St. Louis és Vidéke, 1956 (44. évfolyam, 1-26. szám)

1956-11-16 / 23. szám

4 IK OLDAL. “ST. L 0 U I S ft S VIDÉK E 1956 november 16. A KÉT JAKAB Riedmann Jakab urnák egy szép üzlete és egy szép felesége volt. Az üzlet virágzott, a fele­ség hervadt. Mert Jakab ur minden idejét az üzletnek szen­telte, s a feleségnek semmi se jutott az időből. A férje őt nem is feleségnek, hanem üzlet-társ­nak tekintette, akinek nincs megengedve semmiféle szerelmi ömlengés. Az igaz, hogy Ried­­man ur tévedése megbocsát­ható volt, mert annyira egy­szerre kapta az üzletet és a fe­leségét, hogy nem is tudta, me­lyiket vette el voltaképp, s me­lyiknek esküdött hűséget. T. i. okos ember lévén beleházaso­dott egy aggastyánnak üzleté­be. Eszközül erre az aggastyán­nak ifjú leánya szolgált, aki­nek kezével aztán a boltot is megkapta. Az aggastyán-apó csakhamar — az aggastyánok közt nagyon elharapódzott szo­kásnak engedve, — meghalt, s ők egyedül maradtak, kettecs­­kén. Szerelmesek közt mily édesen hangzik ez a szó, kettecskén! Riedman ur ezt úgy értette, I kettecskén — üzletecskémmel. ! Tehát a feleség teljes joggal hervadt; Riedmann ur csak az­zal az általános sablonszerű unalmas szerelemmel viselte­tett iránta, melyet az üzletem­berek nagyrésze kultivál, s ez a romantikus menyecskét nem elégitette ki. Valami nagyobb viharnak kellett bekövetkeznie, hogy Riedmann urat fölkavar­ja prózai tespedéséből, s üzleti ! ügyekben történt kimozditha­­' tatlannak látszó megfeneklé­­séből. Gyönyörű, friss vá­gott virágot kaphat itt! Esküvői csokrok. Temetési koszorúk stb. FERD’S Flowers F. J. Pieper, Proo. 1402 NIEDRINGHAUS AVE. Tel: TR. 6-3924 i Riedmann Jakabbal egy ut­cában lakott Riedman Jakab, egy titkos uzsorás. Egy napon Riedman ur (nem az uzsorás) azt mondja nejének, hogy üzleti ügyekben elutazik. A nő azt mondja, hogy neki mindegy, hiszen ha jelen van is, csak üzleti ügyekben van jelen. Riedmann ur a panaszra ha­­laványon mosolygott, s azt fe­leié, hogy ezeknek az üzleti ügyeknek köszönheti, ha tiz év INGYEN ÁRAJÁNLAT! — 36 HÓNAPI FIZETÉS Könnyé F. H. A. fizetési feltételek. Bádogosmunka, csatornázás, furnaces, olvasztás, kémény munka stb. — Értjük mesterségünket! SH ÉLT METÁL WORKS Donald Partney, tulajdonos 2710 MADISON AVE. Tel: TRiangle 6-3432 STUDEBAKER and PACKARD kocsik képviselete. Nézze meg a csodaszép 1956 Studebaker és Packard automobilokat! Ha egyszer hajtja, mást nem fog vásárolni. SCHLECHTE Motor Company 21sl & Madison Avc. GRANITE CITY, ILL. Tel: TU. 6-2980 UJ ÜZLETHELY1SEG! Vásárolja az országos hirü Westinghouse villanyfel­szerelési cikkeket tőlünk. Minden házban szükség van egyre! Bármilyen televíziót, rádiót szakszerűen javitunk XIU-CÍTY RADIO CO. SALES AND SERVICE Tel: GLenview 2-6169 1900 State Street — — Granite City, 111. A hideg idő beálltával vásárolja a kitűnő DUO-THERM olajkályhái nálunk. A hires COOLERATOR gyártmányok képviselete! STEWART WARNER és TRAVELER television készülékek. MOHAWK SZŐNYEGEK, stb. Sok ajándéktárgy az ünnepekre! A hires FILTER QUEEN porszivógép képviselete. Menge! sinks, cabinets; Siegler olajhütő, A.B.C.-Thor mosógépek, Hamilton szárítók JF* Umberhine Furniture Store 22nd and CLEVELAND Tel: Triangle 61259 GRANITE CITY, ILL, IGYA A LEGJOBBAT! Kérje a mi kitűnő lej, túró, vaj stb, áruinkat. DRESSEL-YOUMG DAIRY GRANITE CITY, ILL. — Tel. TRiangle 6-6085 ___3qhqe. a aoeaoiL;^, 1 noe TARTSA PÉNZÉT HOL AZ MAGAS KAMATOT HOZ 3% First Granite City Savings and Loan 1825 DELMAR AVENUE —- GRANITE CITY, ILL. Telefon: TRiangle 6-0262 — Pénze $10,000,00-ig be van biztosítva! Nyitva egész héten 9-től 4-ig, Pénteken 9-től 7-ig. SZOMBATON ZÁRVA! múlva egy körúti palota erké­lyén legyezgetheti magát. A nő azt felelte, hogy jobban szeretne most egy ölelést, mint tiz év múlva egy palotát. Riedmann ur megölelte ne-| jét, de a szivart nem vette ki szájából, s megégette a szerető nőcske homlokát. — Pardon! — szólt Ried­­mann ur gyöngéden, s azzal sarkon fordulva elutazott egy vidéki városba. A vidéki városban szorgalma­san végezte ügyeit (pénz- és váltóüzlet-tulajdonos volt). És nem is sejté, hogy az elutazá­sát követő reggelen az összes fővárosi hírlapokban megjelent a hir, hogy Riedmann Jakab uzsorás köröztetik, s ahol utól­­éretik, nyakoncsipendő. Egy szép reggelen a bankár ur fölkel s éppen a vidéki város egyetlen hoteljének tulajdono­sát szidta, mert cipője nem volt kitisztítva, kabátja pedig a máséval ki volt cserélve, mi­kor kopogtattak az ajtón. — Nem szabad! — kiált Riedman ur, aki elbájoló pon­gyolájában ült az ágy szélén. Az ajtó kinyilt és belép egy tajtékpipa, a végében egy cin­­gár hazafi. Kis ember nagy pi­pával. — Én Kriptaffy Szabolcs, já­­rásbirósági Írnok vagyok, de a nagyanyámtól háromezer fo­rintot fogok örökölni. — Hát aztán? Én Riedmann Jakab vagyok és a nagyanyám után nem fogok semmit sem örökölni, — szólt mérgesen Ja­kab ur. — Csak azért említettem az öreganyámat, hogy meggyő­ződjék arról, hogy a pénzét meg fogja kapni. — Micsoda pénzemet? Hisz áz ur nem tartozik nekem pénz­zel! — De fogok. — De nem fog, mert én nem adok kölcsön. — Pedig lássa, megtehetné, utoljára elfogatása előtt. Jakabunk Kriptaffy ur elé ugrott. — Az én elfodgatásom előtt? — No persze, hisz maga a kö­rözött uzsorás, Riedmann Ja­kab; itt a neve a helybeli lap mai számában, az idegenek lajstromában, a hirek közt pe­dig a körözés. Tiz forint van a fejére kitűzve. Jakab ur oly sebesen kikap­ta a lapot Kriptaffy ur kezé­ből, hogy az elesett volna, ha a pipájába meg nem kapaszko­dik. Kriptaffy urnák igaza volt. — De én nem az a Riedmann vagyok, énnekem bank- és vál­tóüzletem van Budapesten. — Ugyan ne tréfáljon, hisz’ a homlokára van írva, hogy uzsorás. — Takarodjék innen, tisztelt Koporsóffy ur, mert úgy kido­bom, hogy hatot nyekkenik. — Uram! — nyekegett Krip­taffy ur, s előre szegezvén pi­páját, vitézül hátrált. Riedmann ur lázas igzatott­­sággal öltözött föl a piszkos ci­pőbe s a más kabátjába, még mosdani is elfelejtett. Egyszer­re csak hirtelen nyílik az ajtó, s egy szálas ur, kutyakorbács­­csal kezében, a szoba közepén terem. — Ön Riedmann Jakab? — Én vagyok! — feleié sze­­pegve bankárunk. — A törvény nevében fog­lyom. Riedmann egy székre akart rogyni, de az egyetlen széket a hatalmas látogató foglalta el, ő tehát jobbnak látta csak elv­ben lerogyni. A vad ember kutyakorbács­­csal csapkodva csizmaszárait, emberevő fogcsikorgatás közt folytatá: — Nem vagyok én olyan ha­rapós, mint amilyennek lát­szom. Habár ön uzsorás, bizo­nyára van családja, melyet sze­ret, már t. i. ahogy egy uzso­rás szeretni tud. Én nagyon sajnálom az ön ártatlan csa­ládját, s azért hajlandó vagyok önt szabadon bocsátani. — Kezét csókolom, — akara mondani Jakab ur, de aztán összeszedé magát, s kiáltá: — önnek nincs joga engem elfog­ni, mert én nem vagyok az a körözött uzsorás, én becsületes ember vagyok. — Akkor nincs más hátra, mint hogy önt elfogjam. Nyis­sa ki az ablakot. — Minek? — Hadd füttyentsek egyet lent álló rendőreimnek. Riedmann ur az ablakhoz lé­pett. Két szálas városi rendőr sétálgatott a kapu előtt. Az egyikhez éppen akkor vágott egy mosogotó rongyot valami Panna, akit a rendőre várat­lan ölelésben részesített. Elkseredve fordította szemeit az idillről saját tragédiájára. — Tehát kérem, bocsásson szabadon. — Ahán kérem, tehát meg­jött az esze, a törvény nevében, ön szabad. — Köszönöm. — A kutyakorbácsos ur nem mozdult, sőt várakozólag né­zett Jakab urra. — Fosszon meg becses jelen­lététől, — nyögé igen udvaria­san a megtört Jakab. A nagylelkű ur nem érté a finom kifejezést, az ő szótárá­ban az úgy szerepelt, hogy “ta­karodjék“. Mindazonáltal föl­állt, s közelebb lépett áldoza­tához. — Nincs önnek heverő ötven forintja? Adja ide nekem — kölcsön. Jakab ur tárcájába nyúlt, s fájó tekintetet vetve az egyik ötvenesre, azt átnyújtotta. — És most megyek a kaszi­nóba, egyetlen passzióm a kár­tya, maga pedig fogja a cók­­mókját, a hátulsó garádicson menjen le, s a kerten keresztül aló mars, köd előttem, köd utánam. Jakab ur elmenekült. Le­­sompolygott a hátsó lépcsőn, libegett rajta a nem rászabott silány kábái, keresztülhatolt a konyhakert kukoricásán, mely rémesen zörgött a futó nyomá­ban, sőt átmászott a kerítésen, mire még ícgszerelmesebb fia­talságában sem mert vetemed­ni, s úgy inait a vasút felé, mint egy megvadult ló. Éppen indult egy tehervonat, a vas­utas ismerőse volt, elhunyt apósa üzletében mint söpröge­­tő kezdte egykor karrierjét, az fölvette őt protekcióból, s egy marhavaggonban huszonegyez­­tek egész Pestig, koronként ösz­­szerezzenve egy velük utazó te­hén mélabus bőgése által. Ádáz huszonegyezés után elveszített 72 krajcárt, s ezt borravalókép két forinttal megtoldta, ami a néhai söprögetőnek igen jól esett. Elfáradtan, lélekben és test­ben elcsigázva érkezett haza. Ah, mily jólesett neki a csön­des családi otthon, ah, mennyi­re megundorodott az üzleti ügyektől. Feleségét megölelte, s háromszor megcsókolta, há­rom napig feléje se nézett az üzletnek, örökké otthon ült, az asszony boldog volt, s virág­zani kezdett. A harmadik na­pon igy kiáltott a férj: — No asszony, holnap be­adom a névmagyarositási kér­vényt. — Mire névmagyarosod unk? — Ha Friedmann volnék, a Békefi nevet választanám, de mivel Riedmann vagyok, szin­tén egy betűvel kevesebbre, Ékefire magyarosodon!. És Ékefi Jakab ur innentul megtalálta a módját, hogy az üzlet is virágozzék s a menyecs­ke se hervadjon és ami a fő, Riedmann uzsorással ne té­vesszék össze.--------------------------­TAVALY 412 billió cigaret­tát szívtak el az Egyesült Ál­lamokban.----—— NEGYVEN MILLIÓ ameri­kai egy órával igazította hátra óráját október 28-án éjfélkor, mert akkor ért véget 13 állam­ban a nyári időszámítás, Day­light Savings thne MONDJUK EL ISMERŐSEINKNEK . . . Monjuk el ismerőseinknek,1 hogy LISZT FERENC, a világ egyik legnagyobb zeneszerzője magyar volt. Most, amikor az egész kultur-világ megemléke­zik Franz Liszt-ről, halálának 70 éves évfordulója alkalmából, amikor egymás után, minden­felé ünnepségeket tartanak, koncerteket rendeznek az ő emlékére ... Beszéljünk mi is' ismerőseinknek őróla. A mi Liszt FerencünkrőM * * * Liszt Ferenc 1811-ben Doborján, Sopron vm.-ben született s már gyer­mekkorában feltűnt csodálatos tehet­ségével. Osztrák főurak támogatásá­val, Beethoven biztatásával kelt út­ra tüneményes virtuózpályáján. 1823-ban, 12 esztendős korában káprázatos sikerrel mutatkozott be a pesti közönség előtt s utána szü­lei Párisba vitték, ahol az előkelő világ azonnal felkarolta. Nemcsak hivatásbeli tanulmányait folytatta, hanem mohó vággyal fordult az iro­dalom, bölcsészet és hittudományok felé. Végig hangversenyezte Európát, hatalmas sikerrel szerepelt Francia-, Angol-, Német-, Olasz-, Orosz-, Tö­rökországban, Erdélyben (Kolozsvá­rott) és hangversenyeinek bevételé­ből sokszor segítséget nyújtott kü­lönböző jótékony és nemes célokra, így, 1838-ban, amikor éppen Olasz­országban járt, jelentős segítséget küldött hazájába a pesti árvízkáro­sultaknak és többek között ő muzsi­kálta össze a bonni Beethoven szo­borhoz szükséges összeget is. 1840-ben, a pesti Redoutban ren­dezett koncertja alkalmából, — ami­kor az ország, mint egy fejedelmet, úgy ünnepelte, — hazaszeretetén kí­vül tanujelét adta kulturérzékének, amikor hatalmas alapítványt tett a nemzeti zenekonzervatórium létesí­tésére. Hosszú éveken át Goethe városá­ban, a weimari nagyherceg udvari zeneigazgatója volt. Nemcsak utol­érhetetlen zongoraművész volt, de zseniális zeneköltő és pedagógus is. Síkra szállt mindenkor barátaiért, harcolt más művészek ügyéért, igy többek között Chopint és Schumannt is felkarolta. Magyarországgal külföldön eltöl­tött évei alatt is mindig kapcsolatot tartott. Neki köszönhetjük, hogy a magyarság zenei szólásmódja Euró­pa szellemi koncertjében ezeréves múltúnkhoz méltó szerephez jutott, hogy hazánkra is felfigyelt a Nyu­gat. •)> »äf Liszt Ferenc magyarságát legmé­lyebben kifejezte a halhatatlan “Ma­gyar Rapszódiák” sorozatában, de rajtuk kivül nagyon sok magyar tárgyú darabot is irt. Itthoni láto­gatásai alkalmával tanácsaival, öt­letek felvetésével mindig ő irányítot­ta hazánk zenei fejlődését. 1873-tól kezdve a téli hónapokat mindig Magyarországon töltötte, Er­kel Ferenc igazgatóval szép egyet­értésben vezették a megalakult Ze­neakadémiát. A világhírű Liszt- Is­kolának igy két székhelye lett: Wei­mar és Budapest. Mind a két helyre követték minden nemzetbeli tanítvá­nyai és csodáiéi. Olyan elgyengült és fáradt volt a sok munkától, utazástól, hogy szer­vezete nem tudott ellenállni a tüdő­­gyulladásnak. 1886 julius 31-én halt meg. Éppen hetven esztendővel ez­előtt. ÉRDEKES APRÓSÁGOK LISZT FERENC ÉLETÉBŐL . . . . . . Liszt Ferenc egyszer meghí­vót kapott egy ebédre. Gondolva, hogy a vendéglátó hölgy csupán az ő zongorajátékára kiváncsi, nem akart elmenni s néhány sorban ki­mentette magát. A hölgy néhány nap múlva büszkén mutogatta kéz­­iratgyüjteményét, amely már Liszt lemondó levelét is tartalmazta és vi­dáman mesélte, hogy tulajdonképpen ő nem is gondolta komolyan a meg­hívást, csupán autogramot akart kapni Liszttől gyűjteménye számára. “Ha én azt tudtam volna, — vála­szolt a mester — szívesen teljesi­tettem volna óhaját. Ezt a levelet ugyanis csak a titkárom irta!” * .# * . . . Liszt Weimarban egyik szim­fonikus költeményét próbálta és na­gyon elégedetlen volt a zenekarral. “Vásári zene-bona! Vásári zene­bona!” — kiáltotta hangosan. Az el­ső hangversenymester, közel hozzá, a legnagyobb nyugalommal válaszolt rá: “Nem én csináltam, kedves mes­ter ur!” * * * . . . Liszt Ferenc egyik hangver­senyén már jóideje zongorája előtt ült, de nem kezdett játszani: várta, hogy az uralkodó herceg abbahagyja a társalgást. Végül is rászánta ma­gát a játszásra abban a reményben, hogy ha a zongora megszólal, biz­tosan abba fogják hagyni a beszél- - getést. De mikor látta, hogy csak tovább társalognak, hirtelen félbe­szakította játékát. A herceg1 csodál­kozva nézett Lisztre és megkérdezte, hogy miért hagyta abba oly hirtelen a játékot. “Ha az urak beszélnek, akkor a szolgáknak hallgatniuk kell!” — válaszolta Liszt. (A William Penn szivességéből.) Uj katolikus aggmenház idős nők részére A Daughters of Divine Cha­rity — az Isteni Szeretet Leá­nyai női szerzetesrend Villa Franciska néven Aggmenházat létesített idős, nyugdíjba vo­nult nők részére. A Villa Fran­ciska 565 W. Long Roadon van, Bloomfield Hills, Michiganben. Az uj aggmenházban Sister Franciska a Superior. A jó tisztelendő Nővérek, Is­ten iránti szeretetből az elag­gott, idős, magukra maradt nőknek nyújtanak otthont és vigaszt, azoknak, akik életük alkonyüt békés környezetben, szelíd nyugalomban s Isten ál­dásával kisérve, boldogan tölt­hessék el. Az uj Aggmenháznak, hogy hivatásának megfelelhessen a magyarság jóakaratu támoga­tására, adományaira van szük­sége. Ismerjük a magyarok jó­szivét, tudjuk azt, hogy ezt a nemes emberbaráti intéz­ményt fel fogja karolni s ad­nak abból, amit nekik Isten adott. Akinek tehát módjában van, küldjön a Villa Franciska cí­mére egy kis segítséget ... a jó Isten is megáldja érte.--------------------------­RUTÁK a modern amerikai iparművészeti alkotások, mert az ipar tanítását s a művésze­tet az iskolákban külön vá­lasztották, — jelentette ki Sir Gordon Russel, az angliai ipar­­művészeti iskola tanára.--------.-«vcs-.-------­A FRANCIÁK ÉS NÉMETEK megegyeztek, hogy a Saar bá­nyavidék 1957 január 1-én vissza lesz csatolva Nyugatné­metországhoz; ezzel a két nem­zet között a viszály megszűnt. ———Tf $ § 5---------­GARY LANE 13 éves fiú, Whitehall, Kanadában egy nyulra lőtt, a golyó visszapat­tant a vele lévő Clark nevű 10 éves öccsére s annak fejébe ment s megölte.--------r} Ó-SK---------­MRS. FRANKLIN D, ROOSE­VELT kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak kellene vezetni a H-bombák gyártásá­nak korlátozásában. TEMETKEZÉSI VÁLLALKOZÓK KALAUZA: Edward Koch & Son FUNERAL DIRECTORS Kápolna: 3516 N. I4lh Street EDWIN J. KOCH St. Louis 7, Mo. Telefon: CEntral 1-2687 R. F. Kriegshauser H. F. Kriegshauser G. W. Krieghauser L. A. Krieghauser KRIEGSHAUSER MORTUARY FUNERAL HOMES BEAUTIFUL 4228 S. Kingshighway Bivd. gt, Louis 9. Mo. F Landers 14320 Wm. C. Moydell FUNERAL HOME — TEMETKEZÉSI INTÉZET WM. C. MOYDELL and GEO. J SVOBODA, tulajdonosok • 1926 ALLEN AVENUE ST. LOUIS i, MO-Phone: PRospect 2-0401 FRANK E. FREDERICK, Pres. & Treas. THOMAS S. LQY, See’y. WA€KER«HELDEItLE UNDERTAKING AND LIVERY CO. Kápolna: 3634 Gravois Ave, (16) PRosppect 2-3634 BETEGSZÁLLÍTÓ KOCSIK ——, UNION HELY

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents