St. Louis és Vidéke, 1953 (41. évfolyam, 4-26. szám)

1953-08-14 / 17. szám

4-IK OLDAL ‘ST. "LOUIS ÉS VIDÉ KE” 1953 augusztus 14. Az Amerikai Magyar Szövetség közleményei WASHINGTON AMERIKA “MEKKÁJA” Aki Washingtont még nem látta, az igazában véve Ame­rikát nem ismeri. Washington városának a vezetői és lakói a látogatóval szemben úgy vi­selkednek, mintha ők lenné­nek az egész nemzetnek a ven­déglátó házigazdái. Amikor a látogató Washingtonba jön, akkor az ismerősöknek, vagy a szállodák vezetőinek csak egy gondolata van, s az az, hogy a látogató minél jobban érezze magát. S ez azért van igy, mert a washingtoniak büszkék a nemzet fővárosára. A KONVENCIÓK DELEGÁTUSAI általában azt tapasztalják* hogy a washingtoni szállodák elsőr'anguak, s aránylag mérsé­­nyelmesek s aránylag mérsé­kelt árúak. A világsajtó köz­pontja itt van s ezért történik az, hogy a washingtoni kon­venciókról mindig több kerül az újságokba, mint bármelyik más városból. A 10,000 taxi kocsi nem drága “méter” sze­rint, hanem “zónák” szerint számítják az utasok diját. (Például a vasúti főállomásról a Willard Hotelig, ahol az AMSz október 6 és 7-ik KON­GRESSZUSA lesz, 40 centet fi­zet az utas, ami “méteres” taxii ár számitás esetén sokkal töb­be kerülne.) Autóbusz és vil­lamos kocsi közlekedés sürü, az egész várost behálózza és gyors. A legkülönfélébb nemze­tiségű és fajtájú vendéglők és mulattatóhelyek sokasága ta­lálható a városban. Amerika legtávolibb pontjá­ról 12 óra alatt (repülőn) el­érhető Washington. DELEGÁTUSOK HOZZÁTARTOZÓI, mint turisták és vakációzok föltétien tudni szeretnék, hogy mi vár rájuk Washingtonban, ha ők is eljönnek az AMSz OR­SZÁGOS KONGRESSZUSÁRA ez év október 6 és 7-én. Washington időjárása októ herben az ősz kezdetén, a leg­szebb. Nincs még egy ameri­kai város, amely történelmi emlékekben olyan gazdag len­ne, mint Washington s ugyan­akkor a legmodernebb üzletek s kényelmi szempontok jellem­zik a várost. Akiket a világ leg­értékesebb képtárai, múzeumai és emlékművei érdekelnek, az aligha mulaszthatja el Wash­ington látogatását. A 48 független állam szövet­ségének a fővárosa lévén, itt laknak azok a főemberek, akik­kel bárki összetalálkozhat sok­szor ugyanabban az étkezőben, vagy utcán is, ahol a látogató megfordul. Az ország sorsát; irányitó “nagyok” valóságban az amerikai demokrácia egy­szerűsége szerint velünk, az or­szág többi lakóival együtt él nek. Az étkezésükre kényesebb lá­togatók saját tetszésük szerint KL AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUS EGYESÜLET szeretettel üdvözli a Mississippi völgyének ma­gyarságát a St. Louisi Magyar Nap alkalmából! Egyedüli magyar amerikai intézmény, mely ÁRVAHÁZAT és AGGMENHÁZAT tart fenn ÉLETBIZTOSÍTÁS — KÓRHÁZI SEGÉLYEK, GYERMEKBIZTOSITÁS — BALESETBIZTOSÍTÁS BETEGSEGÉLYEZÉS Tagokat felveszünk valláskülömbség nélkül. Ha nincs városában osztályunk, forduljon a köz­ponti irodához felvilágositásért Cimünk: AMERICAN HUNGARIAN REFORMED FEDERATION 1801 P. STREET, N. W. WASHINGTON 6, D. C. válogathatnak a legkülönfé­lébb vendéglők sajátságos éte­lei között. Sportszerető látogatók az amatör és professzionista spor­tok tömegeit találják Washing­tonban, akár mint nézők, akár mint résztvevők. Naponként megtekinhető legfontosasbsb látni valók; (1) Az Elnök Otthona (The1 White! House);. (2) Az Ország Tör­vényszéke (U. S. Supreme Court); (3) A Szövetségi Há­romszög legszebb épülete, amely a világ legértékesebb képtára (The Mellon Art Gal­lery) ; (4) Az Egyesült Államok Képviselőháza (The House of Representatives); (5) A világ leghatalmasabb könyvgyűjte­ménye (The Library of Con­gress) ; (6) Washington Obe­liszkje, Lincoln Siremléke s Jefferson Emlékműve a leg­szebb látványok között is a leg­kiválóbbak; (7) Amerika első elnökének a lakóhelye (Mt. Vernon, Va., George Washing­ton’s Estate). Sok másról is Írhatnánk még azoknak a-5 felvilágositására, akik az AMSz október 6 és 7-i ORSZÁGOS (,KONGRESZUSÁ­­RA, akár min,t képviselők, akár pedig mint látogatók számíta­nak eljönni. Ennyit azonban fontosnak tartottunk az érdek­lődő újságolvasók figyelmébe ajánlani azért, hogy szervez­kedjenek CSOPORTOKBA s kedvezményed vonat, vagy au­tóbusz árengedményekkel JÖJ­JENEK OKTÓBERBEN együtt Washingtonba, amely valójá­ban a VILÁG LEGSZEBB VÁ­ROSA. NAGY VAGYONOK RÉGEN A ST. LOUISI MAGYAR NAP KÖZÖNSÉGÉT és a Mississippi völgyében megtelepedett magyar­ságot szívélyesen köszönti Magyar-Amerika egyik legrégibb és legnagyobb magyar alapítású Biztosító Intézete, az American Life insurance Association (BRIDGEPORTI SZÖVETSÉG) SUTA PÉTER, elnök — SZEGEDY L. ISTVÁN, titkár GREGA DEZSŐ, pénztárnok — CHOPEY JENŐ, számvevő IGAZGATÓK; ANTAL FERENC, ig. elnök, Garfield, N. J. CHANTI L. MIHÁLY, alelnök Roebling, N. J. CHOPEY JENŐ, számvevő GREGA DEZSŐ, pénztárnok JANIK LAJOS, Cleveland, O. KALDOR KÁLMÁN, St. Louis, Mo. KATZIANER ZSIGMOND, Philadelphia, Pa. DR. MOLNÁR KÁLMÁN New York, N. Y. NAGY JÓZSEF. Detroit, Mich. PAULOVITS JÁNOS, Bridgeport, Conn. SUTA PÉTER, elnök, SZEGEDY L. ISTVÁN, titkár. Egyesületünk az Élet-, Baleset-, és Betegség-Biz­tosítás minden formájáról készséggel nyújt felvi­lágosítást az éredklődőknek. Cimünk; American Life Insurance Association 1112 State Street, Bridgeport 5, Conn. Búzában jó termés van az idén Amerikában. Némely vidé­ken a szokottnál is jóval gazda­gabb. Sokat jelentő dolog ez. Valóságos áldás. Vagyonosodás jár ennek a nyomán. Persze ilyenkor jó termés idején, sok függ a búzaárak alakulásától. Mert ez azután már nem pusz­tán az itteni termés mennyisé­géhez igazodik, hanem a világ termésének nagyságához. Ma­napság már a világkonjunktu­­ra dönt. Milyen a búza ára Chi­cagóban? Ez a kérdés! A gaz­davilág már a maga természet­rajzánál fogva is, soha sincsen panasz nélkül Ha nagy a ter­més, azon panaszkodik, hogy nincsen ára, vagy hogy nincsen elegendő piaca. Ha meg gyönge a termés, keveset ér a magas búzaárakkal. Már Cicero (körülbelül 100 évvel élt Krisztus születése előtt) megírta, hogy nagy árak mellett a rossz termés miatt, nagy termés idején meg a rossz árak miatt panaszkodnak a gazdák. Persze Cicero korában még nem volt gabonabörze, leg­alább nem olyan, mint korunk­ban; akkor még nem volt dön­tő szerepe a világ-konj unktu­­rának. * A gyorsan felszökkenő búza­árak rendszerint a börzéken csinálnak nagy hullámzásokat, s ámbátor maguk a termelő gazdák is résztvesznek itt-ott a börze - spekulációban, a nagy nyereséget mégsem ők vágják zsebre, hanem a hivatásos spe­kulánsok, akik benfentesek lé­vén a világviszonyok dolgában, percekre tudják, mikor kell fel­hangzania az “adok”-nak és mikor a “veszek”-nek. De még ezek a nagy spekulánsok is gya­korta belevágódnak valamiféle meglepetésbe, Innen van, hogy néha órák alatt vesznek el nagy vagyonok, de viszont órák alatt támadnak is nagy vagyonok. Azok a nagy vagyonok, me­lyek a 18. század vége felé szin­te szédítő módon gyűltek együ­vé, csaknem mind a börze-spe­kulációkból támadtak. A Rotschild-ház legtöbb mil­lióit a börzéken szerezte. Nagy­szerűen be yolt ehhez rendezve. A Waterlooi csata eredményé­ről a londoni Rotschildháznak volt legelőször értesülése a pompásan megszervezett ga­lambposta révén,. Maga az an- I goi kormány is későbben kapott hirt az egész Európára döntő jelentőségű Waterlooi győzelem­ről. Szinte elképzelhetetlen, hogy a Rotschild-ház milyen roppant hasznokat szerzett a börzéken ennek az egy-napos előnynek a birtokában. A börzéken szerezték a nagy vagyonokat a többi nagy mil­liomosok is, mint a Bleichröde­­rek, a Porgesek, az Oppenhei­­mok. , Barnato milliomos magukon az aranybányákon tulajdonkép­pen keveset szerzett, de rop­pant sokat a bányarészvények­kel való spekulációval. A hires Mackay is bánya részvényekben dolgozott. Jay Gould óriási vas­utakat épített, de nem ezeken szerezte a nagy vagyont, .ha- ■; nem a vasúti részvényekkel esi- ■ nált börzeüzleteken. Amerika egyik leggazdagabb ; embere, Rockefeller, a petrole- : umr ész vények adásával, vevé­­sével, szóval börzejátékkal hal­mozta fel rengeteg vagyonát. , így- Morgan is. Ám umig a börzén egyesek meggazdagodnak, a nagy töme­gek meg veszítenek. Hiszen másképpen ■ nem is lenne ért­hető az egyes, spekulánsok rop­pant gazdagodása. És a börzé­ken szerzett vagyonok nem .is nagyon tartósak. Szinte félel­metes bizonyságait láthattuk ennek a háborút követő inflá­ciós időkben, mikor a hirtelen támadt nagy vagyonok rövid idő alatt úgy szétfoszlottak, mint a köd. Már Ferenc császár meg­mondta, hogy a börze olyan, mint a halastó, ityelyben a nagy hal elnyeli trikistfcbik halat. Sokan azf1 Hihetik, Hogy ak­kora vagyonok,'mint aminőket az amerikai dollár-milliomosok és milliárdosok meg a volt eu­rópai börzet^rók összegyűjtöt­tek, nem is. ypltak régibb idők­ben. Ám csalódnak, akik igy vélekednek. Á középkorban ma­gánemberek' "kezén csakugyan nem voltak'1 a mostaniakhoz fogható nag^f vagyonok, de a régibb korban bizony Akadtak. Mikor az augsburgi Welserek és Fuggerek, .akiktől tulajdon­képp^ függtek a háborúk, mert adtak kölcsönöket — 120 métermázsa aranyat tudtak előteremteni — ők voltak a vi­lág ismert leggazdagabb embe­rei. De annak a 12Ó mázsa aranynak az értéke akkor csak valami 6 millió dollárnak felelt meg. Ellenben a régi Rómában sokkal nagyobb vagyonokat is gyűjtöttek egyesek. Lentulus jós vagyonát Au­gustus idejében 400 millió ses­­terciusra becsülték. (Jól jöve­delmező üzletág lehetett a jós­lás, s a babonás hiszékenyek nagyszerűen fizethettek.) Epi­rus Marcellus 300 milliónak volt szerencsés tulajdonosa. Kö­rülbelül ugyanannyi vagyona volt a filozófus Senecának. De azért Seneca tele volt panasz­­szal. Azon siránkozott, hogy so­kan vannak ám a római biro­dalomban, akik jóval gazda­gabbak, mint ő. Ezek közé tar­tozott a többi közt bizonyos Lucius Volusius. Még felszaba­dított rabszolgák is akadtak Rómában,, akik óriási vagyont szereztek; igy egy bizonyos Márcus nevű, aki közel 400 mil­lió sesterciusra szaporította gazdagságát. Hogy mekkora lehetett a ró­mai előkelőkiyagyona, arra jel­lemző adatotiszolgáltat Apicius lovag sorsa. Ez a római lovag roppant fényezéssel élt, s mi­kor vagyonából már csak 10 millió sesterfeiusa maradt, ön­gyilkos lett, ’mert úgy véleke­dett, hogy 10 millióból nem él­het meg rangjához illő módon. Igaz, hogy a séstercius a mai pénztétékhez viszonyítva nem volt nagy pénzegység; 400 mil­lió körülbelül 20 millió dollár­nak felelt meg. De figyelembe veendő, hogy ez az összes ak­kor sokkal többet reprezentált, mint manapság, mert a pénz­nek hasonlíthatatlanul na­gyobb volt a vásárló ereje. A pénz jövedelme is nagyobb volt, mint amennyit a tőkepénz ma jövedelmez, ha nem fektetik nyereséges üzletekbe. Tudvale­vő dolog, mert egykorú f ölj egy - zésekben olvasható, hogy a hi­res Sulla mindössze 120 dollár­nak megfelelő összeget fizetett évente házbér fejében. Ma egy szobácskát is alig kapna ennyi pénzért; egy liba ára 2 sesterci­us volt (körülbelül 5 cent) és igy alakultak az árak az egész vonalon. / Azután azt is tudják az egy­korú föl jegyzésekből, hogy a tőke rendszerint 15-20 százalék kamatot hozott, sőt ennél töb­bet is, főképp az élelmes tőké­seknek. Már az uzsora jellegé­vel birt a tőkepénzek kama­toztatása, Erre vall, hogy a sze­nátoroknak tilos volt a 6 szá­zaléknál magasabb kamatköve­telés. Ám a római szenátor urak érdemes emberek voltak; tud­tak magukon segíteni a tör­vények okos megkerülésével. Plinius 40 milliót előlegezett Britanniának s ezen a réven biztosított pénzének nagy jö­vedelmet. Más gazdag szenáto­rok meg kereskedelmi társu­latokat alakítottak s igy mene­kültek a római összeférhetet­lenségi törvény járma alól. De hiszen okos emberek vol­tak ezek a szenátorok, nem hi­ába, hogy ők csinálták a köz­ügyeket. Ahhoz is volt életre­valóságuk, hogy gyárakat épí­tettek, vámokat, meg italmé­­rési jogokat béreltek s ilyetén­képpen tették lehetőleg gyü­mölcsözővé tőkepénzüket — és igy senki sem foghatta rájuk, hogy uzsoráskodnak a szegé­nyebb rovására. Hát az bizonyos, hogy a ró­maiak ezeket a vagyonokat nem börzén szerezték, de nem is valami terhes munkával, nem afféle gazadságos gondos­sággal és szolid kereskedői lel­kiismeretességgel. Jobbára mint helytartók kifosztották a leigá­­zott tartományokat Ez bizony kevesebb rizikóval járt, mint a börzéken való spekuláció. Arra pedig, hogy a rájuk bízott tar­tományokat kizsarolják, igen alkalmatos férfiak voltak. Lel­kiismeret, vagy holmi szociális érzés éppenséggel nem hábpr­­gatta őket. Egyébiránt a spa­nyolok is igy csinálták Peru­ban, az angolok is ezt prakti­zálták Indiában. Lord Cleveről nemcsak megírták, de ki is mu­tatták, hogy renget«g vagyont harácsolt össze. Gazdagságára némikép jellemző, hogy felesé­gének ékszereit annak idején nem kevesebbre, mint fél millió dollárra értékelték. MEGNEDVESITHETETLEN VÍZI ÁLLATOK Bármily különösen hangzik is, patakjainkban és tavaink­ban élnek olyan vizi állatok, melyeknek teste nem nedvese­­dik meg a víztől. Ennek magyarázata az, hogy az állatok testét állandó­an egy Vékony levegőrétag ve­szi körül. Ez a levegőkppeny óvja őket attól, hogy a vifc más élőlényei rájuk telepedjenek és teljesen eltakarják őket.) i A RÁKÓCZI SEGÉLYZÖ EGYESÜLET MAGYAR SZERETETTEL KÖSZÖNTI ST. LÖUIS ÉS VIDÉKE MAGYARSÁGÁT TESTVÉREK, MAGYAROK! A Rákóczi Segélyző Egyesület szól hozzátok. Hatvan­öt esztendős múltja feljogosít arra, hogy ajárflja minden magyarnak a mai időknek megfelelő ÉLET­BIZTOSÍTÁSI kötvényeit. A Rákóczi Segélyző Egyesületnek tagja lehet minden egészséges gyermek, férfi, vagy nő. Gyermek szüle­tésétől kezdve, felnőtt 60 éves koráig. Szilárd vagyo­ni helyzetben van, állami ellenőrzés alatt működik. , íf Többféle biztosítási kötvényeinknek készpénz tar­taléka van. Érdeklődők forduljanak akár osztály alakítás, akár magán felvételért az alábbi címen... Tagszerző, jutalomban részesül. RÁKÓCZI AID ASSOCIATION 024 BOSTWICK AYE. BRIDGEPORT 5, CONN. VERHOVAY SEGÉLY EGYLET Az Amerikai magyarság legrégibb és legnépszerűbb egyesülete, a több mint 60 ezer taggal és 13 millió dollár vagyonnal rendelkező Verhovay' Segély Egylet központi tisztviselői, valamint Igazgatóságának tagjai szeretettel köszöntik A ST. LOUISI MAGYAR NAPON / találkozó magyar testvéreket VERHOVAY SEGÉLY EGYLET VERHOVAY BUILDING — 436 FOURTH AVENUE PITTSBURGH 19, PA. Dr. Ganesov Péter úgy a maga, mint felesége Mária és mostohája Gancsov Fe rencné, szül. Kiss Katalin és az alantirt rokonok nevében, fájdalomtelt szívvel, dél 1 ül Istennek akaratában megnyugodva tudatja, hogy forrón szeretett édesapja, GANCSOV FERENC Jj életének 72. évében, rövid, de fájdalmas szenvedés után, f. év julius 31-én, este, visszaadta lelkét Terem tőjének, Székelykevén. * Drága halottunk lelkiüdvéért engesztelő szentmise áldozat lett bemutatva a st. louisi Szt. István r.k. magyar templomban, augusztus 8-án. Amerikában gyászolják: Özv. YANKULOFF PÉTERNÉ testvére YANKULOFF JÁNOS unokaöccse és családja Székelykevén gyászolják: GANCSOV KÁROLY testvére és annak családja, valamint kiterjedt rokonság és barátai.

Next

/
Thumbnails
Contents