St. Louis és Vidéke, 1958 (46. évfolyam, 1-26. szám)

1958-10-03 / 20. szám

1958 október 3. ST. LOUIS ÉS VIDÉKE 3-IK OLDAL Könnyű László költeményei: VIRÁGOZNAK A FÁK ' Üdvöz légy tavasz, köszöntelek e langyos május estén, úgy vártalak, úgy kerestelek a fagyott föld halott testén. Most, hogy itt vagy: megáldalak lázas szivvel, szerelmes módon, legyenek méltók hozzád a szavak, miket zengek tavaszi gyeptrónon. Ülök a dombon és gyönyörködöm, körülölelnek lila orgonák, menyasszonyruhában szendén, fehéren illatoznak a virágos fák. Honnan jöttetek lila álmok, fehér csodák ki küldött titeket, a sáron, az éjen hogy nőttetek át, mig elértétek a tiszta eget?! Vén föld, mely rejtesz minden rothadást, réghalott, bünös-szép nőket, hogyan neveltél fehér álmokat, a földről hogyan küldted fel őket?! Mi is menetelünk sok ezer éve és nem érünk ki soha a fényre. A .föld, a sár hozzánk tapad és rab lesz tőle a szent gondolat. Százszor megöli bennünk Kain Ábelt, az ember álmodik szörnyű Bábelt . . . Most valahol Moszkva gyáraiban váltott munkával készül a gáz, Rómában zajlik az élet és frakkos urakkal tele a szinház. Budapesten sirdogál a nyomor, London utcáin kavarog a népség és valahol Páris bús negyedében szemérmetlenül vetkőzik a szépség . . . Gyűlölet csillog az emberek szemében, az erősebb marja a gyengét, fegyver szorul a katonák kezében és ölésre készek a pengék . . . Békéért sirnak a milliók, sima képpel hazudnak a diplomaták, tavasz van mégis, üdvöz légy élet, halleluja, virágoznak a fák! BEFELÉNÉZŐ SZEMEK Úgy szeretném ennek az őrült világnak befeléforditani a szemét, hogy látná egy nem-sej tett-arcú csodának reámeredő tengernyi színét. Hogy látná és megundorodna örökre e technikás, testimádó kortól, hogy a csendbe, lélek vizébe merülne, hogy meggyógyulna égy-két hüs kortytól. Hogy nézné tükrében rejtett Isten-arcát, gyulna ki láza szent gerjedésnek, írná emelt, büszke homlokára e ma­gát megváltó öt betűt: Lélek! SÍRFELIRATOM Ne kérdezd, ki volt ez a halott, ki itt nyugszik a lábad alatt, ember volt: egy a sok közül, mint te vagy most jámbor magad. Harcolt, sirt, dolgozott, szeretett, eszmék lovagja volt: költő, csalódott, hitt, busult, nevetett, mig elnyelte a rideg bölcső. Pacsirta volt, szürke énekes, szivének fájdalmát dalolta, mig az Isten kezébe vette és minden vágyát elaltatta. Svájc ismét megnyitotta kapuit a magyarok előtt Amerikának, az egész világnak üzen Széchenyi, a “legnagyobb magyar” SZENT ISTVÁN KORONÁJA, ANGYALOS CÍMER, A KÁRPÁTOK HEGYGERINCE HIRDETI NÉPÜNK FELSZABADÍTÁSÁBA VETETT HITÜNKET A WASHINGTONI KOSSUTH EMLÉK­BÉLYEG ÜNNEPSÉGEKEN Maga Kossuth Lajos állapí­totta meg az országépitő Szé­chenyi Istvánról: “íme, a leg­nagyobb magyar..Illő te­hát, hogy az Egyesült Államok székesfővárosának eleddig leg­jelentősebb magyar vonatkozá­sú ünnepségén, az amerikai Kossuth szabadság-bélyegek ki­bocsátásakor Széchenyi fohá szát, imádságnak is beillő jel­mondatát idézzük: “Magyarország nem volt, hanem lesz!” Az Amerikai Magyar Szövet­ség titkára közkívánatra kiesz­közölte a postaügyi minisztéri­um engedélyét, hogy ilyen kör­­feliratu diszpecséttel is ellát­hassák az ünnepség színhelyén beszerzett emlékboritékokat a bélyeggyűjtők. A valamennyi­ünk szivéhez szóló jelmondat A Coordinated Hungarian Relief közli, hogy a svájci kor­mány további 150 magyar me­nekültet fogadott be. Az 1956- os szabadság felkelés óta ebben a kis országban közel 13,000 magyar menekült talált uj ott­hont. A svájci kormány az Egye­sült Nemzetek menekültügyi főbiztosának kérésére hozta döntését. Ä nemzetközi mene­kültügyi hatóságok már régeb­ben felkérték a szabad világ kormányait, hogy az Ausztriá­ban és Olaszországban maradt menekülteket, akik e két or­szág életébe nem tudnak be­illeszkedni, fogadják be. Julius végén a svájci kor­mány három megbizottja Bécs­­be érkezett, hogy a 150 mene­kültet kiválassza. Előrelátható­lag még augusztus vége el^tt Svájcba érkeznek, ahol három hetet a kormány költségén egy fogadóközpontban töltenek. Ez­után helyezik el őket a külön­böző városokban. Útiköltségü­ket a svájci Vöröskereszt fe­dezi. 1956. óta a svájci kormány több, mint egy millió dollárral járult hozzá a magyar mene­kültek letelepítéséhez. Ez az összeg nem foglalja magába a különböző svájci magánintéz­mények kiadásait, amelyekkel a menekültek utazását és a svájci életbe való beilleszkedé­sét fedezték.---------------------------------­Ördügh Zsuzsa uszóbajnok Ördögh Zsuzsa, menekült magyar oíympikon résztvett az augusztus 1-3 között megren­dezett U. S. uszóbajnokságon, Topeka, Kansas államban. A fiatal magyar-amerikai bajnok­nő 100 méteres mellúszásban l:23.5-es eredményével és a 200 méteres mellúszásban 2:58.6 eredményével megdöntötte a világcsúcsokat. Ezzel a két ér­tékes győzelmével az emigráció magyar sportjában először irta be nevét, mint kétszeres világ­csúcs-döntő.----------va-j <-&-•---------­MINDÖSSZE hat város van Törökországban, melyben a la­kosság száma eléri a százezret. közé Koszorús Gabriella festő­­művésznő nagy gonddal rajzol­ta be az angyalos címert — úgy, ahogyan arra a kivándo­rolt magyarság óriási többsége visszaemlékezik. A hagyomá­nyos címert taító két angyal a történelmi Magyarország déli határán áll, a Kárpátok vonala pedig szivárványként dicsfényt, glóriát fon a fejük felett.. . Kossuth Apánk bizonyára boldogan tekint le az Égből, születésének 156-ik ünnepén. A tiszteletére 160 millió pél­­lányban kibocsátott amerikai emlékbélyeg ugyanis annak a közjogi ereklyének, a koroná­nak a képével indul útjára — amit inkább elásott, csakhogy a magyar nép elnyomójának a fejére ne kerülhessen! Bizonyá­ra boldogan látja, hogy a tör­ténelmi óhaza - szimbólumát annak az ősi rögnek a körvo­nalai övezik, amiért oly sokat küzdött; de amit sohasem lát­hatott viszont, miután örökre búcsút vett az idegen túlerőtől ősszeroppantott Szülőföldtől. Széchenyi, a “legnagyobb magyar” és Kossuth, minden idők legkimagaslóbb “bujdosó” kivándoroltja ily módon Wash­ingtonban fogtak egymással kezet, az amerikai Belügymi­nisztérium dísztermében, AMERIKA NEM SZÍVBAJOS... NEM IJEDT MEG A VÖRÖSÖKTŐL A sputnikok szereplése óta divatos lett Amerikában a kislelküség és saját hatalmas felkészült­ségünk egyre nagyobb lebecsülése. MINT GYEREKEKET A MUMUSSAL, ÚGY IJESZTGETTÜK EGYMÁST AZZAL, HOGY A SZOVJÉT OLY HATALMAS IRAMBAN FEJLESZTI KI HADEREJÉT, KÜLÖNÖSEN A RA­KÉTA LÖVEDÉKEKET, HOGY AMERIKA NEM KÉPES VERSENYEZNI. MEGHÍVÓ A ST. LOUISI MAGYAR SZABADSÁGHARCOS SZÖVETSÉG szeretettel meghív minden magyart és barátot a híres magyar film: A FALU ROSSZA bemutatására OKTÓBER 12-én, VASÁRNAP D. U. 3 ÓRAKOR A GRANITE CITYI MAGYAR HÁZBAN 6 ÓRAKOR PEDIG A ST, LOUISI MAGYAR TEMPLOM EBÉDLŐJÉBEN BELÉPŐDÍJ: felnőtteknek 75 cent, tanulóknak 50 cent, 6 éven aluliak nem fizetnek! x Szives pártfogást kér a Szabadságharcos Szövetség VEZETŐSÉGE “NEM IGAZ...” Mondotta McElroy honvédelmi miniszter. Mert­­ha a Szovjet a rakéta lövedékek intercontinentalis (világrészek közötti) lövedékek terén előbbre is van,, a rakétalövedékek mindenféle egyéb fajtájában mi nagy fölényben vagyunk . .. “Mi nem ijedünk meg a vö­rösök fenyegetéseitől” — mon­dotta a honvédelmi miniszter. Mi is kisérleteztünk már a vi­lágrészek közötti 6000 mérföl­­des rakétákkal. Nem is beszél­ve arról, hogy ebből eddig a Szovjetnek is csak egy van ké­szen és célzó pontossága nincs is kipróbálva. Azonkívül ne­künk százával vannak már olyan rakétáink, amelyeket pontos találattal tudunk kilőni 1500 mérföldről, holott ennél sokkal közelebb vannak rakéta bázisaink Oroszországhoz. Nem is beszélve arról, hogy már olyan buvárhajóink is vannak, melyekkel 1500 mérföldes tá­volságra atombombás rakétá­kat lőhetünk ki. Pontosan célba találó 1500 mérföldes rakétáink neve: Thor, Jupiter, Mace, Regulus, Paloris. A 6000 mérföldes “mi­­nuteman”-nel pedig most foly­nak a sikeres kisérletek. Hogy nem ijedtünk meg a vö­rös fenyegetésektől, azt már be­bizonyítottuk azzal is, amikor Libanont és Jordánt megszáll­tuk, holott előzőleg a Szovjet hangosan fenyegetődzött, hogy “ők is ott lesznek”, ha odame­rünk menni. Nagyobb nyoma­ték kedvéért, közel a keleti ha­tárhoz nagyszabású hadgya­korlatot is folytattak az oro­szok. De Amerika ettől sem ijedt meg. Mégis megszálltuk Liba­nont, Anglia pedig Jordánt. Pedig kétségtelen, hogy ezt már azzal a kockázattal vállal­ta Amerika, hogy könnyen vi­­ágháboru lehet belőle. Ugyanez történt Formoza kérdésében is, ahol már Krush­chev és Mao, a kinai diktátor együtt fenyegetőztek. Itt már „ulajdonképen meg is kezdő­dött Formoza ellen a háborús­kodás, mikor Amerika közbelé­pett. Nemcsak a hires hetedik flottát mozgósították, hanem a földközi tengeri flottát is, a hozzájuk tartozó repülő divízi­ókkal és atom fegyverekkel. És Amerika nemcsak vállalta i borzalmas háborús kockáza­tot, de időközben maga az El­lök is többször kijelentette, hogy készen vagyunk a hábo­rúra is, ha Kínát másképen nem lehet észre téríteni... Sőt mértékadó köreink ehhez még azt is hozzá tették, hogy jelen esetben feltétlenül fogjuk használni atomfegyvereinket is és n e m állunk meg többé a Y A L U FOLYÓ innenső olda­lán, mint azt koreai harcok idején tettük.. t v Ameilka százszor bebizonyí­totta, hogy nem kívánja a há­borút. De most végre azt is be­bizonyította, hogy NEM FÉL A HÁBORÚTÓL, ha az semmi­képen sem kerülhető el. Ez más szóval annyit is je­lent, hogy Amerika a véglete­kig a BÉKE hive, de viszont bármennyire is akarja a békét, NEM AKARJA AZT MINDEN­ÁRON ... Tulajdonképen az Elnök ki­­hangsulyozása szerint nem For­­mozáról és nem a kis Quemoy és Matsu szigetekről van szó, melyeknek ostromát Kina már meg is kezdte, hanem annak az elvnek kell érvényt szerezni, hogy Amerika és a Szabad Vi­­iág nem tűrhetik többé, hogy a vörösök uj teTületeket hódítsa­nak és ezáltal fokozatosan vi­láguralomra jussanak. Mindenesetre jó érzés azzal a tudattal élni és Amerikában lenni hogy Amerika nem szív­bajos és nem ijed meg a vörö­sök fenyegetéseitől. KOSSUTH-BÉLYEG AMERIKÁBAN Kossuth arcképe, — U.S.A. bélyegén: Ó! Add tudtára az egész világnak, Hogy bajnoka volt Ő a Szabadságnak; S reménycsillag Hazánk borús egén. Égről leverte csillagját a zsarnok. De fénycsóvája száguldott tovább. S midőn elérte távol tengerpartot; Szabad világ hajtott előtte kardot. A címerén még ott a négy folyó, . Három halom, s a fénylő szent Kereszt. Körükben élni, most is volna jó. De jaj! — A világ nem engedte ezt! Kossuth; — címered sokfelé tilos; Hol csillagos a bélyegpapiros . . . De itt; hol annyi szép csillag ragyog; Ma is tündöklik fénylő csillagod. Ó! Menjen a világba sok levél! Rajta dicső “Liberty Champion”-ja; Kinek fejét fény glóriája fonja; És árnyékolja — örökzöld babér. • Miami, 1958 szeptember 10. UNGI ENDRE Megjelent a második kiadás: megint kapható Incze Sándor “Magyar Altmm-a” Mikor az ősz felkergeti az égboltozatra a szürke felhőket s a sivár szél elűzi a napsugár fényét s melegét, — köszönt ránk ez a gyászünnep, azzal az aradi tizenhárommal, akik a vérszomjas Haynau parancsá­ra, 1849 október 6-ári szenved­tek vértanúi halált, részint a bitófán, részint a puskacsövek előtt. Azóta szellemszárnyaikon elénk szállnak s emléköket s a miattuk való zokogó gyászt, nem tudta elvakitani vagy elte­metni sem az idő, sem ennek a véres és elvadult, békétlen és háborús életnek ezer gondja, ezer viszontagságos ügye-baja. Mint Szent Taniárius vére, mindig piros színben buzog fel szent ünnepén, akként látjuk megnyílni e vértanuk s a 48-as hősök sebeit, hogy véres ajkuk­kal adják tudtul a rájuk emlé­kező magyaroknak. Csak annak a nemzetnek van jövője, melynek vértanúi is vannak... A Szabadság fáját, hogy viruljon s bő gyümölcsöt teremjen, a hős hazafiak véré­vel kell megöntözni! ... Ahol hősi halál van, akármily re­ménytelen ott a jelenben az 'let, akármily kétségbeejtően pusztít is ott a szolgaság, fel fog ottan virradni a feltáma­dás dicsőséges reggele!..'. Bár nem áll szobruk Arad pi­acán, melyet a magyar nemzet hazafias érzése emelt emlékük­re, mert lerombolta azt az ide­­gan barbárság, mely előtt isme­retlen a Szabadságért kiontott vér szentsége, de a magyar szi­vek mélyéből — bárhol is lak­jék a magyar e földkerekségen — nem lehet kitörölni sem a nevüket, sem alakjukat, élni fognak évszázadokon keresztül, időtlen-időkig, örök dicsőség­ben! Menekült magyar sakkmester Benkő Pál, magyar menekült sakkmester*, aki a szabadság­­harc után érkezett az USA-ba, az 1956-57-es é v i zónaközi versenyekben elért helyezése alapján bekerült a Sakk Világ­­bajnokság döntőinek csoport­jába. Az elmúlt félévben a fia­tol magyar sakkmester sorra íyerte az amerikai kerületi baj­­rokságokat, majd augusztus 2.-án elindult Jugoszláviába, íogy a szabad magyarság kép­zeletében a Sakk Világbajnok­iág döntőin szerepeljen. A “ROCK AND ROLL” a ka­­libálok zenéje lehet, de annak remmi köze sincs a harmonikus zenéhez, meít nem más, mint csak közönséges zaj — mondta Rudolph Friml hírneves zene­szerző Kaliforniában, Los, An­gelesben. Ritkán történik, hogy egy külföldön megjelent magyar könyv második kiadást ér meg. S ha előfordul, a legnagyobb sikerjele. Ez történt most Incze Sán­dor, az egykori pesti SZÍNHÁ­ZI ÉLET, ma is népszerű szer­kesztőjének nagysikerű könyvé­vel a MAGYAR ALBUM-mal. A tízezer példányban elkelt és érdekes és értékes olvasni­valókban és képekben rendkí­vül gazdag első kiadás átütő sikerének titka, hogy Incze, mint annakidején a pesti év­tizedekben lapjában, úgy a könyvében is, mindenkinek ren­geteget nyújt, minden irányú érdeklődést, igényt kielégít. Mindenki megtalálja benne amit várt, amit keres, sőt még sokkal többet is. Valóságos kin­csesháza a szórakoztató, színes írásoknak. Mondhatni: minden magyarnak könyve, éljen akár a szülőfőidőn, akár a világ bár­mely sarkában! Találunk benne frappáns cikket és hiteles reprodukció­ban amerikai történelmi ok­mányt, amely bizonyítja, hogy az “amerikai nép atyjának” George Washington-nak erei­ben magyar vér is folyt. Közli a 100 legszebb magyar verset, továbbá Madács Imre halha­tatlan remekét AZ EMBER TRAGÉDIÁ-j át teljes egészé­ben. Azonkívül egymást köve­tik a magyar érdekű, lebilincse­lő írások, többi közt azokról, akik a külföldön tehetségükkel, oldásukkal dicsőséget szerez­tek a magyar névnek. Még a hires magyar konyhaművészet legjobb titkos receptjeit tartal­mazó élvezetes hangon megirt, kitűnő szakácskönyvet is tar­talmaz a változatosságával is gyönyörködtető, kedves kötet. A könyv sikerének figyelem­reméltó jele a sok utánrendelés is, mert sokan azok közül, akik megrendelték a könyvet, ren­delnek belőle rokonaik, bará­taik részére is, nemcsak az Egyesült Államokba, de más oszágokba is, legfőképpen pedig Magyarországra. Hogy az otthoniaknak mit nyújt és mit jelent a MAGYAR ALBUM, felesleges is ma­gyarázni a külföldre szakadt magyarságnak és senkisem két­­ii, hogy ennél kedvesebb, sziv­­hezszólóbb ajándék-könyvet va­lóban nem lehet küldeni. Karácsonyi ajándékra is leg­alkalmasabb a könyv. Sokan küldték tavály karácsonykor barátaiknak ajándékul külföld­re. Ajánlj ta idejé ben megren­delni, mert a szállítás több he­tet vesz igénybe. Ily könyve­ket külön szép karácsonyi csomagolásban indítanak út­nak s kívánatra Incze Sándor sajátkezű aláírásával is dedikál­ja. Rendeléseket a második ki­adásra azonnal teljesít a MA­GYAR ALBUM kiadóvállalat: Suite 1005, 234 West 44 St. New York 36 N. ,Y. Példányon­ként $4.00 beküldése mellett, amely összegben a posta szállí­tás is bentfoglaltatik. Már készül a nagyszabású angol kiadás, mely 1959-ben hagyja el a sajtót. A legkivá­lóbb magyar, amerikai és más országbeli Írók, művészek, po­­litikások és tudósok közremű­ködésével Incze Sándor szer­kesztésében megjelenő mü a szabadságharcos Magyarország­nak és szellemi értékeinek, tartalorhban, mint kivitelben elsőrendű, reprezentatív szó­szólója lesz a nyugati világ fó­rumán.--------------§ fe-- ----------------­r Óvatos levelezést ajánlunk főleg az 1956 októbere után menekült h o nfitársainknak. Egyre több jele van annak, hogy a budapesti levélellenőr­zés elég alapos. Több oldalról szerzett információ szerint a budapesti Keleti pályaudvar 72- es számú postahivatalában szervezték meg a külföldre me­nő és külföldről érkező levelek : llenőrzését. Többszáz embert foglalkoztat ez a hivatal. Min­den levelet lefényképeznek és nyilvántartanak. Ezek a leve­lek csak akkor kerülnek nyil­vánosságra, ha valakit valami más oknál fogva letartóztat­nak. Akkor a többi ügyirathoz csatolják és terhelő bizonyíték­nak számit. Ne tévessze meg tehát honfi­társainkat az a tény, hogy hoz­zátartozók “egészen nyíltan Ír­nak és mégsem lett semmi bajuk.” AMERIKAI HUMOR Férj: Igazán nem tudom mit vegyek az örökölt pénzből, há­zat vagy automobilt? Feleség: Vegyél egy házat, terheld meg jelzáloggal és fi­zesd meg a kölcsönpénzzel az autót. Akkor meg lesz mind a kettő.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents