhoz, egyesületekhez és magánosokhoz. A demokratikus szabadság­ban rejlő erőt magasra becsül­ve, nem egy uj csusc-szervben gondoljuk a legjobb eredményt elérhetőnek, hanem abban, hogy ha az érdekelt szerveze­tek önként és meggyőződésből fakadó együttműködést dolgoz­nak ki. Ilyen meggondolásból hatá­rozták el, alulirt szervezetek, ez év júniusában, a Youngs­­town-i Diétán, a szoros együtt­működést. Az október 16.-án Cleveland­iban tartott értekezleten, a rendszeres együttműködés ér­dekében “Erdélyi Intéző Bizott­ság” létesítését határoztuk el, amit a december 27.-i megálla­podással körvonalaztunk részle­tesen. E bizottság az Erdély Védelmében Mozgalom kereté­ben működik, és elsődleges fel­adata az erdélyi magyarság ér­dekeinek védelmében követen­dő tennivalók kitervezése, el­határozása és végrehajtása. Alulírott szervezetek a jövő­ben tevékenységüket az erdélyi magyarság érdekében az Er­délyi Intéző Bizottság irányí­tása mellett, össze kívánják egyeztetni és minden megnyi­latkozást közösen kívánnak megtenni. Az USA-ban működő más, az erdélyi magyarság ügyével fog­lalkozó szervezetekkel, akik az Intéző Bizottság irányítását el­fogadják és azonos elvek sze­rinti együttműködésre hajlan­dók, örömmel együttműködünk és csatlakozásukat örömmel vészük. Magyar Testvéreink! Erdélyi magyarságunk léte és megma­radása elsősorban attól függ, hogy a mi munkánk mennyire tudja nekik a Nyugati hatal­mak érdeklődését és támoga­tását biztosítani, ezt azonban csak a Ti erkölcsi és anyagi tá­mogatástokkal érhetjük el. Ne­kik Erdélyben tudni és érezni A kormány megtart 111 billiót igy az adósság 1,8 billió lesz. Johnson elnök uj közlekedési minisztérium megszervezését ajánlja. Jelenleg 35 különféle ügynökség foglalkozik a közle­kedési problémákkal és évi 5 billiós költségvetéssel. A Polgár-jog erősítésé­nek érdekében, Johnson egy javaslatot fog küldeni a Kongresszushoz, hogy szines­­börüeket is hívjanak be az állami és federal törvényhozás­ba és mindazok, akik megtá­madnak vagy megölnek egy Civil Right dolgozót, a federal bifóság elé kerüljenek tárgyalásra. Az idegen országok segélye­zése érdekében Johnson elnök egy uj programot fog készíteni az éhezők, a betegek és az an­alfabéták segélyezésére. Csak olyan idegen államokat fog­nak ezután segélyezni, amelyek maguk is hajlandók azt végez­kell, hogy nincsenek egyedül, mindent megteszünk, hogy tel­jes egyenjogúságukat, emberi és nemzeti jogaikat biztosítsuk. Honfitársi üdvözlettel, 1965, december 27. Mikó István az Erdély Védelmében Mozgalom alelnöke. New York Löte Lajos az Erdélyi Bizottság elnöke, Cleveland Teleki Béla az Amerikai Erdélyi Szövetség elnöke New York Dr. Száz Zoltán az Erdély Védelmében Mozgalom ügyvezető igazgatója Írország elhalasztja a Kennedy Memóriáit Dublin. — Ireland anyagi ne­hézségekre való tekintettel és bizonyos támadások elkerülé­se végett a törvényhozásban, a Kennedy elnök emlékére építendő 7 milliót felemésztő Concert Hall építését elhalasz­totta. A törvényhozók egy töredéke dél-Dublinba, az U. S. nagy­követségi palotája mellé akar egy Hall-t épiteni Magyar események naptára JANUÁR 29-ÉN SZOMBAT ESTE a Magyar Egyházközség nagy JELMEZES FARSANGI BÁLJA (744 S. 3rd Street). A SZENT ISTVÁN ROMAI KATOLIKUS MAGYAR EGY­HÁZKÖZSÉG OLTÁREGYLE­TE minden hónap harmadik vasárnapján mise után finom magyar ebédet szolgál fel, me­lyet kellemes társasjáték kö­vet. Szeretettel várják a ma­gyarságot az Oltáregylet tiszt­viselői és tagjai. FEBRUÁR 19-ÉN, SZOMBA­TON ESTE a Hunyadi Egylet NAGY FARSANGI TÁNCMU­LATSÁGA a Magyar Templom összes termeiben (744 South Third Street). Kétszázéves város az óvilág­ban a fiatalabbak közé számit, az újvilágban azonban komoly múltat jelent, amelyről érde­mes, sőt fontos is megemlékez­ni. St. Louis címerében két kék sáv két nagy folyamot jelent: a Mississippit és a missourit. E kettőnek összefolyásánál alapí­tották a várost a neworleansi francia telepesek 1764-ben. Az­óta sok viz folyt le a Mississip­pin s a kis prémbeváltó keres­kedő állomásból másfélmilliós metropolis lett. A franciákhoz később spanyolok, angolok is csatlakoztak, de a város tulaj­donképpen csak 1803-ban, “a louisianai vásárlás” alkalmával került az Egyesült Államok fennhatósága alá, mikor Jeffer­son elnök a Mississippitől nyu­gatra való területeket a fran­ciáktól 15 millió dollárért meg­vásárolta. A XIX. század elején ir és főleg német bevándorlók gya­rapították a lakosságot s a vá­rosnak száz év előtt, a polgár­­háború idején már közel száz­ezer lakosa volt. Ekkor érkeztek ide az első magyarok, a Kos­suth—emigránsok. Számuk nem lehetett több ötven-hatvan lé­leknél, de egyéni kiválóságuk­kal, tudásukkal Vezetőszerep­hez jutottak a város életében. Ezeknek a történetét a “Ma­gyarok Missouriban”, a “Ma­gyarok St. Louisban” és a “Két világrész turuljai” c. történel­mi tanulmányaimban Írtam meg. Az első csoport magyar közül kétségtelenül a legna­gyobb hirre Pulitzer József, a St. Louis Post-Dispatch c. nagy újság alapitója emelkedett. Je­lentős szerepet játszott itt a polgárháborúban a kb. két tu­cat magyar főtiszt, mérnök, or­vos és térképész. Xantus János honfitársunk, mint utazó örö­kítette meg nevét. Földrajziról munkásságáról éppen a közel­múltban emlékeztem meg uj tanulmányomban. Az 1870-es években Magyar­­országról megindult az ameri­kai kivándorlás, s az első világ­háborúig kb. 15 ezer magyar telepedett le St. Louisban. Nagy sikerrel szerepeltek itt magya­rok az 1904-es világkiállítás al­­kalmával.Osztatlan sikert arat­tak a hires magyar festőmű­vészek kiállított képei és az ez­­évben rendezett St. Louis-i olimpián indult el hóditó út­jára a magyar uszósport. 1912- ben alakult a St. Louis-i ma­gyar újság, 1916-ban a Magyar Ház és 1930-ban a magyar ró­mai katolikus egyház. Közben többször is volt itt protestáns magyar gyülekezet. Ezekben az intézményekben különféle magyar kulturális és testvérsegitő egyletek működ­tek és működnek mai napig. A magyarok jórésze az itt kinőtt vas, cipő, papir, vegyészeti és sörgyárakban dolgoztak. De akadtak első- és másodgenerá­ciós tanárok, orvosok, ügyvé­dek és művészek is. Zsolnay Gyula 1914-ben alkotta itt a déli polgárháborús emlékmű­vet, amely a Forest Parkban, Amerika egyik legnagyobb vá­rosi parkjában van felállítva. Kossuth St. Louis-i látogatá­sának századik évfordulójára e sorok Írója indította el a Kos­suth emlékmű mozgalmát. A gránitoszlopra helyezett bronz reliefet az azóta elhunyt hires amerikai magyar szobrásmü­­vész: Finta Sándor tervezte és azt 1952 Hősök Napján avattuk fel ünnepélyesen. Azóta ez az emlékmű, mely a Fairground Parkban, a Kossuth és Grand Avenuek sarkán áll, magyaráz­za el a város lakóinak, hogy ki volt Kossuth Lajos? Mig a Mississippi partján és a belvárosban felhőkarcolók sú­rolják az eget, a város többi ré­sze óriás területen szóródik szét. Igazi kertváros ez családi há­zakkal, virágos kertekkel és zöld gyeppázsitokkal. Amerikai méretek szerint St. Louis nem tulnagy város, de kultur köz­pont, melynek hírességei sok látogatót vonzanak ide. Gazdag szépművészeti múzeuma, nyári szabadtéri operája, hires állat­­kertje, csodás botanikus kertje ismert egész Amerikában. Két nagy egyeteme (St. Louis és Washington) és számos főisko­lája van nagy könyvtárakkal és tudományos kutató intéze­tekkel. A St. Louis egyetem XlI.Pius könyvtárában mikro­filmen olvasható a vatikáni könyvtárlegértékesebb része. Az épület előtt álló Pápa szobrát a hires művész: Mastcrovics ké­szítette. St. Louis fontosságát föld­rajzi fekvése adja: Amerika kel­lős közepén fekszik. Innen in­dultak el az expedíciók Ameri­ka nyugati részének felfedezé­sére. Ezért a várost a nyugati kapunak nevezik Amerika-szer­­te. A kétszázéves jubileum al­kalmával a városnak ezt a szé­pét óhajtották kiemelni és en­nek megfelelő terveket készí­tettek. Legelőször is megújítot­ták az elhanyagolt városrésze­ket és St. Louis hatszáz tömb uj házat épitett. A meglevő sport stádiumok mellé egy uj modern sportaréna épül a Mis­sissippi partján, uj szállodák, áruházak, és bérházak kereté­ben. Mindezek mellett egy külön­leges emlékmű örökiti meg St. Louis nyugati kapu szerepét. Saarinnen, a hires finn épitész hatvan emelet magasságú óriá­si ivet tervezett a Mississippi partjára, melyet rozsdamentes acélból építettek s melynek ki­vitelezése egyedül a technika történetében. Az iv belsejében liftek viszik fel az utasokat a kilátó helyiségbe, honnan nagy távolságra láthatnak el az ér­deklődök. A földszinti helyisé­gekben foglal helyet a múze­um, amely majd képekben, térképekben, szobrokban mu­tatja be Amerika nyugatra va­ló terjeszkedésének történetét. Ha a munkálatok a terv szerint haladnak, a különleges emlék­mű felavatását országos ün­nepség keretében tartják, mely­re az államelnöktől kezdve kül­földi vendégekig hivatalos a technika csodája iránt érdeklő­dő világ. ELŐFIZETÉSI DIJAKAT, lapunk részére szóló HIRDETÉSEKET átvesz MRS. VORDTRIEDE, újságunk és a Magyar Rádió áFandó munkatársa. Cime: 6017 SOUTHLAND AVE. Telefonszáma: FLanders 1-7217. ni. Felhívás a Magyarsághoz

Next

/
Thumbnails
Contents