St. Louis és Vidéke, 1956 (44. évfolyam, 1-26. szám)

1956-12-28 / 26. szám

4-IK OLDAL 1956 december 28. “S T. LOUIS ÉS VIDÉKE A szövetkezetek fontos szerepe az amerikai közgazdaságban • - ' -Ar^krítlÍÖI cl lu.' ór' o or; EjTyOOl Í1 Államokat a kapitalizmus meg­testesítőjének tekinti. Pedig az amerikai közgazdasági életben sokféle, nem kapitalisztikus alapon működő vállalatnak és szervezetnek is van szerepe. Többek között a szövetkezeti mozgalom igen jelentékeny méreteket öltött az országban. Az Egyesült Államok Szövet­kezeteinek Ligája ez év októ­berében tartotta 20-ik félévi kongresszusát. A liga tagjai ez alkalommal eszmecserét foly­tattak egymással a legváltoza­tosabb tárgyakról: a fogpasz­tától a villamos áramig és az Boldog Ujévet kíván a South Broadway Drug Store a régi Pienup’s gyógyszertár Receptek elkészítése. — Pipere­­cikkek, betegszobai kellékek. — Minden a bébiknek. 1401 SOUTH BROADWAY St. Louis .4. Mo. Telefon: Central 1-1687 ól©tWí*t<-»sitástól a műtrágyáig. Más országok szövetkezeti moz­galmait megvitatták, mert az amerikai szövetkezetek ligája a nemzetközi szövetségnek is tag­ja. Körülbelül 13 millió ameri­kai család — tehát az összes amerikai családoknak több mint negyedrésze részesedik szövetkezetekben, amelyek két nagy csoportra oszlanak: fo­gyasztási és termelő szövetke­zetekre. A fogyasztási szövetke­zetek számlálnak több tagot és ezek azok, akik a nemzetközi szövetségben résztvesznek. A fogyasztási szövetkezetek tag­jai közösen vásárolnak be áru­kat és gondoskodnak szolgála­tokról, a nagy mennyiségre va­ló tekintettel, természetesen ol­csóbb árakon. A gazdák pé’dául szövetke­zetek utján vásárolnak takar­mányt, műtrágyát és másféle árukat. Sok vidéki szövetkezet villamos áramot is szolgáltat tagjai részére. A városokban fűszerárut vagy gazolint áru­­sitó szövetkezetek működnek, Boldog uj esztendőt kivan magyar barátainak! GUCHOFF-KOSTA AGENCY 1927 EDISON GRANITE CITY, ILL Biztosítás — Ingatlan adásvétel KÖNYVELÉS ÉS ADÓÜGYEK ELINTÉZÉSE "Tel: GLenview 2-3119 Boldog uj évet kíván az összmagyarságnak UNION NATIONAL BANK Collinsville and Missouri Ave. EAST ST. LOUIS, ILL. Member Federal Deposit Insurance Corporation amelyek a szabadforgalmi ke­­reskedekmi vájllálkozásokkal versenyeznek. Hitelszövetkeze­tek ügyfeleik banküzleteit bo­nyolítják- le,---» -magánbankok­kal versenyezve. A szövetkezetek legfontosabb ismérve, hogy a tagok a tulaj­donosok; hogy a felmerült ha­szon — ha ilyen mutatkozik — a tagoké és hogy a határoza­tokat a tagok közgyűlése hoz­za, amikor is minden tagot egyformán egy-egy szavazat illet meg. A szövetkeztek másik cso­portja — a termelő vagy ela­dási szövetkezetek — a tagok termékeit hozzák forgalomba. Amerika nyugati államaiban alakultgyümölcstermelő szövet­kezetek, egyesült erővel több konzervgyárat is állítottak fel. Termékeiket az ország füszer- és csemegekereskedői a keres­kedelmi vállalatok konzervei­­vel együtt vásárolják meg és juttatják el a fogyasztókhoz. Az amerikai üzleti világ ezek szerint nemcsak haszonra ala­kult vállalatokat ismer, hanem a közösség tulajdonában álló fogyasztási és termelő szövet­kezeteket is, de vannak házé­pítő, biztosító és testveriségi egyletek is, amelyek a tagok közös tulajdonában" vannak. így van ez a legtöbb külföldi országban is. Külföldre irt le­veleinkben tehát rámutatha­tunk arra, hogy a kapitalista Amerikában nem zárják ki a nem-kapitalista irányú vállal­kozásokat sem, hanem szaba­don hagyják versenyezni a'két­féle rendszert. A közönségre bízzák annak a megítélést, hogy melyik vállalkozás nyújt jobb és jutányosabb szolgála­tot. Ez a közlés világot vet az amerikai demokrácia szabad szellemére is. GONDOLJON AZ ÓHAZÁ­BAN SZENVEDŐ VÉRE­INKRE! KÜLDJE ADOMÁNYÁT AZ AMERIKAI MAGYAR SZÖ­VETSÉG CÍMÉRE! Az érem másik oldala Minden éremnek két oldala van. Lássuk tehát az érem má­sik oldalát is. Mint ismeretes, kormányunk és az ország sajtójának nagy­része is, elitélte a franciákat, angolokat és Izraelt, amiért Egyiptom ellen vonultak, ho­lott ennek százszor több erköl­csi alapja volt, mint annak, hogy a muszkák vérfürdőt ren­dezzenek Magyarországon. Az egyiptomi háborút angol és francia biztatásra I z r á e 1 kezdte, vegyük elő tehát elő­ször Izráel ügyét: Mikor Izráel nyolc évvel ez­előtt megalakult, a 43 milliós öt arab állam szövetsége nyom­ban megtámadta Izráelt. De az akkor alig egy milliós Izráel, kétségbeesett elszántsággal, 12 véres ütközetben döntőleg meg­verte az arab államokat és mé­lyen behatolt az arab államok területére. Megjegyzendő, hogy az arab államokat egyetlen nagyhatalom sem igyekezett megállítani és ölhetett kezek­kel várták, hogy az arab álla­mok megsemmisítsék Izráelt. Mikor azután ennek az el­lenkezője következett el, a nagyhatalmak azonnal szigo­rúan közbeléptek az — ARA­BOK ÉRDEKÉBEN. Izráelt rá­­kényszeritették, hogy az elfog­lalt arab területeket azonnal üi'itse ki és rákényszeritették egy ideiglenes békekötésre, amelynek érvényességét három nagyhatalom: Amerika, Anglia és Franciaország garantálták. De mi történt? Arab részről egyáltalán nem vették figye­lembe a békét és nyolc év óta, mint ismeretes, az arabok hol Egyptomból, hol Jordánból, hol Szíriából, állandóan betör­tek Izráelbe. Izrael százszor is panasszal fofdult a U. N.-hez és a garantáló 4 hatalmakhoz, de egyetlenegyszer „s e m kapott elégtételt.^fclJfctom nem en­­- —-— csatornán, de? á nagyhatalmak ennek is szemet hunytak. Egyiptom és kz arab államok blokád alá fogták Hayfát, Izráel kikötőjét de a hatalmak e fe­lett is némán elsiklottak. Sőt, — mint emlékezetes, — közben az angolok is, a U. S. is fegy­vereket szállított Egyptomnak és ugyanakkor megtagadták a fegyverszállítást Izráelnek... A nagyhatalmak nem mertek ki­kezdeni az arabokkal, mert fél­tették az olajat... Most lássuk az ANGOLOK és a FRANCIÁK ÜGYÉT. Az egyptommal kötött szer­ződés értelmében, Szuez csa­torna ellenőrzésének és védel­mének joga: 1962-ig Angliát il­lette meg. De Nasser hazug Ígé­retekkel megnyerte a U.S. párt­fogását és a U.S. erős politikai nyomására, Anglia HAT ÉV­VEL ELŐBB vonult ki a Szuez csatorna mellől, mint az köte­lessége lett volna. Mihelyt azután Anglia kitet­te a lábát, Nasser a Szuez Csa­torna Társaságot azonnal ki­dobta a Szuez mellől, a Csator­nát nemzeti tulajdonnak nyil­vánította, miáltal módjában ál­lott a csatornából bármely hatalmat kitiltani. Mivel Ang­lia és Franciaország, akiknek fontos életérdeke a Csatorna szabad forgalma, nem akartak ebbe belenyugodni: Nasser az egyiptomi diktátor azonnal a kínálkozó orosz karjaiba dobta magát, miáltal a helyzet még veszélyesebb lett. A veszélyt csakhamar fokozta, hgy Orosz­ország hatalmas fegyverszállit­­mányokkal látta el Egyptomot és százszámra küldte az úgyne­vezett tanácsadókat és kiképző­­tiszteket Egyiptomba, «őt u. n. “önkéntes hadsereg küldését is kilátásba helyezte. Ezen előzmények után Ang­lia és Franciaország és Izráel is feljogosítva érezték magukat, hogy ők is fegyveresen szerez­zenek érvényt jogaiknak. Izráel volt az élharcos. Egymaga kezdte meg a harcot Egyptom ellen, amely felejt hat nap alatt elsöprő győzelmet aratott, elfoglalva az egész Szinai fél­szigetet és a Gáza sávot és alig pár mérföldre közelítve meg a Szuez csatornát. Anglia és Franciaország elér kezettnek látták a maguk idejét is. És nem törődve a U.S. tiltakozásá­val erős hajóhadat és katona­­ságt küldtek a Szuez csatorna környékére. Izgalmas ülések után azon­ban a U. N. erélyes felhívást in­tézett Franciaországhoz, Ang­liához és Izráelhez, hogy csa­pataikat vonják vissza Egyp­tom területéről. Ugyanezt a U. S. még külön is követelte. Pár napi huzavona után ANGLIA, FRANCIAORSZÁG és IZRAEL ENGEDELMESKED­TEK A U.N. PARANCSÁNAK. Bár az erkölcsi igazság kétség­telenül az ő oldalukon volt, de mégis engedelmeskedtek! ÉS ITT KERÜL A VILÁG ÍTÉLŐSZÉKE ELÉ MAGYARORSZÁG ÜGYE Hosszas huzavona után, mialatt otthon bőven folyt a drága magyar vér, a U.N. fel­szólította végre a szovjetet is, hogy csapatait vonja vissza Magyarországról és a Szibé­riába deportált magyarokat küldje vissza, DE AZ ORO­SZOK RA SEM HEDERI­­TETTEK ERRE A PA­RANCSRA és gyilkolásaikat és deportálásaikat zavarta­lanul folytatták tovább... Anglia, Franciaország és Iz­­ráel engedelmeskedtek a U.N. parancsának, a szovjet megtagadta azt! ÉS MOST JÖN A legszégyenletesebb FEJEZET: A U.N. és U.S. szó nélkül belenyugodtak ebbe is. Egyetlen megtorló lépést sem ’pióháJíaJív aJüíü-zníifciL 'u ssav, jet ellen. Egyszerűen zsebre­­vágták a szovjet pofont, hogy “ott künn tágasabb... ne dugjátok orrotokat az én ügyembe... MIÉRT NEM VONTÁK FE­LELŐSSÉGRE A SZOVJETET MINDENEK ELŐTT A MA­GYAR NEMZETGYILKOSSÁ­­GÉRT? — Mert azzal, ha kivo­nulnak is: a magyar halottak TÍZEZREI még nem fognak feltámadni. Vagy miért nem küldtek leg­alább Magyarországba is U.N. csapatokat, mint Egyptomba? ANNYIRA DRÁGÁBBNAK TARTJÁK AZ EGYPTOMI OLAJAT, MINT A MAGYAR VÉRT? Maradhat ez igy? Belenyu­godhat-e a szabad világ a sza­badságszerető magyar nemzet legyilkolásába és rabszolgaság­ban való tartásába? Adja Isten, hogy a szent ka­rácsony alkalmával a felelős hatalmak jobb, emberibb belá­tásra ébredjenek a vérző ma­gyar nemzet ügyében. A “BRIDGEPORTI SZÖVETSÉG” AZ ÜNNEPEK ALKALMÁVAL MELEG SZERETETTEL KÖSZÖNTI AZ AMERIKAI MAGYARSÁGOT AZ ÚJON­NAN ÉRKEZETT TESTVÉREKKEL EGYÜTT ÉS KÉRI ŐKET AZ ÉRDEMES MAGYAR ÜGYEK TOVÁBBI SZIV­­BELI TÁMOGATÁSÁRA, VALAMINT ÚJSÁGJAIK ÉS EGYHÁZAIK FELKAROLÁSÁRA ÉS PÁRTOLÁSÁRA. Suta Péter elnök, Szegedy L. István titkár, Frank E. Gerry pénztárnok, Chopey G. Jenő számvevő, Káldor Kálmán (St. Louis, Mo.) igazgatósági elnök, Chánti Mihály (Roeb­­ling, N. J.) alelnök, Janik Lajos (Cleveland, Ohio), Antal Ferenc (Garfield, N. J.), Katzianer Zsigmond (Philadel­phia, Pa.), Dr. Molnár Kálmán (New York, N. Y.), Nagy József (Detroit, Mich.) és Paulovics János (Bridgeport, Conn.) igazgatók. THE AMERICAN LIFE INSURANCE ASSOCIATION Bridgeport, Conn. Serving American Families Since 1892 Mécsvilág a kálváriák karácsonyára Lapunk részére irta: BÁCHKAI BÉLA az Amerikai Magyar Szövetség központi titkára TÖBB MINT 10 millió ameri­kai otthonban van központi fűtés. MARION, Illinoisban, Mrs. Chas. Rowe megtagadta a ku­tyaadó kifizetsét, mert az adó­intés vétele óta kimúlt a ku­tyája. De az adóhivatal mégis kéri az adót, mert mikor az ! adóintést az asszony megkapta a kutya még élt.--------------------------­A FIRST NATIONAL BANK of St. Petersburg, Floridában, esernyőket állított a bankhelyi­ségbe azzal a felírással: “Ha esik használhatja s kölcsön el­viheti, azonban kérjük, hogy hozza is vissza.”--------<«§5»»-------­ÉVENTE TÖBB mint 3 millió értékű fát vágnak ki Michigan­­a fatermelők erdeiben. Remeg a kezünk, elcsuklik a1 szavunk, halk a hangunk, sa-j jog a szivünk és vérzik a lel­künk. Harminchat év alatt im-1 már haranadizben olvan kar^ csonya van a magyarnak, hogy szomorúbb a Nagypénteknél is. Olyannyira kálváriás 1956 karácsonya, hogy még azok is, akiknek eddig ritkán esett ki magyarbarát szó az ajkán, rit­kán jelent meg rokonszenves cikk a lapjában — “hideg” amerikaiak egyszerre észrevet­ték bennünk az embert, a test­vért. Bizony-bizony, az egész müveit világ kiváltságos, való­ban választott népe lett a ma­gyar: “These are a people who must be especially beloved of God” — mondotta egy ma is Budapesten működő diplomata. És ez csak egy szemelvény, a néha egész újságokat kitöltő magyardicséretből, amelyek millió és millió példányszám­ban forognak közkézen. így lett a földkerekség legárvább, legkevésbbé meghallgatott nemzetéből a nemzetközi poli­tika legfájóbb nyílt sebe és égigérő felkiáltójele. És bizonyára odahaza is, ahol ma nincs karácsonyfa, csak a szivek legmélyén pislákol még a kis Jézus születésnapjának fénye és melege, megérzik azt, hogy az egész szabad világ köz­­v é 1 e ménye elválaszthatatlan testvéri szövetséget vállalt a hős szabadságharcosokkal és mindazokkal, akik segítik őket. Mert segíteni hazai véreinket legelsőrendü felebaráti köteles­ségünk! Kizárólag ezt a nemes célt szolgálja az Amerikai Magyar Szövetség clevelandi konven­cióján kezdeményezett és azóta a sok szétszórt gyűjtési egysé­gesítésével megbízott Co-ordi­nated Hungarian Relief, mely egyre nagyobb arányokban bontakozik ki és egyre hatáso­sabb támogatást igyekszik zőknek és Wdönfutókká lett véreinknek egyaránt. 1956 kálváriás karácsonyá­hoz csak akkor lehetünk mél­tók, ha ezt a karácsonyi szelle­met mindaddig serényen mű­veljük, ki-ki a maga erejéhez mérten, mig egyetlen sebesült és rokkant, egyetlen éhes em­ber szorul megértésünkre, sze­­retetünkre, a d o m á nyunkra odahaza. Olyan mindent átfogó, olyan világot f e 1 r á z ó, olyannyira mélyre gyökerező együttérzést váltott ki a ma is folyó magyar szabadságharc, hogy ennek nyomán egy második, boldo­gabb magyar évezred fakad­hat a történelem lapjain. És ha valamennyien megtesz­­sziik mindazt, ami tőlünk telik, a nlpünket 1918 karácsonya óta lrő megannyi megaláztatás még ez életben örömteljes, büszke békességhez vezetheti azt a hépet, amiről immár vi­lágszerte, angol nyelven hirde­tik: “Ez az a nemzet, amelyet a Mindenható különösen szeret­het ...” LONDONBAN egy rendőr el­fogott egy fiút, akinek a hátán egy zsák lopott szén volt. A fiú azzal védekezett, hogy ő a szén­raktár mellett járt, s nem vet­te észre, hogy valaki a hátára tette-a zsák szenet.. DETROIT VÁROSNAK a parkoló helyeken felállított órákból a múlt évben 500,000 dollár bevétele volt.

Next

/
Thumbnails
Contents