St. Louis és Vidéke, 1956 (44. évfolyam, 1-26. szám)

1956-11-16 / 23. szám

2-TK OLDAL “ST. L 0 TI IS É S VIDÉKE 1956 november 16. ST. LOUIS ES VIDÉKÉ Published Every Other Friday by the Hungáriái. Publishing Company COLOMAN KAID,OR, Editor 2Z8 NORTH TAYLOR AVENUE ST. LOUIS 8, MO. Telephone: FRanklin 1-8081 and FRanklin 1-1923. Subscription rates for one year in the United States ............................. $3.50 Hungary and other Foreign Countries ........................................................... $4.00 ST. LOUIS ÉS VIDÉKE ___________MEGJKLENIK MINDEN MÁSODIK PÉNTEKEN KALDOR KALMAN, szerkesztő Szerkesztőség és kiadóhivatal: 228 NORTH TAYLOR AVENUE — ST. LOUIS 8, MO. Telephone: FRanklin 1-8081 and FRanklin 1-1923. Előfizetési ára egész évre az Egyesült Államokban .................................. $3.50 Magyarország és más külföldi országra ..................................................... $4.00 Entered as Second Class Mail Matter April 18, 1313, at the Post Office at S*. Louis, Mo., under the Act of March 9, 1897. Az Amerikai Magyar Szövetség ötszázezer dollár értékű csodagyógyszert küldött légiuton a szabadsághősöknek VÉRBEFOJTJÁK A MAGYAR NÉP UJ SZABADSÁGHARCÁT (f olytatás az első oldalról.) nesztia és béke ígéretével pró­bálta tőrbe csalni a szabadság­­harcosokat, akik azonban nem rakják le a fegyvert, mert tud­ják jól, hogy az amnesztia Ígé­rete semmit sem ér, csak becsa­pásukra szolgál s a béke, amit ígérnek, a halál békéje nenne, mert vagy agyon lőnék, vagy felakasztanák őket. A szabad­ságharcosok válasza az, hogy utolsó golyóig kitartanak s az utolsó golyót saját fejükbe lö­vik, mert inkább meghalnak, hogysem kiadják magukat a vérszomjas kommunista kor­mánynak, s annak még vér­szomjasabb szövetségesének, az oroszoknak. Közben Kádár János, oroszok által a magyarok nyakára ül­tetett magyar miniszterelnök kijelentette, hogy sem élelmi­szereket, sem orvosi szereket, vért nem engednek be a ma­gyarok részére, amit “nem kommunista” országok külde­nek. Dunapentelén, a Csepel-szi­­geten, Pécs körül, a Mecsek­ben, az uránium bányáknál, Balatonnál, a Bakonyi erdők s az ottani hegyvidéken még erősen folynak a harcok. De a szabadság hősei még most is folyton fegyvert, kötszereket, támogatást kérnek. Mentsétek meg a kommunisták elleni utolsó végvárat, Magyarorszá­got. Hozzatok fegyvert, hogy harcolni tudjunk. Segítsetek! — hangzik a siró kiáltás a rá­diókból, de hathatós segítség nem érkezik. Már elfogy az utolsó töltényünk is — már csak puszta kézzel harcolunk, — de nem adjuk meg magun­kat, inkább egy szálig elhul­lunk a harcban, — kiáltják a rádiókba. Nem katonákat fé­rünk, van nekünk elég (az asz­szonyok és gyermekek is har­colnak) csak fegyvereket! fegy­vereket ! ... Külföldön napról-napra mindenütt hatalmas tünteté­sek vannak az oroszok ellen, a kommunisták ellen s a magyar szabadságharcosok hat hatos segítségéért.. Párisban ötezres tömeg vo­nult fel a tüntető menetben, Luxemburgban elpusztították az orosz követség épületét s be­rendezéseit, minden ott lévő holmit elégettek. Még a semle­ges Svájcban, mely mindig fél­tékenyen őrködött semlegessé­gére, is tüntetések vannak. Ha­sonlóképen Svéd országban, N o r v égiában, Hollandiában, Belgiumban, Olaszországban, tehát az összes szabad európai országokban. Az UN vizsgáló bizottság ki­küldését határozta el s felszó­lította az oroszokat, hogy azon­nal hagyják abba az öldöklést, takarodjanak ki Magyarország­ból. Erélyes szavak, de nem ér­nek semmit, ha a szavaiknak fegyveres erő nem ad súlyt. Az UN meg is kezdte tár­gyalásait a magyar szabadság­­harc ügyében, azonban mint eddig minden esetben, bár el­itélte szavazat-többséggel az oroszok magyarországi véreng­zését, eddig mást nem tudott tenni. PASADENA, KALIFORNIÁ­BAN, Nancy Wilde nevű 73 éves asszony telefonált a rend­őrségre, hogy nem tud aludni, mert valaki tulhangosan szó­laltatja a rádióját. A rendőr­ség kiment a megadott címre s belépett az asszony ebédlőj ébé s lecsukta az asszony rádióját, amit az elfelejtett lezárni, mi­előtt aludni ment.. A gyász óráiban mindenre kiterjedő figyelemmel állunk Harrisburg és környéke magyarságának rendelkezésére. GASKINS FUNERAL HOME 109 WEST POPLAR, — HARRISBURG, ILL. 1911 óta szolgáljuk a környéket. — Bert Gaskins és Robert Gaskins. HARRI Sh URG és környéke magyar­ságának ajánljuk autójavító műhe­lyünket. Szakszerű autójavítás, festés. — Automobil alkatrészek! — Legyen ón is egyik megelégedett magyar ügyfelünk. 1936-1948 kocsikba való uj motorok kaphatók! Saline Motor Co. CHEVROLET DEALERS Telefon: 69 Harrisburg, 111. HA KITŰNŐ ÉPÍTKEZÉSI ANYAGOT ÓHAJT, nézzen be üzletünkbe. Festék, szigetelő, tető, stb. Armstrong-Walker Lumber Co, 601 N. 11th St. — Terre Haute, Ind. Tel. C-3367 Üdvözlet sok derék Terre Haute-i magyar vevőinknek. Bármily autójavításra van szüksége, elvégezzük! Smitty’s Texaco Service 19th & 8th Ave. Terre Haute, Ind. Tel: C Raw ford 9177 adomány. Máris érkezett hir, hogy ezek révén sikerült több száz ember életét megmen­teni. 6. Sikerült egy amerikai szervezetet is megnyerni an­nak, hogy kizárólag a haza­fiak felsegélyezésére gyűjt­sön jószivü amerikaiak köré­ben. Ez a szervezet az Inter­national Rescue Committee, melynek elnöke, Duke nagy­követ személyesen vitte a magyar határra és adta át a szabadsághösök küldöttségé­nek az első csoda-gyógyszer adományt. 7) Ugyanez a szervezet megértő amerikaiak pénzé­ből $3,000 költséggel egész oldalas hirdetést tett közzé a New York Times november elsejei számában, amerikaiak nagyösszegü hozzájárulását kérve a szenvedő magyar nép sürgős megsegélyezéséhez. 8) A Kraft Food Corpo­ration hatalmas vállalat nem csupán nagymennyiségű élel­miszert ajánlott fel, hanem értesítette a S z ö v etséget, hogy annak Magyarországba szállítását is vállalja az utol­só centig. A Campbell Soups világcég máris követte a jó példát és a Szövetség tárgya­­lásakat folytat több más nagy amerikai vállalattal hasonló nagy mennyiségű adományok sürgős átszállí­tása érdekében. 9) összeköttetést létesített a Szövetség a magyar haza­fiak által vezetett szerveze­tekkel Becsben, amelyek máris rendkívüli emberbará­ti támogatásban .részesítet­ték szenvedő óhazai vérein­ket. Az osztrákok mindenben gyönyörűen kooperálnak. 10) A Szövetség a legfőbb hivatalos helyeken eljárt, hogy a magyarországi segé­lyezésre adományozott össze­gek levonhatók legyenek a jövedelmi adóból és ennek révén ki-ki minél többet ad­hasson és amerikai ismerő­seit is könnyebben rávehesse az adakozásra. E sorok írásakor már na­gyon komoly segélyszállítmá­nyok érkeztek az óhazába és a Szövetség minden igyeke­zetével azon lesz, hogy a se­gítés mérve erősödjék. Min­denesetre megnyugvással fo­gadhatják az uj hazában békér.e, megélhetésre talált honfitársainkat, hogy az Amerikai Magyar Szövetség eddig a maga erejéből, csu­pán összeköttetéseinek latba­­vetésével több mint 500 ezer dollárnyi gyorssegélyt jutta­tott a szabadsághős testvé­rekhez tengerentúlra. Knowiand szenátor siet a magyar iigv segítségére Legnagyobb testületünk, az Amerikai Magyar Szünet ség volt az első, mely a sza­badságharc kezdete után nyomban akcióba lépett — hogy segítséget küldhesséti vére­inknek. fíáchkai P. Béta a Szövetség fárad­hatatlan titkára valóban minden jóérzésül magyar legteljesebb elismerését érdemelte ki azért, amit ezekben a napokban tett és amiről a következő sorokban számol be: Az Egyesült Nemzetek ülé­sein múlt szombattól kezdve William F. Knowland califor­­niai szenátor,, az amerikai kül­politika világszerte ismert ne­vű élharcosa mint az Egyesült Államok delegátusa vesz részt. Knowland szenátor biztositot­ta az Amerikai Magyar Szövet­séget, hogy négy héten át min­den követ megmozgat a Unit­ed Nations gyűlésein, hogy Ma­gyarország megmentése érde­képen, komoly lépések történ­jenek. A kormányszervekkel ál­landó összeköttetést fenntar­tó Amerikai Magyar Szövet­ség már az óhazai szabad­ságharc első napjaiban tu­datában volt annak, hogy az uton-utfélen megnyilvánuló, meleg együttérzésen kívül éppen a legkritikusabb első napokban komoly amerikai támogatásról szó sem lehet. Hiábavalónak bizonyult min­den argumentum: az Egye­sült Államok külpolitikai ve­zérkara részben a rendkívül bizonytalan nemzetközi erő­­megoszlás, részben pedig a közelgő választások miatt egyszerűen képtelen oly ha­tározottsággal fellépni, ami világ hatalmi helyzetéhez méltó lett volna. Ily körülmények között az American Red Cross is halo­gatta a nagymennyiségű se­gélynyújtást, arra hivatkoz­ván, hogy a Magyar Vörös­­kereszt budapesti központja nem jelentett be arra igényt. Jóllehet elismerték a Red Cross washingtoni főhadi­szállásán (ahol a tavalyi ár­vízkor hatalmas élelmiszer­­szállítmányokat kieszközlő, magyarbarát St. Aubin igaz­gatót éppen a legutóbbi idő­ben sajnos mással váltották fel, hogy égető szükség lehet sürgős segélyre odahaza — tenni azonban vajmi keveset tettek, arra hivatkozván, mig a szabadságharc olyan irtó­zatos dühhel tart, amúgy sem tudnak Budapestről az ottani Vöröskereszttől hiva­talos felkérést beszerezni. Midőn reménytelennek lát­szott, hogy az ezer más kér­déssel elfoglalt amerikai kor­mányhatóságok érdemleges intézkedésre határozhatják magukat, akkor történt olyasvalami, ami a Szövetség különben békés természetű központi titkárának a vérét valósággal forrpontra hevi­tette. Ugyanabban az órá­ban, amikor Kós Károly, az azóta szó szoros értelemben sejtjeire bontott óhazai rém­uralom időközben állásától megfosztott washingtoni kö­vete a United Nations orosz delegátusával a magyar kér­dés napirendre tűzése ellen tiltakozott — ugyanakkor az amerikai Red Cross $25,000-t fizetett a bécsi magyar kom­munista követ kezeihez, mi­velhogy “ő képviseli” a Ma­gyar Vöröskeresztet... A fenti körülmények köze­pette, gondviselésszerüen ér­kezett baráti hívásra utazott sürgősen New Yorkba Bách­­kai Béla, hogy addig is, mig a hivatalos amerikai segély­gépezet teljes működésbe hozható, az amerikai társa­dalom legszélesebb köreinek mozgósításával indítsa meg a magyarmentő mozgalmat. Néhány derék önkéntes munkatárs igazán lelkes köz­reműködésének köszönhető, hogy a szövetségi titkár út­ját a legteljesebb siker koro­názta. És mialatt bizalmat­­lankodó honfiak valósággal elárasztották az AMSz köz­ponti irodáját költséges tele­fonhívásokkal, miszerint “csak akkor küldünk a Szö­vetség utján segélyt, ha ab­ból a központ fenntartására és a titkár útiköltségére egyetlen centet sem vonnak le” — amerikaiak és szemé­lyes ismerősök önzetlen zseb­­benyulása tette lehetővé hogy az alábbi komoly ered­ményeket mint megtörtént tényeket és kimagasló ered­ményeket tárhassuk Magyar- Amerika elé: 1) Newyorki szólásmondás értelmében “minden jó Brooklynból ered”. Az ottani legnagyobb penicilin gyár, a Charles Pfizer Chemical Cor­poration a szövetségi titkár személyes kérésére kezébe vette az egész amerikai gyógyszeripar mozgósítását a Magyarországba számtan* dó, hatalmas “csoda-orvos­ságok” (aureomycin, terra­­mycin stb.) összegyűjtésének megszervezésére. 2) McKeon vezérigazgató Thomas Bradley promotion direktort bízta meg, akinek vezetésével három főtisztvi­selő még aznap telefonon fel­hívta a messzi városokban lé­vő nagy vegyi vállalatokat, hogy azonnal nagymennyi­ségű gyógyszert, kötszert és sebeket, égést gyorsan gyó­gyító, újfajta kenőcsöket, vi­taminokat, csillapitószereket stb. küldjenek. Az első há­rom nap során $214,000 ju­tott igy a patriótákhoz. 3) A Sklar orvosi műszer­­gyár több ambulancia felsze­reléséhez elegendő kórház­anyagot és mütőberendezést, operációs eszközöket adomá­nyozott azonnali átszállítás­ra. . * 4) A Pan American Air­ways mindeme szállítmányo­kat teljesen ingyen viszi Bé­­csig, a sürgősségre való te­kintettel nem teheráruként, hanem rendes személyszál­lító járatain. 5) Mivel az American Red Cross eleinte Budapestre küldte és a kommunista kor­mány irányítása alatt mű­ködő Magyar Vöröskereszt­hez juttatta szállítmányait, megtagadta a vér átszállí­tást stb. — az Amerikai Ma­gyar Szövetség kezdetétől fogva olyan megoldásokat keresett és talált, melyek ré­vén egyenesen a szabadság­hősökhöz jutott a szeretet-Millió font ruhát küld Washingtonból az AMSz A székesfőváros 30 nagy mo­­’sódájának és több mint ugyan­ennyi vegytisztító üzemének tulajdonosai értekezletet tar­tottak, melyen elhatározták, hogy sürgősen millió font ru­haneműt gyűjtenek a magyar nép részére. Tekintettel arra, hogy a kiállott mérhetetlen szenvedés tetejébe már ziman­­kós téli idő fenyeget odahaza, az Amerikai Magyar Szövetség a legsürgősebben küldheti a hatalmas ruhaszállitmányt. Teljes négy héten át több mint 500 “laundry truck” jár­ta be Washingtont, hogy az új­ságokban amerikai pénzen megjelent nagy hirdetésekre érkező ruhafelajánlásokat in­gyen összeszedje. A District of Columbia, Virginia és Mary­land Laundry Institute közpon­ti irodájában magyar önkén­tesek válaszoltak a százszámra érkező telefonhívásokra, hogy a ruhagyüjtési akció mihama­rább sikerrel lebonyolódhasson. Az összegyűjtött ruhát telje­sen díjmentesen kimossák, ki­vasalják, a gyapjuöltönyöket “dry clean” módszerrel ingyen vegytisztítják a washingtoni Laundry Institute üzemei. A tengerentúli kiosztást a Na­tional Catholic Welfare Con­ference, a Church World Ser­vice és más régóta bevált jó­léti intézmények fogják eszkö­zölni. A szállítási utánjáráso­kat az Amerikai Magyar Szö­vetség intézi az International Rescue Committee közreműkö­désével. A székesfővárosi Laundry Institute.magyarbarát megnyi­latkozását valamennyi wash­ingtoni napilap, továbbá rádió, és televízió állomások vitték be" a köztudatba. Ugyanakkor a szaklapok Amerika valameny­­nyi városának mosodái és vegy­tisztító iparának követésre ér­demes példaként méltatják a Laundry Institute központjá­nak nagy horderejű emberba­ráti jótettét. “AZ AMERIKAI OLVASZTÓ TÉGELY” Amerika a nemzetek mozaik­jává lett. Vannak, akik Ameri­kát “melting pof’nak, olvasztó tégely-nek tekintik, amit a ve­gyészeiben az egymástól elütő elemek egyesítéséhez használ­nak. Mi nem tartjuk ezt a kife­jezést szerencsésnek, mert ez arra mutatna, hogy Amerika alkotó elemeinek egyesítésére tüzet, erőszakos eszközöket használ, holott nyilvánvaló, hogy a közös nemzet kifejlődé­se természetes utón jött létre. Amerika első telepeseinek meg­érkezte (1607) után, a Függet­lenségi Nyilatkozat kikiáltá­sáig (1776) Hollandiából, Franciaországból, Skóciából, Írországból,, Ném etországból, 1 sőt Magyarországból származó bevándorlók, egyre tömegeseb­ben kötöttek ki az amerikai is­meretlen partokon. Elbucsuz­­* tak őseik földjétől, ahol család- 1 juk gyökeret vert, hogy az Uj Világban uj otthonra, hazára találjanak. Miért jöttek? Mert az óvilág megtagadta tőlük az anyagi föltételeket a tisztességes meg­élhetéshez, vagy mert vallási vagy politikai felfogásuk miatt, üldözőbe vették őket. Ezzel szemben Amerikát a Gondvise­lés bőségesen ellátta természeti kincsekkel. Vad szárnyasok csapatai az erdőkben, mező­kön, kimeríthetetlen halbőség a tengerben és tavakban, izes gyümölcsök a fákon és bokro­kon. Mérhetetlen kiterjedésű megnövelhető szűz-földekben, kiaknázható erdőkben dusla­­kodott az Uj Világ. A természeti kincsek azonban nem hullottak a bevándorlói! ölébe, össze kellett fogniok hogy a természeti erőket le­győzzék, megzabolázzák. As egyes bevándorlók eddigi szo­kásaiban, nyelvében mutatko­zó különbségek eltörpültek a megpróbáltatások e r e j é v e : szemben. Ha életben akartai maradni, folytonosan és köl­csönösen segiteniök kellett egy­mást. 1782-ben, röviddel az ameri kai forradalom lezajlása után Hector St. John de Crevecour a Pennsylvaniaban letelepedet . francia bevándorló, fontos meg figyelésről tanúskodó levele ■ irt korábbi hazájába. “Itt min ' den nemzet fiai egy közös u nemzetté forranak össze. Van barátom, akinek nagyapja an­gol polgár volt, hollandus lányt vett el feleségül, a fiuk francia nővel házasodott össze, akinek 4 fia, 4 különféle nemzetiségű lány férje.. Az igazsághoz híven el kell ismernünk, hogy az angol kul­túra hatásai voltak legjobban érezhetők. A különféle nemze­tiségi kötelékek azonban meg­lazították az Angliával való szorosabbá kapcsolatot. A tele­pesek mindinkább ellenálltak Anglia korlátozó, mostoha in­tézkedéseinek, és végül is a kü­lönféle nemzetiségekből alakult uj nemzet elvágta a köteléket, amely a gyarmatosító Angliá­hoz fűzte. / Német bevándorló fia: John Peter Zenger volt, aki a new­yorki gyarmatban a sajtósza­badságot kivívta. A skót és ir szülőktől származó Patrick Henry vágta oda bátran az an­goloknak “Give Me Liberty Or Give Me Death!” (Szabadságot vagy halált!) John Morton, a Függetlenségi Nyilatkozat alá­írója, svéd származású volt. Kovács Mihály ezredes, Wash­ington egyik legmegbízhatóbb segédjét, a magyarok vallják fiuknak. Paul Revere pedig, aki az angol csapatok közeled­tét az éjszakán keresztül vág- I tató paripáján hozta a mas­­sachusettsi polgárok tudomá­­j sára, francia hugenották le­származottja volt. Az ő hiradá- 1 sára következett be a fegyveres összeütközés az amerikai pol­gárok és az angol katonaság között és tört ki az amerikai szabadságharc. A közös ügy érdekében az el­nyomóval szemben tanúsított egységből fakad a hagyomá­nyos amerikai türelmesség a I különféle fajuakkal, vallásuak­­kal és nemzetiségiiekkel szem­ben.--------------------------­] CHILE TÖRVÉNYT HOZOTT, hogy a teherhajó forgalom 50 százalékát chilei hajókon kell ! lebonyolítani' s ezzel az ország hajózását növelni. j-----------------------MIKE MIERZEJEWSKI 6 éves fiú Milwaukeeban egy ház építéséhez az utcára kieresztett kocsi homok tetején játszott. A homokba merült s megfulladt. Uj külügyi tanácsadó a Fehér Házban Minden jel arra vall, hogy a Magyarországon történtek lényeges változásokat idéznek elő az amerikai külpolitikában. Eisenhower elnök Walter Be­dell Smith volt moszkvai köve­tet és helyettes külügyminisz­tert kérte fel a Fehér Ház uj külügyi tanácsadójának. Smith nyugalmazott tábornok volt a második világháborúban az ak­kor főparancsnok Eisenhower vezérkari főnöke, aki éveken át az amerikai kémelháritást irá­nyította. j Egyidejűleg jelentették a Walter Reed katonai kórház orvosai, hogy John Foster Dul­les külügyminiszter állapota örvendetesen javul. Helyette ifjabb Herbert Hoover állam­titkár vezeti a State Depart­ment ügyeit. A külügyminisz­tériumtól régebben függetlení­tett Voice of America igazga­tója Theodore Streibert viszont ugyanakkor lemondott állásá­ról.--------*®§ §*>-------­JAMES J. CASSIDY rendőr Washingtonban 5 töltényt s egy darab vasat tett a zsebébe. A rendőrbottal véletlenül a zse­bére csapott, megütötte a va­sat, az megcsapta a töltényt mely elsült s a golyó a lábát ér­te. Kórházba kellett mennie. Készenlét szén, hogy varatian tamadas ne érje őket. A szovjetkormány lehet, hogy háborút akar, hogy a belső forrongást ezzel leszerelje a szovjetben s az orosz népet ezzel egységben tarthassa az­zal, hogy a világ népe “Szent Oroszországot” meg akarja semmisíteni s annak védelmé­ben minden orosznak csata­sorba kell állni. Az Egyesült Államok vezer­­. karától, a Joint Chiefs of Staff­­; tói Washingtonból rendelet . ment ki szerdán, november 7- ■ én éjjel az egész föld körül lévő- amerikai katonai parancsnók­­: Ságokhoz, hogy helyezzék ké­szenlétbe az egész haderejüket, váratlan meglepetés ellen, a katonaság, hadihajók, hadire­- pülőgépek, mind legyenek ké-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents