St. Louis és Vidéke, 1953 (41. évfolyam, 4-26. szám)

1953-08-14 / 17. szám

2-IK OLDAL “S T. LOUIS É S VIDÉKE” 1953 augusztus 14. 1 ST. LOUIS ÉS VIDÉKE Published Every Other Friday by the Hungarian Publishing Company COLOMAN KALDOR, Editor 228 NORTH TAYLOR AVENUE ST. LOUIS 8, MO. Telephone: FRanklin 8081 and FRanklin 192.' Subscription rates for one year in the United States ........................... $3.50 Hungary and other Foreign Countries ...................................................... $4.00 ST. LOUIS ÉS VIDÉKE MEGJELENIK MINŐÉN MÁSODIK PÉNTEKEN KÁLDOR KÁLMÁN, szerkesztő Szerkesztőség és kiadóhivatal: 228 NORTH TAYLOR AVENUE ST. LOUIS 8, MO. Telephone: FRanklin 8081 and FRanklin 1923 Előfizetési ára egész évre az Egyesült Államokban ............................ $3.50 Magyarország és más külföldi országra ............—................................... $4.00 Entered as Second Class Mail Matter Ap”il 18, 1913. at the Post Office at St. Louis, Mo., under the Act of March 9, 1897. Nem iigy van már, KONVENCIÓ ELŐTT .. . Káldor Kálmán barátom erősen in­vitál az Amerikai Magyar Szövetség októberi, konvenciójára, amit egész biztosan az én jelenlétem nélkül fognak megtartani (s .ahol biztosan senkinek sem fogok hiányozni), amiről afonban eszembe jutnak azok a konvenciók, amelyeken részt vettem, s ezúttal nem az egyleti konvenciókról szándékozom beszélni. Pittsburgh, Buffalo, Detroit . . . vájjon hányán élünk még azok közül, akikkel ezekről a gyülekezetekről­­mindig több-kevesebb reménnyel tá­voztunk, hogy no, azuttal talán ma­radandót alkottunk. Mielőtt azonban a megtartott ér­tekezletről szó esnék, érdemes Írni egy olyan értekezletről, amit — nem 'tartottunk meg, s aminek a meg nem tartása esetleg valamivel su-, Jyosabbá tette Trianont. Mikor a magyar kormány először követte el azt az ostobaságot, hogy hadat üzent az Egyesült Államok­nak, Kende Géza, a Népszava ak­kori szerkesztője levelet kapott Ma­gyar Amerika egyik legérdekesebb és a legértékesebb papjától. Dr.Stieg­­ler south-bethlehemi lutheránus lel­késztől, aki azt kérdezte, hogy te­hetnénk-e valamit Magyarország ér­dekében. Kende és én azonnal kimentünk South Betlehembe (akkor a Magyar Bányászlapot én New Yorkban ad­tam ki), s fél éjjelen át arról be­­-széltünk a lelkész vendégszerető házában, hogy a csehek mintájára italán valami cllen-kormányfélét kel­lene az itt és más nyugati országok­ban élő magyaroknak alakítani. Stieglernek voltak nagyon helyes aggodalmai arról, hogy soha a ma­gyarok sem egy bizottság, sem egy1 kormány összetételében meg nem egyeznének, hogy a féltékenység és személyes ambíciók az első perctől kezdve veszélyeztetnék egy ilyen alakulat komolyságát, de azért ő maga hajlandó volt mindenre, amit mások jónak látnának megtenni. A vizes lepedőt azonban másnap reggel Berko Géza borította az öt­letre. Rámutatott arra a tényre, hogy (akkor még az itt élő magyarok 90 százaléka magyar polgár volt, aki­ket otthon hazaárulóknak tekinte­nének, s hogy a legtöbben- csak a háború végét várták, hogy vissza­kérhessenek az Óhazába. Rámutatott, hogy a Konta Sándor Hűség-Ligájában (ami félhivatalos intézmény volt) minden morális terror dacára csak azért állt be vagy húszezer magyar, hogy a ligán keresztül levelet válthasson óhazai szeretteikkel. Én nem nagyon értettem meg egyik érvelést sem, ifjú voltam és bohó, azt hittem, hogy mikor a Szülőföld esetleges segítéséről van (szó, nem lehet sem személyes am­­bicicy, sem féltékenység, s már ak­kor is azt hittem és azt éreztem, hogy polgárság ide, polgárság oda, EZ az ország a hazánk, ennek tar­tozunk hűséggel. Ma már nem csodálom, hogy a magyarok AKKOR más érzésekkel voltak eltelve, mert mikor a má­sodik világháború kitört, .érdekes leckét kaptam ezekről a dolgokról. Mint az Amerikai Magyar Szö­vetség igazgatóságának a tagja, Daragó Józseffel együtt azt aján­lottam, hogy dobassunk le az an­gol röpülőkkel két millió példány­mint régen volt... > ban egy kiáltványt Magyarország népéhez, s kérjük őket, hogy Hitler háborúját szabotálják. Az Egyesült Államok akkor még nem állt háborúban, azért lett volna Anglia segítsége szükséges. Kerekes Tibor, az AMSz akkori tit­kára (aki néhány hónappal ezelőtt Magyarország minden bajáért a re­formációt és Kossuth Lajost okolta) ijedten tiltakozott az ötlet ellen, ►Meinte anyagiak hiányában, s mikor megnyugtattam, hogy a saját nyom­dámban a saját költségemen vagyok; hajlandó a kiáltványokat elkészí­teni, kijött atiltaközás igazi okával. "Mit gondolnak az urak, hátha a magyar nép komolyam veszi a fel­hívást és annak következtében eset­leg felakasztanak vagy tiz-tizenöti embert?!” Ebből láttuk, hogy Kerekes csak egy, a Nyugat felé szánt gesztust látott az .ötletben. Daragóval együtt szinte megder­medtünk, s Daragó szó nélkül fel­kelt és vérvörös arccal kiment a szobából. Az én vérnyomásom akkor még nem járt kétszáz körül, én tehát ott maradtam és rámutattam arra a, csekélységre, hogy a magyarok Ve­­ronyes környékén nehány tízezer halottat már vesztettek, hogy nem babra játszók a háborút, s ha Hit­lerért fel lehetett áldozni vagy száz­ezer magyart, az első slukkra, ak­kor tizenöt magyarnak érdemes Hit­ler ellen az életét áldozni, mert a háborút Hitler elveszti. Tovább nem tudott vagy nem mert ellenkezni Dr. Kerekes, de a sok huza-vona, a sok tárgyalás és szövegirás közt az ügy elsikkadt, s azzal fogták be mindenkinek a szá­ját, hogy az üzenetet majd a BBC iközvetitti. Soha meg nem tudtam, hogy ebben az irányban történtek-e | lépések. Ezek azonban nem tartoznak a meg-nem-tartott gyűléshez, ezt azért, hoztam fel, mert rá akartam mu­tatni, hogy Magyar Amerika úgy­nevezett vezető férfiai nagyon rit­kán értették meg, mikor lenne szük­ség- a megmozdulásra. A Stiogler ötletét Kende nem hagyta azonnal elaludni, levelezett '-‘prominens” magyar urakkal, de főit a “nyakát kinyújtani”, ahogy félt akkor az egész amerikai ma­­gyársága, bár a kormány “friendly alien-enemyk”-nek deklarált ben­nünket. Senki sem állíthatja, hogy a cse­hek törekvéseivel szemben segíthe­tett volna-e valamit egy magyar alakulat, de olyan volt akkor az at­moszféra Londonban, 'hogy minden­kinek örültek, aki a központi hatal­mak akármelyik népének egy töre­déke nevében a németek eilen meg­szólalt. Még jobb alkalom lett volna a; cselekvésre, vagy annak megkísérlé­sére, mikor már az amerikai csapa­tok ott harcoltak Franciaországban, s mikor már senkinek nem kellett attól tartania, hogy egy győztes Ma­gyarországban hazaárulónak fogják tekinteni. Nem történt azonban semmi a magyarok részéről mindaddig, amig véglegesen késő nem lett, mikor már befejezett tényekkel álltunk szemben, s mikor végre félénken összehívták -a Pittsburghi Nemzetgyűlést, amiről a következő számban szándékozom egy pár szót beszélni. Himler Márton “1905 ÓTA ÁRULUNK JÓ TETŐANYAGOT” Köszönettel vesszük a magyarság további szives pártfogását. — Jó munkát kap és pénzt fog megtakaritani nálunk. BIEBEL ROOFING COMPANY 222 SO. MAIN ST. Telefon 210 BENTON, ILL. APP0NYI ALBERT ÉS AMERIKA A MAGYAR HÁZ EGYLET szept. G-án„ vasárnap d. u. hi órakor, a hires Amerika-barát magyar államférfiuról: Appo­­nyi Albertról emlékszik meg, aki 50 éve járt St. Louisban és 20 éve halt meg. Az ünnepély díjtalan, melyre minden ma­gyart szívesen lát a rendezőség. Ebből az alkalomból adjuk köz­re Könnyű László cikké t. Szerk. Régi arisztokrata családból származott és a magyar alkot­mányos élet egyik legdemok­ratikusabb alakja lett. Szüle­tésénél fogva joga lelt volna főrendiházi tagságra s ő jász inépnek volt 51 és fél évig vá­lasztott képviselője az alsóház­ban. Élhette volna hasonló kortársai gondtalan életét s ő 'tudását, tehetségét a magyar nemzet céljainak szolgálatá­ban égette el. Erősen vallásos nevelésben részesült. A kalksburgi jezsui­ták gimnáziuma után a bécsi és pesti egyetemeken tanult. Hosszabb időt töltött Párisban és erősen hatott rá Montalam­­bert szelleme. 1872-ben lépett politikái pályára, mint képvi­selő, Deák-párti programmal. Az 1905-1908-ig tartó kultusz­­miniszterségét és még 2 rövid koalíciós időt kivéve állandóan (ellenzékben volt. Hatalmas szó­noki tehetsége már korán meg- Inyilatkozott. Nyelvtudása, mű­veltsége, kapcsolatai révén kül­földön is nagy hirre emelke dett. Német, francia, angol nyelven épp oly mestere volt a szónak, mint magyarul. Az 1895-ben megjelent tanulmá­nyai (Erkölcs és politika, A 'művész és az államférfi) és a következő években kiadott be­szédei egy nagyszabású állam­férfit mutatnak be, kinek gon­dolkodását erkölcsi elvek irá­nyítják és művészi eszközök­kel dolgozik céljainak elérésé­re. Politikus és bölcs, aszkéta és művész volt egyszemélyben. Egyszóval génius. Er'kölcsi nagysága különösen !a magyarságra Ítélt szörnyű trianoni béketárgyalások al­kalmával mutatkozott meg. A benesi hazugságokra és túlzá­sokra épitett és előre elkészí­tett Ítéleten már nem tudott változtatni, de a Népszövetség nagy nyilvánossága előtt két­­(ségbevonhatatlanul mutatta ki 'súlyos igazságtalanságait és legalább megszerezte a nagy­hatalmak azon Ígéretét, hogy a legsúlyosabb határmenti té­vedéseket későbbi időpontban ki fogják javítani. Ez képezte alapját egy jogos és békés re­víziós törekvésnek, melynek Apponyi rendíthetetlen hirde­tője volt. Mint a magyar kor­mány népszövetségi nagykö­vete remek szónoklataival, tiszteletet parancsoló egyéni­ségével meghódította a diplo­máciai világot és pártatlan megbecsülést szerzett magá­nak. “Közép-Európa Nagy Öregembere” Írásaival is a magyar igazságot szolgálta: Magyar Békeszerződés, Magyar Külügyi Politika (1920), Igaz­ságot Magyarországnak (1928). Az osztrák-magyar kapcsola­tok jogi természete (1910), Felolvasások az Egyesült Ál­lamokban a békeszerződés problémáiról és Magyarország alkotmányos fejlődésér öl (1921.) Apponyit igaz baráti érzések fűzték Amerikához. Kastélyá­nak egyik szobájában ott füg­gött az Amerikai Független­ségi Nyilatkozat egy másolata. Saját bevallása szerint sokat tanult ebből és az angol alkot­mányból. Ebben is Kossuthot követte, akivel együtt, a ma­gyarság egyik legnagyobb szó­noka és legbecsültebb politi­kusa volt nyugaton. 1904-ben járt először Amerikában a St. Louisi Világkiállítás, a St. Loiusi Béke Konferencia alkal mával, ahol az általa vezetett Interperlamentáris Uniót kép­viselte nagy sikerrel. Egy Ma- I gyár küldöttség is tisztelgett nála a Planters Hotelban Kundl József vezetésével. Ap­ponyi nem tartozott a gazdag arisztokraták közé és körútját saját költségén tette meg. így érthetően takarékoskodott és a küldöttségnek is panaszko­dott, milyen drága a hajvágás a hotelben. Mire Spitzer Ig­­nácz az ő olcsó borbélyát aján­lotta neki, amin mindannyian, jól derültek. Bejárta Amerika hagy városait. Előadásokat tartott a tartós béke feltételei­ről. Clevelandban megkoszo­rúzta Kossuth szobrát. Az őt meghivó Theodore Roosevelt elnököt is meglátogatta Oyster Bay, New Yorkban. Meleg ba­rátságukat hosszas levelezéssel tartották fenn. Visszatérte után, minisztersége alatt fel­állított budapesti Washington­­szobor felavatása alkalmával nagy Amerika barát beszédet mondott. Évekkel később, mint .a nemzeti ellenállás, Kossuth­­párt vezérét újabb megtisztel­tetés érte. A New Yorki Civic Forum és Béke Társaság 1910- ben küldöttek utján meghívta Amerikába egy nagy béke­­propaganda körútra. 1911-ben 'érkezett meg és Vanderbilt Kor­nél, Buttler Miklós, Carneggi András köszöntötték az ame­rikai polgári és tudományos közélet vezetői élén partraszál­lása alkalmával. Az elnök ismét St. Louisi Miegymás . . JOAN GRABISH, Mr. and Mrs. Eimer Grabich négy és féléves le­ánykája a multhéten a televízión szerepelt, a Fairbanks Nursery pro­­grammján... A SOLTÉSZ család nagy ünnepségre készül. A család­főnek, Soltész Pálnak 65. éves év­fordulóját ünnepük, melyre hazaér­kezett Soltészék két fia, Johnny és Paul is családjaikkal, Californiából, illetve Fort Wayne, Indianából. Mi is örömmel csatlakozunk a jókivá­­natokhoz -jp,ó IJ.CZALKÖVI GÁ­BOR és neje, valamint Nellike leá­nyuk háromhetes autóturájukról a napokban tértek haza. Californiában és a nyugati államokban lakó bará­taikat látogatták meg. Hollywoodban az ottlakó Karátsonyi Miklós és ne­jének voltak vendégei . . . EGYIK HÁZIÚR St. Louisban 19 pontból álló Szabályzatot állított ki három lakója részére. A negyedik lakásban ő lakik. A “szabályzat” egyes pont­jai: Este 10-kor csendnek kell lenni a házban. — Gyermekeknek nem szabad az udvaron lenni/ — Állatok tartása tilos. —■ Duhajkodás tiltva van. — A paragrafus ellen vetők 10- 15 dolláros “büntetésben” részesül­nek, a mit a Következő havi házbér­rel kell megfizetni. A gonosz-szivti háziúr egyetlen mentsége: havi 26.25-ről csak 30 dollárra emelte a házbért . . • háziasszonyok. akik nem győznek eleget sopánkodni a vetemények és zöldségfélék tul­­magas ára miatt, olvassák el az alábbiakat: Los Angelesben 2 nagy csomag sárgarépa 9 cent, egy '■‘buncs” fehérépa 1 cent, káposzta fontja egy cent, io font Idaho krumpli 15 cent, hónaposretek ugyancsak egy cent . . . SCHAF­­NITZ KÁROLY, hazatért a kórház­ból. Erősen javul és barátaival u Magyar Napon akar találkozni, a­­melyre erősen készül. Üzletét eladta, mert orvosa eltiltotta a munkától, . . . Nt. NAGY ZOLTÁN és családja a coloradói Estes Parkban nyaral­nak . . . Ugyancsak a coloradói Ma­­nitou Springsbe utaztak a hét fo­lyamán von Fuchs Frigyes mérnök és neje, dr. Kuhrner Béláné, és Mar­­tonné Zsigmondy Etta is, kétheti nyaralásra . , . FRANK TIVADAR és neje tíznapos vakáción jártak ., . HALÁLOZÁSOK TÍMÁR LUKACS, magyar közé­letünk és egyesületi tömörülésünk egyik legbuzgóbb munkása, augusz­tus 2-án hunyt el a Christian Wel­fare east st. louisi kórházban, hová rendkívül súlyos betegen szállították be pár héttel ezelőtt. Betegágyánál, az utolsó percig ott voltak felesége, fiai, sógornője Uhlean Vincéné, aki a gyászban megtört családnak min­denben segitségére volt. Holttestét a Kassly-féle temetkezési intézetben ravatalozták fel, ahol a rokonok, jó­barátok és ismerősök százai látogat­tak el, utolsó tisztelettevésre. A temetési szertartás a St. Eli­zabeth r. k. templomban ment végbe és a Mt. Carmel temetőbe kisérték utolsó útjára, általános részvét mel­lett. Halottvivők a Verhovay 303. fiók tagjai voltak, melynek Timár hűséges ügykezelője volt hosszú éve­ken keresztül. A . tagság nevében Rácz Imre ^ tartottá a búcsúztatót, meghívta őt Washingtonba,1 mint a nemzet vendégét, hogy az Egyesült Államok Kongresz­­szusa előtt fejtse ki felfogását. Hatalmas beszéde, mint előtte Kossuthé, nagy hatást gyako­rolt a Kongresszusra. Élénk ■sikerrel folytatta tovább kör­útját, hogy a világ a szabad Amerika segitségével megsza­baduljon az elnyomástól és a háború félelmeitől. Sajnos nem az ő elvei győz­tek és a vesztett háború után, 30 év előtt (1923-ban) har­madszor is ellátogatott Ameri­kába, hogy a Magyarországgal történt igazságtalanságot is­mertesse. Ennek az eszmének volt 20 év előtt (1933-ban) be­következett haláláig fanatikus; harcosa szóban és Írásban. Az ő nagyszerű hagyatéka a ma­gyarság egyik követelése, ame­lyet a jövő magyar diplomáciá nak kell beváltani a magyar kérdés hitünk szerint egyszer elkövetkező igazságos rendezé­sekor. Harmadik utjának 30., halálának 20. és első amerikai utjának rövidesen elkövetkező 50. évfordulója bőséges alkal­mat nyújt az amerikai ma­gyarságnak, hogy nagy fiának emlékét, amerikai kapcsolatait, az amerikai magyarság és ma­gyar-ügy szolgálatában Ame­rika felé felmutassa és ezzel \az amerikai közélet figyelmét erre a hatalmas magyar szel­lemre ráterelje! KÖNNYŰ LÁSZLÓ megrhatottan ecsetelve azi elhunyt érdeméit. Úgy Timár mint felesége mintaképe volt a magyar közélet tevékeny szereplőinek, nem volt a környékben mozgalom, melyből di­cséretes módon részt ne kértek volna Tímár Lukács a Békés megyoi Endrödről származott Amerikába 1912-ben és azóta állandóan East St. Louisban lakott. 67 éves korában vitte el a halál felesége mellől, akivet 39. évet töltött megértő és szép házaséletben. Két fiuk, Imre és ifj. Dr. FÖIdy Károly fordítási irodája Hiteles fordítások minden nyelvből minden nyelvre. Adóivek kiállítása—Levelezés GLOBUS TRADING CO. képviselete. Vámmentes szeretet-csomagok a budapesti raktárból rokonaiknak vagy barátainak. Service for Izrael, Inc. Vámmentes szeretet-csomagok és ajándék utalványok Izraelbe. 205 EAST 85TII STREET Room 204 New York 28, N. Y. HA MAGYAR FŰSZEREKRE, PAPRIKÁRA, EDÉNYEKRE, KONYHAFELSZERELÉSRE, DÍSZTÁRGYAKRA, KÖNY­VEKRE, HANGLEMEZEKRE van szüksége — hivja a PAPRIKÁS WEISS IMPORT CÉG itteni képviselőjét: L. KÖNNYŰ 3420 Magnolia Avenue St. Louis 18, Mo. — Tel. LA. 2857 MEGHÍVÓ St. Louis és környékének magyarsága a St. Louisi MAGYAR NAPON ad egymásnak ismét találkozót: VASÁRNAP, AUGUSZTUS 16-ÁN d. e. 11-től esti 11 óráig, a SZT. JÓZSEF HORVÁT TEMPLOM HALLJÁBAN ÉS KERTHELYISÉGÉBEN (12-ik utca és Russel Boulevard) A West Sidei Zenekar muzsikál. Lesz jó magyar étel, program, szépségverseny, sorsolások stb. Belépődíj 50 cent. Jöjjetek el ismét Testvérek, mutassuk meg, hogy ősz ► szetartásban és szeretetben tudunk dolgozni, szórakozni 4 ► szép Magyar Házunk fenntartása érdekében! A VISZONTLÁTÁSRA! A St. Louisi Magyar Egyletek Nagybizottsága \ Lukács, Uhlean Vince sógora és ezek családjai, valamint kiterjedt rokon­ság gyászolja. Komaasszcnyuk, Fü­­löp Mihályné, Houston, Texasból -uta­zott le a temetésre. t Özv. TÓTH MIHALYNÖ julius 27- én, 72 éves korában elhunyt a st. louisi City Hospitalban. Fia, Mihály és ennek családja\ gyászolják. Te­metése a Moydell-féie gyászházból ment végbe és a New Picker temető­ben hántolták el. t GALL. IMRÉNÉ, szül. Kaufmann Katalin, f. hó 5-én elhunyt. Holt­testét a Moydell-féie halottasházban ravatalozták fel és a New St. Marcus temetőben hántolták el. Széles kör­ben ismerték, mert férjével együtt hosszú éveken keresztül standjuk volt a Soulard Marketen és savanyí­tott uborkái keresett cikk volt,. Fér­jén kiviil testvérei és rokonság gyá­szolja a 72 éves korában elhunyt honfitársnőnket. V t GRÁTZ FLÓRIÁN, Szent Fjíip, Bácsmegyéből származott honfitár­sunk hosszú betegség után, elhunyt iaug. 4-én. A Kutis féle gyászházból, a Szt. István r. k. templomban meg­tartott gyászszertartás után, a -Cal­vary temetőben hántolták el. Öz­vegye, szül. Laskó Emília, gyerme­kei, unokái gyászolják a 73 éves korában elhunyt honfitársunkat.----------------------­A MÁSODIK VILÁGHÁ­BORÚBAN 46,000,000 ember pusztult el.----------------- ----------------!---------mr Bármily ingatlan vétel-eladás problémája van — hívjon bennünket. Kitűnő' házak, üzletek vannak állandóan a lisz. tán — választhat belőlük. Vásárolja biztosítását itt. 6242 Natural Bridge, St. Louis 20, Mo. Telefon: GO. 9350 28 ÉVE SZOLGÁLJUK Vf • ZEIGLEE ÉS KÖRNYÉKÉT d A banküzlet minden ágában szívesen ál­lunk a magyarság rendelkezésére. Óhazai, pénzküldés, kölcsönök, stb. Legyen ön is egyike számos megelégedett magyar bete­vőinknek. Tartsa pénzét ebben a bankban. First National Bank ZEIGLER, ILL. Telefon: 43 111 1 Nyitva 9:30-tól 3-ig — Szombaton 9-12-ig. — Telefon: 43 Harrisburg, 111. HARRISBURG és környéke magyar­ságának ajánljuk autójavító műhe­lyünket. Szakszerű autójavítás, festés. — Automobil alkatrészek! — Legyen ön is egyik megelégedett magyar ügyfelünk. 1936-1948 kocsikba való «J motorok kaphatók! Saline Motor Co. CHEVROLET DEALERS Telefon: 69 I HA KITŰNŐ ÉPÍTKEZÉSI ANYAGOT f ÓHAJT, nézzen be üzletünkbe. Festék, szigetelő, tető, stb. J Armstrong-Walker Lumber Co. * 601 N. 11th St. _ — Terre Haute, Ind. Tel. C-3367 A A üvegeket rugós rámára erősítünk. Ja­vítás! míg vár! Ha eltörik szemüvege, nem szükséges uj orvosi recept. Nézzen be, mig nem túl késő! űf t Ingyenes Parkolás Dr. Elmer J= Diehl & Son, O. D. OPTOMETRIST and OPTICIAN A 2-ik világháború veteránja! 4571-73 GRAVOIS AVENUE Telefon: FL-9408)rj ST. LOUIS 16, MO.

Next

/
Thumbnails
Contents