St. Louis és Vidéke, 1957 (45. évfolyam, 5-25. szám)

1957-06-28 / 13. szám

A VÉGZETES JÓSLAT Irta: JÓKAI MÓR Ezernyolcszáznegyvennyolc januárjában esze ágában sem volt senkinek, hogy még ez idén háborút is lásson. Az emberséges hazafiak min­denről gondolkoztak a világon, csak a puskaporgyártásról nem s ha valahol zajosabb tisztuji­­tás alkalmával egy-egy ember­nek belyukasztották a fejét, három hétig módjuk volt a la­poknak a legérdekesebben el­mélkedhetni a hallatlan vé­rengzés fölött. Ez időkben sokat beszéltek a lapok és nemlapok egy váci álom járó hölgyről, aki sok min­denféle csodákat jövendölt elő­re, amik közül egyik vagy a másik közbámulatra be is telje­sedett. így megjövendölte, hogy Ko­márom egy napon el fog süly­­iyedni. Szegény város jól járt volna, ha egy kis süllyedéssel megmenekülhetett volna bajai­tól. A bekövetkezett szerencsét­lenség 1849-ben még a jóslatot is felültetézte Ínséges következ­ményekkel. Megjövendölte azt is, hogy a kolera meg fogja látogatni az országot s azok lesznek a leg­szerencsésebbek, akiket elvisz. Mikor Perczel Mórt követnek megválasztották, Pozsonynak utazván, egy éjét Vácon kény­tetett tölteni, s ott néhány is­merői annyira tele beszélték a füleit a jósnő mindennemű cso­dadolgaival, hogy elvégre is kedvet kapott a rejtélyes lényt közelebbről is megismerni s sl­­vezetteté magát hozzá. Halvány lámpa mellett fe­küdt az idegkóros, egy igen fia­tal leány, arca fehérebb, minőt valaha láttam, csaknem átlát­szó és igen sovány. Szemeit, mik igen nagyok és tiszták vol­tak, sohasem nyitotta fel egé­szen s ajkai és kezei szüntelen reszkettek. Orvosa épen jelen volt. Ret­tenetes szivgörcsök ellen aján­­lák a mágneskurát a szenvedő leánynak s már hatodik hete ! volt, hogy az ideges álom tart rajta. Csak igen rttkán volt ébren, még ritkábban aludt, rendes állapot ja valami volt az álom és ébrenlét között, egy szünte­­leni öntudatlan merengés, ele­ven érzése az idegen örömnek és fájdalomnak, az önérzékek legkisebb tudata nélkül. Az orvos odalépett hozzá. Amint a leány közelébe ért, az fölnyitá szemeit. Merően nézet orvosa szemeibe, pillái nem mozdultak. Amint az orvos megfogta a leány kezét, fagyos, holdkóros mosoly vonult végig annak fe­hér arcán s reszketése meg­szűnt. Aztán a távolból, alig értet­vén hozzá ujjai hegyét, elkezdé az orvos a leány arcát, homlo­kát, karjait, keblét végig húzo­gatni, lassan, simán először, az­után sebesebben, megszaggatva s eközben szemeit feszülten tartá a leány arcára szegezve. A leány nem mozdult, csak szempillái látszottak küzdeni valami ellen, amely mindig na­gyobb erőt vett rajta, le-lecsu­­kódva s újra kerekre fölnyilva. Aszemcsillag szokatlanul kitá­gult. Lassankint egész arca csodá­latosan elváltozott. Valami mondhatatlan f á j dalomérzet volt vonásaiban kifejezve. Só­hajtott, könnyezett, ajkai meg­­megnyiltak, végre nyugodt mo­solygás foglalt helyet arcán, feje hátrahanyatlott karszéke vánkosára s elaludt. Az orvos ekkor Per'czel Mórt is odalépteté a leányközeiébe. A leány arca e pillanatban nehéz tekintetet vön. — Kié férfi? — kérdé tőle az orvos halk hangon. A leány vártáivá, tétovázva felelt: — Egyike — a jövendő — legnagyobb hadvezéreinek. Perczel elmosolyodott és gon­dold magában, az országgyű­lés táborában mindenesetre. — Nem az országgyűlésen, — felelt a leány, a ki nem mon­dott gondolatra. — A csata­mezőn. — S milyen sors vár reá ott? —'kérdé az orvos. — őrizkedjék tulajdon nevé­től. * Ugyanezen év végén Perczel Mór magyar tábornok volt, csa­tázott, hadijelentéseket irt, se­regeket fogott el és a legvité­zebb vezérek egyikének tarta­tott, anélkül,, hogy a váci leány valaha eszébe jutott volna. December 30-ika volt, midőn Mórnál csatát fogadott el és azt elvesztette. Serege szétveretett, ágyúit elvették, pozícióját elfoglalták. Bajnokai szine-javát, a szép Zrinyi-zászlóaljat, leölték, vagy elfogták. Mikor vesztett csata után Pesten megjelent, ismerősei egyike nem kis kárörömmel mondá neki: — Öcsém Mór, a druszád nem igen jól talált fogadni. — Valóban, mondá a tábor­nok, anélkül, hogy meghara­gudnék, most jut eszembe, hogy ezt nekem szinte egy év előtt meg jövendőié a váci le­ány. E csatavesztés után el kelle hagyni Pestet. A kormány és a pénzsajtó elment Debrecenbe s Perczelre volt bízva, hogy őket kisérje odáig. . Ezt meg is cselekvé s miután egyet gondolt s visszafordult felkeresni az ellenséget, ki Szol­noknál nagy bölcsen megfenek­lett és várta, hogy melegebb le­gyen. Egy ködös reggel átront Per­czel a Tisza jegén, ahol legkö­zelebb találja az ellenséget, el­kezdi püfölni, az visszahúzódik Ceglédre. Perczel utána. A császári seregek épen egy falu szőlői közt vonultak ke­resztül; Perczel még látta az utolsó dragonyost eltűnni az akácfák között s sarkantyúba kapta lovát és seregét előre pa­­rancsolá, hogy el ne szalajtsa őket. Eközben egy kis ősz, sasorru ember lovagol mellé, civilkaput­­ban s minden bemutatás nélkül megrántja a tábornok menté­jét és megszólít ja franciául: — Arra ne menjen ön! A tábornok ránéz. El nem tudja gondolni, hogy mi lelte ezt az ismeretlent, hogy úgy belekapaszkodik a mentéjébe. — De miért ne mennék? — Az ellenség Önt tőrbe akar­ja, csalni. — Látni fogja, ott a szőlők háta mögött okvetlenül rejtett ágyuknak kell felállítva lenni, mikből önt kereszttűzbe veszik. — Miről gondolja ön azt? — Az a hely természetéből következik. — Ehj, kinek volna minden­­;e gondja! — kiálta a tábornok, erázva nyakáról az alkalmat­­an embert, s azzal kirántá sardját és előre nyargalt. — Utánam! j Már alig vol snintegy ezer IGYA A LEGJOBBAT! Kérje a mi kitűnő tej, túró, vaj stb. áruinkat. I ÜRESSEL-YOUNG DAIRY 1 GRANITE CITY, ILL. - Tel. TRiangle 6-6085 s annE I AKTSA PÉNZÉT HOL AZ MAGAS KAMATOT HOZ 3» First GraiJte City Savings and Loan 1825 DELMAR AVENUE — GRANITE CITY, ILL. Telefon: TRiängle 6-0262 — Pénze $10,ü00.00-ig be van biztosítva! Nyitva egész héten 9-től 4-ig, Pénteken 9-től 7-ig. ____________________SZOMBATON ZÁRVA' STUDEBAKER and PACKARD kocsik képviselete. Nézze meg a csodaszép 1956 Studebaker és Packard automobilokat! Ha egyszer hajtja, mást nem fog vásárolni. SCHLECHTE Motor Company 21 st & Madison Ave., GRANITE CITY, ILL, Tel: TR. 6-2980 A hideg idő beálltával vásárolja a kitűnő DUO-THERM olajkályhát nálunk. A hires COOLERATOR gyártmányok képviselete! STEWART WARNER és TRAVELER television készülékek. «3 MOHAWK SZŐNYEGEK, stb. Sok ajándéktárgy az ünnepekről A hires FILTER QUEEN porszivógép képviselete. Menge: sinks, cabinets; Siegler olajbütő, A.B.C.-Tbor mosógépek, Hamilton szá Umberhine Furniture Store / r 22nd and CLEVELAND Tel: Triangle 6-1259 GRANITE CITY, ILL. ÉNEK A PESTI HŐS FIUKRÓL Segesdy László verse Pesti fiuk, ti drága gyerekek, Nem is tudom, hogy mi a nevetek, Azt sem tudom, hogy honnan jöttetek, Csak azt tudom, hogy amit tettetek: Dicsövé tette korunk századát S kivívta a népek csodálatát, — Mert otthagytátok mind az iskolát, A pesti grundot, a játszószobát S a vörös tankok ellen mentetek, Hogy védjétek a magyar nemzetet. Époszt kellene írnom rólatok, Mert példátlan harcosok voltatok! Tankönyv helyett most fegyvert kaptatok És szabadságról zengett ajkatok — S bár túlerő jött szembe veletek, Zászlót emelve, bátran mentetek Előre a biztos halál felé S úgy álltatok a vad hordák elé, Mert tudtátok hogy nincsen más kiút, Ti kedves, drága pesti hős fiuk! A dicsérethez nincs elég szavam, Gyengének érzem én ahhoz magam, Hogy hőskölteményt Írjak rólatok, Kik Ázsia ellen rohantatok! Alig tanultatok még kémiát, Nincs is közietek egy sem véndiák, De Molotov-koktélt csináltatok És vérben, vasban, tűzben jártatok, Pedig tudtátok, nektek is kijut, Ti csodálatos pesti hős fiuk! Most rólatok beszél a nagyvilág És eltörpülnek bűnök és hibák, Miket a múlt sötét köde takar, Mert megmutatta, mit tud a magyar. Ti drága, kedves, pesti gyerekek, Ti voltatok a “talpig-emberek”, Kik otthagytatok latint, fizikát, Hogy lerázzátok a szovjet-igát És puszta kézzel tankot fogtatok, Mert elszánt, bátor hősök voltatok! Ne féljetek az érettségitől, Mert ha a végső tanszék is kidől, Ti, kik fegyverrel ránk vigyáztatok: Kitüntetéssel levizsgáztatok! A történelem ad nektek helyet, Örök időkre dicső, nagy nevet — S nemcsak a nemzet, de a nagyvilág Ölel keblére és büszkén kiált: — Magyar fiuk, diákok, gyermekek, Világraszóló csatát nyertetek! Sao Paulo, 1956. november havában. lépésnyire a csalitos szőlőtől, midőn az útfélen egy jajveszé­­kelő svábot találnak, ki szeke­rével ki akarva térni a rohanó ágyuk elől, azt tartalmával együtt beleforditotta aZ ár’okba és most azután orditott a kára fölött. — Micsoda falu ez, földi? — kérdé a kárvallottat a tábor­­|nok, csupa merő kiváncsiság­­. ból. — Percei! — feleié az, fejét ■ vakarva. — Az én vagyok — mondá a tábornok.. — De ezt a falut akarom tudni, hogy hívják. — Bizony Perceinek hívják azt nagyságos uram, a világ kezdetétől fogva. A tábornok megállitá lovát. De most már eszébe jutottak a váci leány szavai. Hátrafordult, szemeivel az is­meretlen ősz férfit keresve. Ott volt kísérete közé vegyülve. — Tehát csakugyan azt hiszi ön, hogy ott a szőlők háta mö­gött rejtett ágyuk vannak? — Bizonyosnak tartom. Azt a legkisebb taktikai ismeret fölfedezheti. — Tehát e szerint ez a hely elfoglalhatatlan? — Éppen nem. Ilyenkor azt meg szokás kerülni. — Csakhogy ahhoz igen gyors mozdulatok kellenek s gyalogságunk már ki van fá­rasztva. • — Lehet rajta segíteni, biz­­zon ön rám egy zászlóalj gya­logságot és két osztály lovast, s várjon itt addig lesben, mig én az ellenséget fektéből föl- ■ verem. — Tegye ön, mondá a tábor­nők s várta, hogy mit fog a kis i ősz ember kezdeni? i A gyalogságot fehágatta a huszárok kengyelébe s maga a < legpontosabb vezénylet'el vitte j őket az erdő háta mögé. i A gondolat olyan természe- 1 tes volt, még sem jött rá Per- ] czel. i Néhány perc múlva már hal- i látszott a szőlők mögött a gyor- 1 san odaért gyalogság sortüzelé- 1 se s nemsokára lehete látni, i mint vonulnak el onnan a fel- . riasztott ágyutelepek mind a két oldalról. Ha Perczel önnevétől vissza nem ijed, ott ismét pogányul szétverik. így a vezényletet más kezére bízva, megnyerte a csatát. Kiverte helyéből az ellent, visszatért a kis férfi a tábor­nokhoz, arca csupa lőporfüst volt, a vele jártak nem győzték magasztalni hidegvérét és bá­torságát. — Önnek én nagy köszönet­tel tartozom, szólt Perczel az ősz idegenhez, nem szégyelve elismerni annak felsőbbségét maga fölött. Szabad tudnom, kicsoda ön? — Én, felele hidegen az ősz ember, én Dembinszki Henrik tábornok vagyok. Perczel elismeréssel nyujtá át neki a tábornoki pálcát: — Ez önt illeti. Vezérelje ön tovább a sereget.---------------------------­DEARBORN, Michiganben George A. Martint nevezték ki DOstamesternplr NAPTÁRT ADUNK olvasóinknak. Gombos Zoltán urnák, napilapjaink főszerkesztő-tulajdono­sának szívessége folytán néhány száz Naptárt kapunk és ezeket felajánljuk olvasóinknak. Aki Naptárt akar, szíveskedjék az alábbi szelvényt kitölteni és egy dollárt mellékelni és küldjük cimére a Naptárt. (Akinek napilapjaink vagy a Jó Pásztor c. hetilap jár, az rendelje meg a Naptárt az illető lapok kiadóhivatalától, mert a tartalom ugyanaz.) ST. LOUIS ÉS VIDÉKE, 228 North Taylor ave., St. Louis 8, Mo. Itt küldök egy dollárt és kérem a Naptárt az alanti cimre küldeni: Név: Cim: Rendelje meg a Naptárt ajándékgyanánt ismerőseinek, barátainak, ro­konainak. Ilyen kevés pénzért nem adhat szebb ajándékot. SÜRGŐS MAGYARSEGITÉST KÖVETEL A CONGRESSZUS A legközelebbi jövőben ke­rül úgy a szenátus, mint a tör­vényhozás házának külügyi bi­zottságai elé az a szempon­tunkból nagyjelentőségű javas­lat, mely úgy az amerikai kor­mányra, mint a United Nations illetékes szerveire minden eddi­ginél nagyobb nyomást óhajt gyakorolni — Magyarország és a rabnépek további orosz kiszi­polyozása érdekében. Egyelőre még zárt ajtók mö­gött folynak a tanácskozások a két nagy párt vezető személyi­ségeinek hivatalaiban arról, hogy milyen szövegezésben ter­jesszék be a nagyjelentőségű sürgetést. Kétségtelen azonban, hogy az óhazai hazafi-üldözé­sek hatására Washington veze­­£ő körei sürgős beavatkozást fognak hamarosan követelni minél több testvérünk meg­mentése érdekében. Az Amerikai Magyar Szövet­ség központi titkárának mód­jában állott a közelmúlt napok­ban személyes tárgyalásokat folytatni számos szenátorral és képviselővel úgy a republiká­nus kormánypárt, mint a de­mokrata ellenzék táborában. Lényegében egyetlen kimagas­ló eredménye ezeknek a bizal­mas beszélgetéseknek, hogy több formában is, de nem fog­ja az Egyesült Államok tör­vényhozása cserbenhagyni a magyarságot. Három fontos pontban máris kijegecesedett a honatyák ál­láspontja. Eszerint következe­tesen szorgalmazni fogják: 1) az orosz csapatok Ma­gyarországból kivonulását és az Egyesült Nemzetek ellenőr­zése alatti, szabad választások megtartását; ennek meg nem történtét a harmadik világhá­ború kitöTésének egyik legve­szedelmesebb előidézőjeként is­­mei'ik fel a kongresszus tagjai; 2) tiltakozik az amerikai kép­viselőház az ellen, hogy a Ká­dár-féle bábkormány megbízot­tai a magyar nép nevében fel­szólalhassanak az Egyesült Nemzetek gyűlésein; 3) az eddiginél sokkal na­gyobb mennyiségű segélyt küldjenek Magyarországba és azt nemzetközi ellenőrzés mel­lett juttassák az arra leginkább rászorulóknak, nehogy a kom­munisták ezt is maguk között osszák szét.-cs'-jga-’­KANADÁBAN sáskajárástól tartanak s félnek, hogy azok majd felfalják a lábon álló ga­bonát. TEMETKEZÉSI VÁLLALKOZÓK KALAUZA: MATH HERMANN & SON, INC. FUNERAL DIRECTORS I • ' TEMETKEZÉSI INTÉZET 2161 E. FAIR Fair and West Florissant Avenues. St. Louis 15, Mo. Telefon EVergreen 1-488« Edward Koch & Son FUNERAL DIRECTORS Kápolna: 3516 N. 14th Street EDWIN J. KOCH St. Louis 7, Mo. Telefon: CEntral 1-2687 R. F. Kriegshauser G. W. Krieghauser 4228 S. Kingshighway Blvd. FLanders 1-4320 H. F. Kriegshauser L. A. Krieghauser KRIEGSHAUSER MORTUARY FUNERAL HOMES BEAUTIFUL St. Louis 9. Mo. Wm. C. Moydell FUNERAL HOME — TEMETKEZÉSI INTÉZET WM. C. MOYDELL and GEO. J. SVORODA, tulajdonosok • 1926 ALLEN AVENUE ST. LOUIS 4, MO. Phone: PRospect 2-0401 Frank E. Frederick, Pres. & Treas. Emil (Bud) Wacker, III. Sec’y WACKER-HELDERLE UNDERTAKING AND LIVERY CO. Kápolna: 3634 Gravois Ave. (16) PRosppect 2-3634 BETEGSZÁLLÍTÓ KOCSIK -------- UNION HELY “ST. LOUIS ÉS VIDÉKE 1957. junius 28. 4. OLDAL

Next

/
Thumbnails
Contents