St. Louis és Vidéke, 1954 (42. évfolyam, 2-26. szám)
1954-04-09 / 8. szám
1954 április 9. “ST. LOUIS ÉS VIDÉKE” 3-IK OLDAL Az utolsó magyar betyár (Folytatás) A szán újra ott állt Rózsa Miklós háza előtt, de most már itt is állapodott meg. Borshy Lajos leszedte a szánról a nagy kosarat,- amelyben az elemózsiát hozta, azután bement a házba. Nagy szeretettel fogadták. — Lajos, hát téged mi szél hozott ide? — kérdezte Rózsa Miklós és melegen megölelte barátját. —Keleti széllel jöttem — válaszolt a rápoltladányi gazda mosolyogva — meg ezzel a kosár ennivalóval . . . Disznót vágtunk Ladányban s minthogy nagyon jól sikerült a disznótor, gondoltam, hogy egy kis kóstolót nektek is juttatunk . . . Miklós arca felderült: — Nahát ez igazán kedves .. . — Csak viszonzás a ti kedvességtekért! — válaszolta Borsy Lajos és már kezdte kirakni az asztalra a nagy kosár tartalmát. A fehérburku tömzsi hurkarudakat, a karcsú kolbászokat, a barnapiros töpörtyüt s végül a friss cipót. Rózsa Miklós elragadtással csettintett a nyelvével: — Nahát ez igazán nagyszerű ... És amint látom, a kedvenceim vannak itt . . . Már látom is a serpenyőben, forrói zsírban sisteregni a hurkát, a kolbászt . . . Borsy Lajos most közelebb hajolt rápolti cimborájához és halkan a fülébe súgta — mintha csak attól tartott volna, hogy még a falnak is fülei vannak —, olyan halkan: — Elsőbb azonban a friss cipót ízleld meg ... De vigyázz arra, hogy magad vágd fel, hogy senki se lássa . . . A következő pillanatban már megszorította a kezét. — Már méssz? Legalább pihenj egy keveset! — Ne tartóztass Miklós! Majd látjuk még egymást . . . Ne feledd, mit mondtam . . . Kezet szorítottak, azután Lajos elhagyta a házat. Kedvet érzett ahoz, hogy egy kis kerülőt tegyen. A csendőrség épülete felé vette az útját. Az egyik ablak mögött újra meglátta Kapy Gáspár arcát. És ahogy elhaladt az épület előtt, — egy kissé elmosolyodott . . . * Rózsa, Miklós egyedül volt odahaza. Lajos már elment, de szavai még mindig a fülében csengtek. És kezébe vette a gyönyörűen megsült, ingerlő, fehér cipót. Aztán kést szedett elő és megszegte. Pontosan a közepén metszette keresztül és amikor két darabra esett szét a kenyér, — meglepetten látta, hogy a kenyérbe — egy levél van sütve . . . Most már kezdte megérteni Borshy Lajos titokzatos szavait. Gyorsan kifejtette a levelet a kenyér foszló, fehér beléből, aztán meghúzódott a kemence mellett, ahová nem lehet belátni, ha valaki beleskelődnék az ablakon és közel van ahoz is, hogy egyetlen gyors mozdulattal a kemence lángoló tüzébe vesse a levelet. Feltépte a borítékot és lázas szemekkel, .izgatottan kezdte olvasni a levél sorait: Drága Miklósom! Napok elmúltával végre alkalmunk van arra, hogy értesítsünk Téged és rápolti hü barátainkat és remélem, hogy ez a levél eljut a kezeid közé. őszinte örömmel közlöm, hogy Jánossal együtt sikerült megmenekülnünk az ürgelyukból. A mi esetünkben is beigazolódott, hogy ahol a legnagyobb a veszély, ott van legközelebb a segély. János felfedezett valami rejtekkijáratot a földalatti helyről és ezen keresztül sikerült eljutnunk, sőt további menekülésünket is siker koronázta, mert most már napok óta Pesten élünk és lázasan dolgozunk azon, hogy az igazunk mellé komoly bizonyítékokat szerezzünk. A jó Isten kegyes volt hozzánk, mert találkoztunk Zsuzsikával. Nemcsak azért örültem ennek a találkozásnak, hogy viszontláttam régi szerelmesemet, hanem azért is, mert Zsuzsika nagyon értékes bizonyítékokat tud szerezni arról, hogy én ártatlan vagyok s az igazi bűnös — Ladányi Gerson. Ez a levél csak megnyugtatás akar lenni a számotokra, hogy miattunk ne nyugtalankodjatok, egyelőre nem fenyeget bennünket semmi veszedelem, sőt, ha a jó Isten továbbra is pártfogásába vesz bennünket, akkor talán sikerül megszerezni azt a bizonyítékot, amelyre olyan régen várunk. Ahogy ez a levél eljutott hozzád, én majd megtalálom a módját a jövőben is, ha szükségét érzem, hogy értesítést küldjék a sorsunkról. Addig is Isten kegyelme legyen velünk. Bonyhádi András Rózsa Miklós meghatott örömmel olvasta végig a levelet, aztán pedig bevetette a kemencébe, ahol szempillantás alatt a lángok martaléka lett. — Nahát, ennek igazán örülök! — jegyezte meg és tényleg régen érezte magát olyan nagyszerűen, mint ezúttal. És már előre boldog volt, azért is, hogy a cimborákkal majd ő közölheti a nagy újságot. És milyen ügyesen érkezett meg az üzenet! Erre csakugyan leshettek a kopók . . . Hiába, a rápoltkörnyéki legények eszén nem lehet túljárni. Miklós azután maga elé tette a töpörtyüvel telt tálat és a felszegett fehér kenyérrel együtt, amely olyan értékes titkot rejtegetett magában, jóízűen falatozni kezdett . . . NYOLCVANKILENCEDIK FEJEZET A semmeringi kirándulás Sampierdarena báró kora hajnalban talpon volt. Már előző este minden előkészületet megtett a tervezett semmeringi kiránduláshoz, mint tapasztalt kiránduló, tudta nagyon jól, hogy télen, amikor a hó és jégboritja ezt a csodálatos sziklavidéket, különös elővigyáztosságra van szükség, Figyelmeztette Dengeleghy grófot is, hogy nagyon jó bundába öltözötten jöjjön el, ezenkívül szerezzen be hegymászó cipőket is, amelyek.nélkül semmi értelme nincs a kirándulásnak. Egy pompás szán már ott várt a Linz városához címzett fogadó kapuja előtt. Gerson is felkelt idejében. Az előcsarnokban már várta uj barátja, aki mézes szavakkal, kellemes udvariassággal fogadta: — Nagyon pontos, kedves gróf! És amint látom kifogástalanul kirándulásra öltözködött fel! — Azt hiszem, — magyarázta Gerson — hogy ebben a bekecsben könnyebben esik a mozgás, ezért vettem fel ezt a rövid kabátot a hosszú bunda helyett. . . — Nagyon jól tette, gróf ur! Később aztán, majd meg-, látja, lekerül rólunk ez a rövid kabát is, annyira kimelegszünk a tél örömeinek hajszolásában ... Ha nem járt még a Semmeringen, el sem tudja képzelni, mennyi és milyen érdekes szórakozásokra nyílik ott az alkalom . .. Annyira megszereti, hogy nem akarja majd otthagyni.. . Mindenesetre jó is lesz, ha figyelmeztetjük a fogadó embereit, ne aggódjanak, ha esetleg nem térünk vissza estére, mert akkor künn maradunk egykét napig a Semmeringen... Ott is vannak fogadók, kényelmesen eltudunk helyezkedni... Kényelmesen elhelyezkedtek a szánba, amely sebes siklással elindult Bécs uccáin. — Mehettünk volna vasúttal is — magyarázta Sampierdarena báró — de igy sokkal szebb és kellemesebb... Valamivel hosszabb az ut, de a hosszúsága kárpótol olyan gyönyörűségekkel, amiket vasútról nem láthatunk meg... Sebesen siklott a szán. Az ut tényleg nem maradt adós azokkal a gyönyörűségekkel, amelyeket Sampierdarena beígért. Égnek meredő, gyönyörű, fehérrel borított, fehér csúcsú hegyek között vezetett el az ut és igy ment ez órákon keresztül. Az egyik oldalon vad szakadékok, a másikon sudár hegycsúcsok, erdők. Csupa érdekes és változatos szépség, amelyen jólesőn pihen meg a szem. Mégis a hosszú ut hidege már éreztette hatását az utasokon és mindgyakrabban nyúltak az ülés alatt tartott lengyel pálinka után, amelyből szaporán kortyolgattak. Néhány órája voltak már utón, a téli nap már jó magasan járt, amikor Sampierdarena báró kinyújtotta a karját és előre mutatott: — Most már a Semmering belsejében járunk... Amit ott lát, az már mind a Semmering hegység és amoda azok a nagy házak, már a semmeringi fogadók ... Az egyik fogadó előtt meg is álltak. A megdermedt lovakat meleg istállókba vitték, de maguk is ugyancsak rákivánkoztak a meleg szobára. És nagy keletje, de még nagyobb dicsérete volt a forró kávénak, amelyet nagy bögrékből öntöttek magukba. Kissé megpihentek, azután Sampierdarena báró indítványozta a továbbindulást. — Menjünk kedves gróf, mert most állunk még csak utunk igazi szépségei előtt... Mert most már gyalogszerrel vágunk neki a csodáatos hórengetegnek, taposni a havat, megmászni a csúszós hegycsúcsokat, repülni a havon, ez lesz csak az igazi élvezet... És a nagy szeges cipőkben mind a ketten nagy élvezettel vágtak neki a fehér hórengetegnek. Néhol olyan vastag hórétegre akadtak, hogy alig tudták benne emelgetni a lábukat, de tagadhatatlanul szép, lenyűgözően gyönyörű volt ez a kristályosán ragyogó, csodálatosan fehér táj, a végtelen, hatalmas fehér hótakaró, amely beborított mindent, hegyeket, völgyeket, fákat, házakat... Sampierdarena báró jól ismerte az utat. Sokszor járt már a Semmeringen. Úgy ismerte Sampierdarena Pietro az egész Semmeringet, mint a tenyerét. Útközben az egyik házba bekopogtatott, átadott néhány forintot és most már két kis kéziszánnal meggyarapodva folytatták az utjokat. Egyelőre csak húzták maguk után. Sampierdarena báró azonban máris nagyon csábitónak festette a közeli eseményeket: — Ez a kéziszánkó — magyarázta — a legdivatosabb szórakozóeszköze a télnek... Majd meglátja gróf ur, hogy a hegyekben mennyi szánkózóval találkozunk ... És milyen gyönyörűség repülni ezen a kis alkotmányon. Az ember felsétál valamelyik magaslati pontra, ráül a szánkója tetejére, ellöki magát a földtől és a szán máris csúszik előre a sima, fehér havon ... Remek utakon száguld és sokszor két-három kilóméternyi messzeségbe is elmegy a szán... Majd meglátja, gróf, milyen nagyszerű lesz! És tényleg, minél magasabbra értek, annál több szánkózóval találkoztak. Akárhányszor mellettük suhantak el vidám kiáltozások, nagy hollázások közepette. Gerson most már egyre nagyobb kedvet érzett a szánkázáshoz. És folyton faggatta utitársát: — Nem kezdjük még el? — Csak türelem, kedves gróf! Itt is fel lehetne ugyan ülni, de mit érünk azzal a párszáz méterrel, amelyet ettől a ponttól kezdve a lenti nagy mezőig szaladhat a szán ... Egy-két perc és már vége is van a szórakozásnak ... Viszont, ha itt ezen a hegyen keresztülvágunk, akkor felérünk a legmagasabb pontjára ennek a vidéknek. Ott egész bizonyosan nagy területen még szűz hóra találunk, azon lesz csak igazi élvezet a szánkózás... Csak hallgasson rám, kedves gróf, felejthetetlen szórakozásban lesz része ... Gerson ment tovább, legfeljebb a lengyel pálinkából szedett magába újabb erősítőt. Vagy két órai ut elmúltával szólalt meg Sampierdarena báró: — Hát most itt vagyunk azon a terepen, amely a legalkalmasabb szánkózásra az egész vidéken.,. Figyeljen csak rám, kedves gróf.... A következő percben már rajta ült a kis szánkón, ellökte magát a földtől és a szán szép, lassan, majd pedig egyre gyorsuló mozgással megindult, porzó utat vágott magának a nagy (Folytatjuk) Minden áldozatra kész A SZERETET Ezt hirdeti a Golgotha KERESZTJE, Még a halált is legyőzi A SZERETET, Ezt hirdeti KRISZTUS megnyílt sírja! vV Ez a szeretet a mi élethivatásunk mindenkivel szemben, de elsősorban azokkal szemben, akiknek sorsát ránkbizta a MINDENHATÓ ISTEN HUSVÉT mindörökre a megújulást, a tavaszt, a bizakodást, az erőtől duzzadó uj élet kezdetét jelenti. Csak az él, aki megújul, ki mint a természet, uj erőre kap és az örök ifjúság erejével indul a sokatigérő jövőnek. * Bodog és áldott Magyar ííusvétot kíván a VERHOVAY SEGÉLY EGYLET 1886. - 1954. ISMERTETŐJEL Nagy, a fűszeres, azt mondja az inasnak, aki épp most érkezett haza: — Na, meghoztad Kisstől a pénzt? — Nem, — feleli az inas — mert a Sip-utca 97. szám alatt négy Kiss is lakik és mind a négy azt mondta, hogy ők nem tartoznak semmivel. Sőt, az egyik csúnyán össze is szidott és kidobott. — Ez az! — mondja örömmel Nagy — ez vásárolt nálunk. Azonnal menj el hozzá a pénzért mégegyszer. HÚSVÉTI VIRÁGAIT VÁSÁROLJA ITT! The Blossom Shop virágkereskedők uj tulajdonosok CHRONISTER& PENNELL, Lakodalmi csokrok i. Temetési koszorúk — Union üzlet — i 43 éve vagyunk í a Manchester Avenuen 1 ’ 4124 Manchester Avenue St. Louis 10, Mo. Telefon: Franklin 1-5211 KELLEMES HÚSVÉTI ÜNNEPEKET KÍVÁN: Ziegenhein Bros. Livery & Undertaking Co., Inc. 1901 óta vagyunk üzletben 6409 GRAVOIS AVENUE 16 Telefon: FLanders 2-1000 (3 blocknyira East-nek a Kingshighway-tól) Kellemes húsvéti ünnepeket kíván! Edward KOMLÓSY a NATIONAL PAINT & WALLPAPER CO. tulajdonosa 5810 EASTON AVE. (12) Telefon: EVergreen 3-7650 Festékek és falpapirok nagy választékban — Nézd csak pap, itt ez a könyv egy emberről beszél, aki hivalkodik szerencsétlenségével. Hogy kell ezt érteni? — Hát hogy kisétál például a feleségével és az eladó leányaival. HÁZ JAVÍTÁSI Garázst, porcsot. konyhaszekrényeket és polcokat, es egyéb épül etmunkát, szekrényeket, bútorokat javitok vagy épitek. 30 éves gyakorlat. Jutányos árak. írjon az alanti címre, vagy telefonáljon EVergreen 0226 és hagyja ott nevét és címét. ANDREW LANG 4492 BIRCIIER BLVD. St. Louis 15, Mo. TELEFONSZÁMOK amikre szükség lehet. Vágja ki és őrizze meg! ST. LOUIS ÉS VIDÉKE: Franklin 1-8081 és FR. 1-1923 SZT. ISTVÁN R. K. TEMPLOM: CEntral 1-7388 ST. LOUISI MAGYAR HÁZ: CEntral 1-2493 GRANITE CITY MAGYAR HÁZ: TRriangle 6-9529 Rendelje meg GÁSPÁR GÉZA kitűnő újságírónak szenzációs könyvét! Tudomány, Öntudat és Isten A könyv azokra a kérdésekre válaszol, amiket a modern emberek feltesznek. — Ára $1.25 HELICON BOOKS 333 East 18th St. New York, N. Y. KELLEMES HÚSVÉTI ÜNNEPEKET KÍVÁN: GLIK’S DEPARTMENT STORE 3rd &MADISON AVENUE MADISON, ILL. Phone: TRiangle 6-8110 Kellemes húsvéti ünnepeket kivan: MASSEY DAIRY, INC. TEJ, TEJFEL, VAJ, FAGYLALT, slh. Telefons: TRiangle 6-1880 — GLenview 2-3135 GRANITE CITY, ILLINOIS Kellemes húsvéti ünnepeket kíván: L. Pashoff STATE RADIO & TELEVISION CO. SALES AND SERVICE GRANITE CITY, ILLINOIS 1936 State St. GLenvievv 2-2173 Kellemes húsvéti ünnepeket kíván: Granite City Trust & Savings Bank Granite City, Illinois A Federal Deposit Insurance Corporation tagja Kellemes húsvéti ünnepeket kíván GABY, a GANTCHEFF DRUG STORE tulajdonosa Receptek pontos elkészítése 19th & DELMAR GRANITE CITY, ILL. Phone: TRiangle 7-0133
