St. Louis és Vidéke, 1956 (44. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-13 / 1. szám

9. rvr OT/OAT, “ST. LOUIS ES VIDÉKE" 1956 január 13. ST. LOUIS ES VIDÉKÉ Published Every Other Friday by the Hungarian Publishing Company _ COLOMAN KALDOR, Editor 22* NORTH TAYLOR AVENUE ST. LOUIS 8, MO. Telephone: FRanklin 1-8081 and FRanklin 1-192.3. Subscription rates for one year in the United States ............................. $3.50 Hungary and other Foreign Countries .......................................................... $4.00 ST. LOUIS ÉS VIDÉKE MEGJELENIK MINDEN MÁSODIK PENTEKEN KALDOR KÁLMÁN, szerkesztő Szerkesztőség és kiadóhivatal: 228 NORTH TAYLOR AVENUE — ST. LOUIS 8. MO. Telephone: FRanklin 1-8081 and FRanklin 1-1923. Előfizetési ára egész évre az Egyesült Államokban ................................. $3.50 Magyarország és más külföldi országra .................................................... $4.00 Entered as Second Class Mail Matter April 18, 1913, at the Post Office at st. Louis, Mo., under the Act of March 9, 1897. BORN TOO SOON >4* Jm JOIN THE MARCH OF DIMES Megkezdődött a “March of Dimes” országos gyüjtőkampány országosan szükséges pénz összegyűljön. Senki sem tudhatja, kire sújt le ez az álnok betegség s éppen ezért, mindenkinek azon kell lenni, hogy végül megta­lálják az ellene való teljes si­kerű védekezést, amivel egy­szer s mindenkorra megszünte­tik a pusztításait. Ezért adjon, ha eddig nem adott, tehetsége szerint, centeket, dollárokat vagy többet, ahogy módjában áll. De adjon, mert ha minden­ki ad, a sok kis és nagy összeg­ből öszegyül annyi, amennyire 1956-ben szükség van. A gyüjtőkampány január 3-án kezdődött és január 31- én végződik. ELADÓ Uj és használt autók és truckok. Veszünk, cserélünk és financiro­­zunk uj és használt autókat. RUSZNÁK LAJOS R-S Autó Sales 5621 W. Florissant ave., St. Louis Telefon: COlfax 1-2742. HARRY LASCH AW 61 éves ember arckrémet lopott, de raj­­tacsipték. A bíróság kérdezte minek kell neki az arckrém, amire azt felelte, hogy az arcá­ról eltüntesse a ráncokat. Meg­büntették. Az amerikai középosztály térhódítása 18 éve folyik már a gyermek­kori bénulás, polio elleni harc az országban a “March of Dimes” gyüjtőkampány néven. A kampány alatt befolyt ösz­­szegekkel már annyit sikerült elérni, hogy ezen veszedelmes betegség ellen kisebb nagyobb eredménnyel felvehették a küz­delmet s a. tudományos kutatá­sok, a felvilágosító munka s azok orvosi, kórházi kezelése által, akiknek anyagi tehetsé­gük azt egyébként nem enged­te volna meg, sokan visszanyer­ték egészségüket. Az idén közel harminc mil­lió dollárt kívánnak az egész országban a polio elleni küz­delem sikeres folytatása ér­dekében gyűjteni s ebből az összegből a legújabb ellenszert, a védőoltást országszerte al­kalmazhatják. Ez a szer sike­resnek mutatkozott a polio be­tegségének megelőzésére. Megéri Önnek, hogy gyerme­ke- meg legyen védve a polio betegsége ellen? Megéri önnek, hogy ha Ön vagy gyermeke ezt a betegséget megkapja, önt megfelelő kezelésben részesít­sék, ha anyagi tehetsége nem volna hozzá? Ha igen, adjon tehetsége szerint a polio elleni kiizde lem folytatásához a “March of Dimes” gyüjtőkam­pány alatt lehetőleg többet, mint tavaly adott, úgy hogy az A gyász óráiban mindenre kiterjedő figyelemmel állunk Harrisburg és környéke magyarságának rendelkezésére. GASKINS FUNERAL HOME 109 WEST POPLAR, — HARRISBURG, ILL. 1911 óta szolgáljuk a környéket. — Bert Gaskins és Robert Gaskins. Harrisburg, 111. HARRISBURG és környéke magyar­ságának ajánljuk autójavító műhe­lyünket. Szakszerű autójavítás, festés. — Automobil alkatrészek! — Legyen ón is egyik megelégedett magyar ügyfelünk. 1936-1948 kocsikba való uj motorok kaphatók! Saline Motor Co. CHEVROLET DEALERS Telefon: 69 I HA KITŰNŐ ÉPÍTKEZÉSI ANYAGOT i ÓHAJT, nézzen be üzletünkbe. Festék, szigetelő, tető, stb. Armstrong-Walker Lumber Co. 601 N. 11th St. — Terre Haute, Ind. Tel. C-3367 üdvözlet sok deré\ Terre Haute-i magyar vevőinknek. Bármily autójavításra van szüksége, elvégezzük! Smitty’s Texaco Service 19th & 8th Ave. Terre Haute, Ind. Tel: CRawford 9177 Az utolsó tizenöt év folya-1 mán a közepes jövedelmű csa-j ládok száma megszaporodott Amerikában, ami a társada­lom életében is változásokkal járt. A középosztály megneve­zés csak gazdasági szempont­ból találó, mert bátran állít­hatjuk, hogy az amerikai de­mokrácia nemcsak elvileg, ha­nem a gyakorlatban sem ismer osztálykülömbséget. A háború utáni kedvező konjunktúra rengeteg ember jövedelmét sza­porította meg, aminek társa­dalmi és politikai eredményei is lettek, mint például a csalá­doknak a környékre való özön­­lése a saját házukba, az ifjú­ságnak az egyetemekre való tódulása és erre vezethető visz­­sza, hogy a megelégedett és ra­dikális változtatást nem köve­telő polgárság, a középuton ha­ladó politikát támogatja. Az átalakulás gyors volt és dramatikus. A második világ­háború óta a fizikai munkások megháromszorozták, a fehér­­gallérosok megduplázták a jö­vedelmüket, a statisztikai hiva­tal jelentése szerint. Ez már magában véve is megmagyaráz­za a középosztály kibővülését. De ha a dollár vásárlóerejét és az amerikai adórendszer pro­gresszivitását is tekintetbe vesszük, még tisztább képet kapunk. Az önálló üzletember forgal­ma és haszna megnövekedett, a bérek és fizetések emelked­tek, viszont a fokozatos adó a nagyobb jövedelmű polgár ki­emelkedését akadályozza meg­vagy legalább is hátráltatja. Tizenöt évvel ezelőtt az ame­rikai családok legtöbbje 1000- 2000 dollárt keresett évente. Ma 11,640,000 kenyérkeresőnek $5000-7500 jövedelme van. öt­ezer dollárnál többet 17 mil­lió ember keres. Amikor a nem­zeti jövedelem összesen 300,000 millió dollárra rúg, ez a 17 millió ember teremti meg a je­lenlegi gazdasági fellendülés rugóit. Miután 33 millió kenyérke­resőnek több mint 3000 dollár évi jövedelme van, bátran állít­hatjuk, hogy ritka az az em­ber Amerikában, aki nyomo­rog, viszont az amerikai tár­sadalom széles rétegei enged­hetik meg maguknak, hogy gyermekeiket az egyetemre küldjék, uj lakóházakat vásá­rolhassanak, uj automobilokra és berendezésekre költhesse­­nek, vakációzhassanak és utaz­gathassanak, szóval résztve­­gyenek a pénz gondtalan elköl­tésének körforgalmában, ami a gazdasági fellendülés alapja. Az évi ezer dolláron aluli jö­vedelmek száma három millió­ra csökkent. E csoport tagjai vagy fiatal emberek, akik az iskolák látogatása mellett pénzt keresnek, kisegítő mun­kások a földmivelésben, vagy részidőre dolgozók. Csak az al­kalmi munkások kis csoportja az, amely igazán szegény és ez a csoport egyre szükül. A 20-25 ezer dolláros jövede­lem ma már félmillió ember osztályrésze, akik azonban a nemzeti jövedelem 4.6%-át képviselik csak. A középosztály százaléka ennek a sokszorosa. A kisebb keresetűek jövedel­mének az emelkedése, a na­gyobb keresetűek magasabb adóztatása, együttvéve hatal­mas középosztály kiépülését eredményezte Amerikában, is­mételjük, csak gazdasági te­kintetben.------------------------------------. A hosszú élet titka Paul Anderson, hires ame­rikai természettudós szerint a hosszú élet elsősorban a szü­lők és nagyszülők életkorától függ. Ha a nagyszülők nyolc­van évig éltek, nem biztos, hogy az unoka is eléri ezt a magas kort, viszont sokkal több esélye van erre, ha szülei nyolcvan éven felüli korban haltak el. De különösen akkor számíthat az ember hosszú életre, ha az anyja volt hosszú életű. A megfigyelések szerint há­rom százéves ember közül kettő asszony, ami azt jelenti, hegy a férfiak rövidebb ideig élnek, mint a jaők. Ennek többek között az a magyará­zata, hogy az asszonyok az életben sokkal kevesebb ve­széllyel találkoznak, mint a férfiak. A hossu élet természtesen attól is függ, hogyan él az ember. Fontos szabály, hogy az ember ehet-ihat, de ne iz­gassa magát. Az öregember többször étkezhet, de mindig csak keveset. A dohányzás nem hosszabbítja meg az éle­tet, sőt megrövidítheti. Paul Anderson kétezer ag­gastyán életét figyelte meg­ás megállapította, hogy egyi­kük sem élt túlzottan mérték­letes életet. Egyik sokat evett, másik többet ivott a kelleténél, de az bizonyos, hogy egytől­­egyig békés természetű ember volt. Anderson nem tulajdonit tulnagy fontosságot a sport­nak és a diétának, viszont okos, józan életmód mellett elérhetjük azt a kort, amit őseinktől örökölt szervezeti adottság folytán elérhetünk. Mindennél fontosabb azon­ban, hangsúlyozta Anderson, hogy az ember minél kevese­­bet mérgelődjék. Sportbarátok szives ' figyelmébe A United States Olympic bizottság gyűjtést kezdett, melynek célja olyan alap előte­remtése, hogy az 1956-ban, Ausztráliában tartandó olim­piai versenyekre minden ame­rikai versenyző, akinek nyerőe­sélye van, résztvehessen. Mindenki tudja azt, hogy az amerikai sportolók nem ren­delkeznek állami alappal s a költségeket minden olimpiai versenyre az amerikai nép gyűjti össze. Ezért tartja fon­tosnak a Magyar Atlétikai Club az olimpiai gyűjtést és kéri, hogy azt minden magyar egyíház, egylet és intézmény támogassa, hogy igy az ameri­kai fiuk minél nagyobb szám­ban vehessenek részt a Mel­­bourne-ben, A u s z t r áliában tartandó versenyen. Az adományok levonhatók a kereseti adóból. Aki 25 dol­lárt vagy annál többet ad erre a célra, az megkapja az 1956-os olimpiai albumot diszes kötés­ben. A Magyar Atlétikai Club 50 dollár összeggel indította el a gyűjtést, amit számos 5 és 10 dolláros adomány követett. A fenti magyár klub tagjai minden további szükséges fel­világosítást megadnak a gyűj­tésre vonatkozólag. Sporttársi üdvözlettel Kovács Lajos, New York Milton Smith 225 West 109th, New York 25, N. Y. A HALÁSZÓ ÉS A VADÁSZÓ PÓKOK Mintegy 2500 fajta pók él a földön s csaknem valamennyi rablóéletet folytat. Általában rovarokra, legyekre, szúnyo­gokra vadásznak, következés­képpen igen hasznos állatok. Amerikában és Afrikában azonban olyan pókfajták is él­nek, amelyek apró halat, békát, kigyót, gyikot, kolibrimadarat, sőt egeret is fognak s ezzel táp­lálkoznak. A zsákmányul esett állat husanyagát maró nyálukkal szinte megolvasztják s táplá­lékukat úgy szivják fel.-----------------------------------------------------------------— AZ ELSŐ NYOMDÁK MAGYARORSZÁGON Az első nyomdát Magyaror­szágon Hess András alapította Mátyás király alatt. Addig kül­földön, különösen Krakkóban nyomták a magyar könyveket. A legelső komoly nyomda azonban csak az Abády Bene­deké volt Sárvár mellett, Uj­­szigeten, 1439 november 13-án alapították, a Honterus Jáno­sét pedig 1635-ben Brassóban. 1484-ben azonban már Fe­­yer Tiboldnak, Ruen György­nek, Pap Pánosnak és Várday Jánosnak volt könyvkereskedé­se Pesten. Hosszú ideig szekere­ken hordták szét az országban a könyveket, különösen hires könyvterjesztő volt Csáthy, Debrecenben. Legnépszerűbb népi könyvek eleinte természetesen a kalen­dáriumok voltak. Az elsőt 1621- ben nyomták, de híressé a lő­csei kalendárium vált, amely­ben a napok mellett “prakti­kák” is foglaltattak, hogy bi­zonyos napokon jó dolog eret vágni, házasodni, szerelmesnek lenni, más napokon pedig rossz dolog házasságot kötni, fürde­ni vagy sok bort inni. Érdekes, hogy Apácai Csery János 1653-ban Amszterdam­ban már nyomatott kezdetle­ges lexikont. Magyar Enciklo­pédia címen, az első lexikon azonban csak 1831-32-ben je­lent meg Bajza és Döbrentey szerkesztésében.--------------------------­A CENSUS BUREAU szerint az Egyesült Államok lakossága megduplázódik a 2000-ik évre s 336 millió lesz. MEGHÍVÓ A St. Louisi Szent István lóm. kát. templom Oltáreg-vlete szeretettel meghiv minden magyart s azok kedves vendégei? január 22-én, vasárnap a templom összes helyiségében (1041 Chouteau Avenue) rendezendő FARSANGI BÁLRA Délután 2 órakor társasjáték. — 5 órakor nagyszerű mű­sor, a legjobb műkedvelőkkel. — Este 6 órakor kitűnő vacsora, hüsitő italok mindenki részére. — Vacsora után tánc a tánckedvelők részére. Jó hangulatról a “Vieners Serenaders” közkedveltségnek örvendő zene­kar gondoskodik. Belépődíj az egész estére (adóval együtt) 50 cent. Mindenkit szeretettel vár a Rendezőség. Benjámin Franklin a sajtószabadságról 1956. január 17-én lesz Ben­jamin Franklin születésének 250-ik évfordulója. Világszerte készülődnek az alkalom meg­ünneplésére, a nemzetek közti jobb megértés előmozdítása ér­dekében. Több mint 500 társa­dalmi egyesület és 40 ország kormánya külön-külön tervezi és tartja meg az ünnepségeket és érthető az egész világ hódo­lata az ember előtt, aki az em­beri szabadságjogok bajnoka volt mindenütt a világon; ezen­kívül tudós, államférfi, iró, ki­adó és az emberiség nevelője. Franklin Benjámin a szabad­ság legelemibb kellékének tar­totta, hogy az emberek gondo­lataikat szabadon közölhessék. Enélkül nincs igazi tudás, ha­ladás, szabadság és béke. En­nek a szabadságnak, amit nem szabad magától értetődőnek tartani, a kivívását és megőr­zését tette élete céljává. Első közszereplése — 16 éves korá­ban — a sajtószabadság érde­kében történt és' halála pilla­natában — 84 éves korában — a rabszolgák felszabadításán, a négerek oktatásán és alkalma­zási lehetőségein dolgozott. Gyakorlati ember lévén, nemcsak szavakkal, hanem tet­tekkel érvelt. Első fellépése az volt, hogy a New England Courant kiadását átvette James bátyjától, akit az ango­lok, tárgyilagos bírálatai mi­att, börtönbe vetettek. Ezzel megmentette a lapot. Ugyan­akkor ritka bátorsággal a kö­vetkező idézettel nyitotta meg újságja uj korszakát: “Gondolkozási szabadság nél­kül nem haladhat a tudomány, szólásszabadság nélkül nincse­nek közszabadságok, amelyek­hez pedig minden embernek veleszületett joga, van . . . Aki a népet béklyóba kívánja ver­ni, a szólásszabadság megnyir­bálásával kezdi el.” Mirabeau, a francia állam­férfi szavai szerint Franklin “a reflektor fényével világított be az európai politikai viszo­nyokba . .. ő, aki megszaboláz­­ta a villámot, megfékezte a zsarnokságot is. . . a kis em­ber szabadságjogainak kiter­jesztését vívta ki mindenütt.” Franklin hangsúlyozta, hogy minden nemzet sajtója az, amely elsősorban felelős a sza­badságok tiszteletbentartásá­­ért. “Az újságíró nemzete jó­­hirnevének letéteményese.” Fi­gyelmeztet arra, hogy a leg­csekélyebb mulasztás a zsar­nokság bírálatában — végze­tessé fajulhat. Egyik legéke­sebben szóló cikkében: A nyom­dász védelmében a következő­ket Írja: “Ha a vélemények megoszlanak, minden véle­ménynek joga van a nyilvános­sághoz. Az igazság végül úgyis győzelmet arat a hamisság fe­lett.” SZEGÉNY RICHARD álnév alatt irt bátor és szókimondó nyilatkozatai elragadták az amerikai gyarmatok közönsé­gét, PENNSYLVANIA GAZET­TE cimü lapja pedig csakha­mar a legtöbb példányszámot érte el Amerikában és a leg­több hirdetést közölte. Szegény Richard Naptára New York­ban és New Englandban ko­moly anyagi sikert is hozott magával, úgy hogy 42 éves ko­rában már megengedhette ma­gának, hogy nyugalomba vo­nuljon és hátralévő életét a tudományok előmozdítására és nemzete javára' fordíthassa. Egyik legfőbb sikere a hír­hedt “Stamps Tax” rendelke­zéseinek az eltörlése volt, amit az ő londoni utjának köszön­hetünk. Az eredeti törvényt az angol parlament 1765-ben hoz­ta meg, súlyos illetékeket szab­va okmányokra, könyvekre, uj­­ságpapirosra, stb. Életbelépte­tése az amerikai sajtó ekszisz­­tenciáját fenyegette, úgy hogy az itteni lapok gyászkeretben közölték a hirt a közönséggel. Benjamin azonban megjelent az angol parlamentben, mire az ellenzéki Pitt és Burke őmellé állottak. Az eredmény az lett, hogy a törvényt vissza­vonták s az amerikai sajtó szárnyai felszabadultak egyszer és mindenkorra.--------------------------­CHICAGÓBAN a legforgal­masabb útvonalon megállt egy autó, mert kifogyott a gáza. Thomas Keogh forgalmi rend­őr mikor megtudta, hogy az autóvezetőnek egy centje sincs, kölcsön adott neki 1 dollárt, hogy tudjon gázt venni s to­vábbhajtani. JACK R. CODY, Norfolk, Virginiában 24 dollár bünte­tést kapott szabálytalan par­kolásért. Mivel nem fizette ki hónapok óta, bírósági eljárást indítottak ellene s végül a költ­ségekkel együtt 425 dollárt kellett fizetnie.--------------------------­KEVÉS A FOGORVOS s leg­alább 10 százalékkal kell növe­kedni a fogorvosnövendékek számának, hogy a hiányt pó­tolni lehessen.

Next

/
Thumbnails
Contents