St. Louis és Vidéke, 1953 (41. évfolyam, 4-26. szám)

1953-04-10 / 8. szám

Miegymás A NEW YORKI “FEHÉR PARK” valamikor, úgy 40-50 évvel ezelőtt, fogalom volt. Itt adtak találkát egy­másnak azok, akik az 5-10 centjü­ket máskorra tartogatták, vagy pe­dig, akiknek még annyiuk sem volt. A századforduló utáni esztendőkben nem volt szégyen a nincstelenség: pénze senkinek sem volt és, aki vé­letlenül keresethez jutott, — eltar­totta a többit is. Egy dollárból két napig jóllakott egy tíztagú társaság. Voltak, akik egész télen át hitelbe éltek és a Coney Islandon biztosra, vett dzsábra hite'ezett nemcsak a szobaasszony, de a vendéglős, tra­fikkos, cipőpucoló sőt a kínai laund­­rys is. Ha pedig már semmiképen nem ment a -kölcsönszerzés, a téli éjszakákon leesett a hó és ezrével 'tódultak az emberek a City Hall elé, ahol lapátot kapott minden jelentke­ző és a reggelig tartó hólapátolás után két kemény dollár készpénz ütötte a markukat. Heltay Árpád, akinek nevéhez fű­ződik az amerikai magyar szinészgár­­da megalakítása, ebben a környezet­ben élt. Nem ment ugyan havat la­pátolni. Nyári éjszakákon sok száz Jakásnélkülinek adott “otthont” a park. A széles padokon aludtak azok, akiket hirtelen szeszéllyel kizárt a szobaasszony, vagy pedig akik tized­szert Ígéret dacára se tudtak 1-2 dollárt előteremteni. Egy éjszakát itti töltöttem én is, többedmagammal. Né­kem mindig volt lakásom, mert ha ■egyszér-másszor utói is ért a házi­gazda szeszélye, jóemlékü Alexander Ernő hazavitt magával. De ottmarad­tam, hogy részese legyek a felnőttek diskurálásának és hallgassam fantá­­zia-szülte. meséiket. Egyik este is­mét ránkvirradt a hajnal. Suhajdai Péter, Marosy Gábor és Kálmán Vil­mos voltak a szóvivők és, amikor a íközeli 11-ik uccában lakó házigaz­dám, nemzetes Mihalovics Géza bé­késcsabai szabómester utánam jött, hogy itt az ideje hazamenni, én bi­zony megszöktem előle és — tovább hallgattam az álmok szövését. Reggel hat órakor tértem csak haza, amikor Mihalovicsék már munkába mentek, hogy tovább öltsék a kabátokon a gomblyukakat, heti hat dollárért, na­pi 12 óra munkával. Gyakran hoztak anunkát haza is. és a szabadon égő gáz rossz és állandóan pislákoló vi­lágítása mellett dolgoztak. Kettőn ha megtudtak keresni egész este 25 centet. És vertük a 21-et sógoraival' Nádasy Gyulával és Dani Jánossal reggelig . . . Ugyanez a társaság verődött össze egy másik estén. Egy volt budapesti iskolatársam, Pálfy uyuiíi szegődött hozzánk, akiből később a dé'.i szén­­mezők rettegett és csodált hiénája lett. Maradtam megint. Éjfél felé csöpögni kezdett az eső és hazain­dultam. Kálmán Vili mondta, hogy tud egy nagyszerű helyet: a közeli íalerakatban ki van tépve a kerítés egyik deszkája, azon átbújva, fedett helyen tölthetjük az éjszakát. Pálfy is velünk jött. Hárman ha meghalad­tuk az 50 évet. Megvacsoráztunk és elindultunk. A “vacsora" fejenkint 3 centbe került. Két centért kaptunk egy pohár tejet, egyért pedig két darab dónatszot vagy egyéb süte­ményt. Beszélgetés közben elalud­tunk, amikor hangos kiáltásra ébred­tünk. Az éjjeli őr észrevett bennün­ket és rendőrért kiabált. Ott állt a kiszakitot kerítés mellett, azt gondol­va, hogy arra vesszük a menekülés útját. (Persze, eszünkbe se jutott, hogy megvárjuk a rendőrt.) A rendes kijárat felé futottunk és három irány­ba széledtünk. Kálmán Viliből később loraini lap­kiadó, majd a Szabadság üzletveze­tője lett. Clevelandi találkozásaink alkalmával mindig felelevenítettük ezt a “kedves” epizódot, amerikai ittlé­tünk első éves aktualitását. . . * •!* Nemrégiben New Yorkban jártam. Gáspár Géza kollégámmal könyvekről diskuráltunk. Elmondta, hogy New York alsó városnegyedében ma már csak a Houston streeti és a Tomkins Squarei könyvtárakban lehet magyar könyveket kapni. Nem ismertem egyi­ket sem. A Houston street akkor a ghettó központja volt, arrafelé nem igen jutottunk el, bár ott volt a hires Schwartz-íéle Little Hungary, ahol1 Theodore Roosevelt elnök is megfordult. De itt talán 50 centbe is belekerült egy ebéd. Leginkább Bogdány Jóskánál étkeztünk, ahol 15 centért teljes ebédet vagy vacsorát kaptunk. Vasárnapokon felmentünk a Second avenuera, ahol 25 centért már terített asztal, szalvéta és — tiszta­­ujju pincér szolgálta fel az enniva­lót. Tomkins Square? - kérdeztem Gás­pár kollegától. Hát az hol van? Mi­kor megmagyarázta, akkor jöttem rá, hogy az bizony a régi Fehér Park, sok tízezernyi magyár első találka­helye a nagy metropolisban. Ma már Beolvadt “ST. LOUISI HÍRLAP” és lapok: “ILLINOIS! KÖZLÖNY” HUNGARIAN WEEKLY Consolidated with the “ST. 1,0UISI HÍRLAP” and “ILLINOISI KÖZLÖNY" XXXXI ÉVFOLYAM ST. LOUIS, MISSOURI 1953 április 10. NUMBER 8. a nevét is elmosta az idő ... És bi­­izonyára ma is ott vannak a régi magyar könyvek, amiket olvastunk és faltuk a budapesti magyar lapo­kat. Ha futja az időből, egyszer majd visszalátogatok oda is . . . * >{. * NEW YORK VILÁGHÍRŰ vendég­lői között bizonyosan van vagy 25- 30 magyar étterem. Egyik jobb mint a másik. Este 9 óra után bementünk vacsorázni Zettl Laci (Lacinak szó­lítja mindenki, én sem Írom hát Lászlónak, mert tán nem is ismerne magára) “Hungarian Garden” étter­mébe. Régi jó pincérünk akadt és. rábíztam a választást. Csirkeaprólék- i evest, csirkemájat, sült libát és­­meggyes rétest ajánlott. Kötélnek álltam és már előre borzadtam a vízzel felöntött levestől, magam előtt látva az egy-két kis csontot és zúza­­darabkát. Kellemesen csalódtam. A leves oly jó és friss volt, mintha délben tálalják, a csirkemáj porha­­nyós, a liba ropogósra sült álom, a rétest pedig akkor vehették ki a sü­tőből. A bor is 194G. előtti palacko­zás. Megdicsértem Lacit, aki karon­­fogott és vitt a feleségéhez, aki a konyhát vezeti. Zettlné kedvesen és mosolyogva vette tudomásul a dicséretet és mialatt rám nézett, a­­szeme folyton ott járt, hogyan tálal­ják a sült csirkét, a kacsát, a töl­tött káposztát, és a magyar konnyha többi remekeit. De ott hagytam a Szememet én is, hogy1 újra meg újra visszamenjek e derék házaspár ven­dégszerető üzletébe! (Hát ha ezért nem kapok egy potya-vacsorát, ak­kor abbahagyom az Írást! . . .) * ¥ * A NEMZETI Szövetség által 1902- ben az amerikai magyarságnak aján­lott disz-zászlót kétszer sikerült meg­menteni az elpusztulástól, — mondja "Szécskay György poéta, aki egyike volt azoknak, akik a zászlót kihozó küldöttségben voltak. Először a Sza­badság clevelandi régi 3-ik uccában levő irodájának költözködése alkal­mával, amikor Ranky Bertalan vette át, azután pedig Homesteadon, ami­kor épen a feltüzelés előtt pár perc­cel akadt rá egy véletlenül arrajáró magyar. A gynöyörü zászló ma már biztos helyen, a washingtoni Kossuth Házban van. Vajon másutt nem-e: hánykolódik magyar ereklye ? . . . MINDENKI TUDJA, mily kevés az (amerikai magyar újságírók keresete. Egyik nyugalombavonult kolléga Írja: . . ma jobb helyzetben vagyok, mint amikor rendes fizetésért dolgoztam. Aggkori nyugdíj, munkanélküli se­­í gély és a vállalattól kiutalt segélyem majdnem annyira rug, mint fizetésem volt a rendes alkalmazásban. így időm is van, hogy évek alatt felgyűlt munkáimat rendbehozzam .. .” TAR­­NÓCZY ÁRPÁDNÉ kacsasültje a leg­jobb a világon . . . Dr. MIKLÓS OSZ­­KÁRNÉ Amerikában született, de a ráklevest “óhazai módra” csinálja. Nincs is annál jobb! . . . / GÖNDÖR FERENCNEK konyakot “rendelt” az orvosa és Göndör minden alkalmat felhasznál, hogy vendégeivel koccint­son. (Akárcsak a daytoni aranyos­­szivü kollégánk: Kelemen János) . .. Bűbájos szépségű kis unokájukban van gyönyörűségük . . . BALOGH E. ISTVÁN, az AMSzövetség nagyelfog- Ialtságu titkára jelenti, hogy közel 3500 dollárt utaltak át a holland kö­vetnek mint az AMSz gyűjtését az árviz-károsultak javára. Vannak he­lyek, ahonnan az adományokat direkt: juttatják a követséghez, vagy egy­házaik utján adakoznak és ekként bi­zonyosra vehető, hogy az amerikai magyarság ötezer dollárt meghaladó (adománnyal sietett a holland nép se­gítségére. Aki ismeri az, amerikai ma­gyarság összetételét, az értékelni tud­ja a szép eredményt! ... 70 ÉVEN FELÜLI régi amerikások az uj tör­vény értelmében, tolmács utján is le­llehetik az amerikai állampolgársági vizsgát és nem kötelező az angol nyelv Írástudása sem . . . * ^ * FÉLÉVE ELMÚLT, hogy szerkesz­tőnk tiszteletére a st. louisi ma­gyarság megrendezte a 40. éves ju­bileumi ünnepséget, de annak hullá­mai még ma is érezhetők. Legutóbb dr. Újlaki Ferenc, a Református Egyesület elnöke adózott meleg sza­vakkal a Vezértestület gyűlésén meg­jelent szerkesztőnek; a Free Europe 'által annak idején leadott megemlé­kezésben Halász Lajos kollégánk i ifj. Sörös András személyében érté­kelte azt a magyar kulturális munkát, amit a lap végzett és végez ma is. Sörös András Amerikában született, megmaradt igaz magyar érzésben és mint a Szt. István r.k. templom egyik elöljárója, hathatósan veszi ki részét a magyar munkából. Megemlítette; Halász azt is, hogy Sörös háromévi íafrikai é^ európai katonáskodása alatti állandó olvasója volt a lapnak. A húsvéti mulatság alkalmával mel­lénk telepedett Yankuloff János chi­cagói mérnök, aki a közöttünk élő Mrs. Yankuloff fia. Bájos nejével és két szépséges leányukkal jöttek el a 'mulatságra. Beszélgetés közben meg­említette, hogy jelen volt a 40. éves Jubileumi Banketten is. “A szerkesz­tő ur szolgálatkészségét úgy én mint; édesanyám többször tapasztaltuk. Amikor megtudtam, hogy bankett lesz, ideutaztam arra a napra, hogy édesanyámmal együtt mi is jelen le­hessünk a gyönyörű ünnepségen és együtt örvendezzünk az ünneplőkkel.” Yankuloff mérnök több mint 15 éve lakik Chicagóban, de édesanyja révén fentartja az összeköttetést it­teni barátaival és ismerőseivel. HIMLER MARTON érdekes cikket irt lapunk számára “a régi jó időkről.” Az érdekes visszaemlékezést örömmel nyújtjuk át olva­sóinknak az amerikai magyar élet e kiváló ismerőjének tollából. sónk küldte be, aki egy angolnyelvü újságból vágta ki. Mi örömmel tűz­tünk mellünkre egy újabb magyar ér­demet és megírtuk t Fuchs György si­kereit. És, csak egeszen természetes, hogy a találkozási históriát a meg­nevezett személyek,' közül — egyik sem tudatta velünk-. Ez alkalommal a véletlen játszott közbe újra. Mert, amikor megkérdeztem husvét napján dr. Kührner Béla barátomat: “Hogy7 vagy Bé’a bátyám?” ő erre kaján kárörömmel mesélte el a fentieket, arra gondolván: '■ Nesze Neked, dol­gozz te is!” Pedig ha tudná, mily örömmel Írtam ezt' meg. V. És, mert minden történetnek tanul­sága is van: ennek'a kis történetnek morálja: Ha neves hazánkfia, George von Fuchs, nem lenne olyan nagytu­­dásu ember mint amilyen, Markovits Árpád pedig nem szontyolódott volna betegágyában elolvasni a , “St, Louis és Vidéke” minden sorát, a három jóbarát összetalálkozása még mindig a, jövő eseménye lenne! Az igazi morál pedig ez: olvassa* a “St. Louis és Vidékét!”--------*«§[5**--------■ Mit tesz a véletlen vagyis: ebben az esetben — a ‘St. Louis és Vidéke?’ i. Valamikor régesrégen, illetve nem­­ásolyrégen, nehogy a szereplők meg­­neheztelienek, a.’röárf nlávúljuV é'ef­­korukat, tehát egykoron, a budapesti, Műegyetemre járt két mérnök-jelöt. Markovits Árpád volt az egyik, Fuchs György volt a másik. A két ifjú szoros barátságban állott egymással, Markovits gyakran megfordult ba­rátja házánál, ahol megismerkedett Fuchs György bátyjával, Frigyessel is, aki szintén a kutyabőrből cserzett diploma után vágyódott. Azután szét­váltak ' útjaik . .. II. Markovits Árpád Amerikába jött (és Pittsburghban telepedett meg. On­nan került néhány évvel ezelőtt a Missouri állambeli Louisiana város­kába, ahol a hatalmas kísérleti te­lepnek lett osztályvezető főmérnöke. De nem sokáig maradt odahaza, Fuchs György sem. Amerikába jött ,és a St. Louis melletti Woodriveren lévő Shell gasolin te'ep megbecsült főmérnöke volt, néhány évvel ezelőtt pedig a new yovki Buffalo mellett telepedett meg', ahol irodát nyitott és számos nagy cégnek lett vegyé­szeti ügyekben tanácsadója és kísér­leti telepe országszerte ismertté vált. Amerikába került, egy jókimenete­­lü örökség kapcsán, Fuchs Frigyes is, aki szintén St. Louisban telepedett meg. Ili. Két hónappal ezelőtt, szaklapok nyomán, mi is megemlékeztünk Fuchs György sikereiről. Tettük ezt főleg abból az alkalomból, hogy Fuchs tö­kéletesítette találmányát, melynek al­kalmazásával vízállóvá lehet tenni a cipőbőrt. Persze, mint ez nálunk rendesen történni “szokott,” — ezúttal is csak félig irtunk igazat. Fuchs Györgyből Fuchs Gézát csináltunk. Elolvasta a, hirt Markovits barátunk Louisianá­­ban és - gondolkodni kezdett. “Fuchs Géza ? Ez bizonyára György lesz, mert hiszen a Frici a bátyja! Ezek hát nékem rég nem látott barátaim!” Markovits operációból lábadozott, de A legközelebbi alkalommal, amikor bejött nejével St. Louisba, megláto­gatni autószerencsétlenség következ­tében kórházban fekvő leányukat, el­ment Domaihiidy Istvánékhoz, akik tudvalevőleg a Magyar Ház gondno­kai. A Markovits házaspár első ame­rikai magyar barátai Domahidyéknak és a barátságot ma is ápolják mind­ketten. Innen hívta fel Fuchs Fri­gyest és néhány pillanat alatt kide­rült a “rokonság” .. . IV. A “St. Louis és Vidéke” szerepe ennek a baráti találkozásnak megtör­téntében tehát szemmel látható. Ám­de joggal kérdezheti a nyájas olvasó: “hol itt a véletlen.” íme: itt a fele­let! A hirt egy régi barátunk és olva-St. Louisi Miegymás Dr. GANCSOV PÉTER húsvéthét­főjén nagybeteg édesapját hívta fel telefonon, Jugoszláviában. A beszél­getés hét percig .tartott, az összeköt­tetés jó volt és a beteget érezhetően felvidította fiának tanácsa és viga­sza .. . HAUSER ANTALT kellemet­len kaland érte, amikor a multhét egyik estéjén a Szt. István templom­ban megtartott próbáról igyekezett hazafelé. Egy nég<- ■ támadt neki és pénzt követelt. Afeletti e’keseredett­­ségében, hogy a rabló épen őt, a pénztelen DP-^z^elti^ki áldozatá­a támadónak, rnajirt— nyakába szed­ve lábait — futni kezdett, közben élénken kiabálva rendőr után. A né­ger pénzt sejtett, utána iramodott, mire Hauser ágyékon rúgta a szeren­csétlen flótást, aki erre bej tta, hogy DP magyarral nem tanácsos kikez­deni. Hauser pedig azóta más ut­cákon jár hazafelé . . . PÖLÖSKEI JÁ­­NOSÉK olyan pompás mákosrétest készítettek a templomi mulatságra, hegy annak hírét még Chicagóba is. elvitték . . . SOLTÉSZ PÁLÉKNÁL itt vannak az unokák az édesanyjuk­kal .. . RUDNAY GYULÁNÉ születésnapját nagy társaság- ünnepelte múlt szer­dán .. . Dr. VIKTORIN ERVIN és neje a húsvéti ünnepek alatt cleve­landi barátaikat látogatták meg . . . EUGENE DORA jövő héten bevonul a hadseregbe. Tiszteletére nagy ösz­­szejövetel volt a Magyar Házban . . . Özv. NUSSBAUMER EDÉNÉ “ide­haza” van látogatóban Indianapolis­­ban lakó Helen leányától. Húgának, Spitzer Mihálynénak otthonában ked­vesen látott vendég . . . PLESCH ER­NŐ, özv. Plesch Jánosné fia, betegen fekszik a Deaconess Hospita ban . ... KOVÁCS KÁROLY, a granite city! Magyar Ház gondnoka uj Chevrok*« autót vásárolt . . . VARGA IVÁN ve­gyészmérnök, néhai dr. Kiss Elek uni­tárius püspök m. fia, aki jelenleg Chicagóban lakik, a húsvéti ünnepek alatt Nt. Nagy Zoltán altoni unit. lelkésznek és családjának volt öröm­mé! látott vendége .. . TEMPLOMI HÍREK Husvét vasár nap, V irág vasár­nap sokszázan voltak az ünnepi misén. Az ünnepekre a temp­lom elejét és az összes ablakrá­mákat szépen kifestették, tel­jesen elkészült a szinpad is. Április 25-én ismét Rummage Sale lesz, ezúttal magyar asz­­szonyok remekbe készült házi süteményei is eladásra kerül­nek. Aki a sikerhez hozzá akar járulni, vigye el süteményét, vagy egyéb ajándékát a plébá­niára a Rummage Sale előtt. A Televíziós gépet és a többi nyereménytárgyakat kisorsol­ták a húsvéti bál alkalmával. A televíziót Joe M. Walsh nyer­te meg. A többi nyereményeket a következő sorrendben húzták ki: Mary Krause, Hawthorne ave.; Olga Sambo, Alexander ave.; Lawrence Lloyd, Athlone ave., és Steve Funk, Yale ave. --------'-s <5 £-&-•-------­SZOMBATON, ÁPRILIS 18-ÁN VAN A NAGYBIZOTTSÁG BÁLJA HALÁLOZÁSOK Érdekes egyéniség szállt sír­ba Kuhn Albert halálával, aki a Missourii Grandinban hunyt el. Kuhn évtizedekkel ezelőtt te­lepedett meg ott, amikor még Budapest volt a falucska és a, postahivatal neve. Az ott meg­telepedett magyarok között, ej kik főleg az 1904-ben megtar­tott st. louisi világkiállítás kö­rüli években telepedtek meg, inkább a békésebb élet után vá­gyó mesteremberek mint föld­művesek telepedtek meg. Többi mint 100 magyarnak van sir­­ja a kis temetőben, ahová most! elhelyezték az öreg magyart is. Kuhn Albert Harrisburg kör­nyékén dolgozott szénbányák­ban és Hevesmegyéből szárma­zott Amerikába. Özvegye és Ca­­liforniában élő gyermekei gyá­szolják. •I l Özv. VOGLER IMRÉNÉ, szül. Rakovszky Zsuzsanna Olasz- Liszka, Zemplén m.) 86 éves korában elhunyt március 4-én, East St. Louisban. A Kassly­­féle temetkezési intézetből te­mették el a St. Clair temető­be. Tar'jány Ernilné, Washing­ton Parkban lakó honfitárs­nőnk nagynénjét gyászolja az elhunytban. t MRS. MARY BOROSKA regi east st. louisi lakos hünyt éli 71 éves korában, március 9-én leányának Altonban lévő ott­honában. A Kassly-féle temet .kezési intézetből hántolták el. Régen váratott magára ez a mulatság. A Nagybizottság csak akkor rendez összejövetelt, a, mikor arra, magyar érdekből, iszükség mutatkozik. Ebben az évben mindössze egy magyar egyesület rendezett táncmulat­ságot és ezért a Nagybizottság elhatározta, hogy alkalmat ad a st. louisvidéki magyarságnak az összejövetelre a Magyar Házban. Most szombaton, április 18- án lesz a nagyszabású táncmu­latság, melyet a Magyar Ház, illetve a Nagybizottság' rendez. A mulatság jövedelme a Ma-Hold-upoítak egy magyar üzletet Mar’kovitz Dávid Magyar ke­­! reskedő Delmonte Market üz­letét husvét előtt hold­­upolták. Markovitz én a bank­ból jött, rendőri kísérettel és, .több ezer dollárt hozott, hogy' vásárlói csekkjeit beváltsa, mi­kor észrevette, hogy az üzlet I hátsó bejárata felől egy ember akar belépni az üzletbe. Az em­ber kezében revolver volt, mire Markovitz becsapta az ajtót. Ez azonban nem ^.Hitotta meg út­jában a rablót, aki a revolvert, Markovitznak szegezte és a pénztárnoki bódéban látható I bankókat összeszedve, még több j pénzt követelt. Egy alkalma­zott észrevette a rablást és ren- S dórért kiabálva, kiszaladt az; | üzletből, mire a rabló kereket oldott. A rablás alkalmával 50 be­vásárló és 15 alkalmazott volt, az üzletben, akik mitsem sejt­ve folytatták munkájukat. Mar­kovitz üzlete a 1101 Destrahan .street alatt van és a magyar­ság kedvelt bevásárló helye. gyár Ház, tehát a magyarság) javát szolgálja, joggal várhat­ja tehát a Nagybizottság, hogy ü Magyar Házhoz tartozó tes­tületek tagjai teljes számban jelennek meg a mulatságon. De, természetesen, szívesen lát­nak minden magyar embert és azok barátait is a mulatságon, mert hisz a Magyar Ház a ma­gyarság közvagyonát képezi. A mulatság este 8 órakor ve­szi kezdetét a Magyar Házban. A beléptijegy ára mindössze 50 cent, a zenét pedig a közkedvelt West Sidei Magyar Zenekar szolgáltatja. nyert, hegy 1914 aug. 31-ike vasárnapra, 1894 julius 27 pe­üig péntekre esett és e sorok (olvasásakor, kétkedő barátunk talán “jobban fog hinni a sa­ját szemeinek” és nem fogja sajnálni, högy. nem fogadta el .a mester ezer dolláros fogadá­sának felajánlását. Dr. Polgárt zajos ovációban részesítették a megjelent ven­dégek. Még aznap éjjel tovább utazott Oklahomába, majd Texasba, ahol előadások tartá­sára hivták meg különböző egyetemek. Dr. Polgár xrridestn Ismét St. Louisban lesz, ahol a Con­cordia lutheránus egyetem ta­nárikara és növendékei előtti tart majd előadást.--<S OPEUÁCIÓ Thomas B, Curtis, Mrs. John Smith, Smith Mi­hály és neje ifjabb fiának fe­lesége a múlt pénteken operá­ción esett, át a DePaul Hos­­pitalban. Magyarok találko%éia * ÁPRILIS 18-án, a Nágybizott­­iág- táncmulatsága a Magyar Ház­ban. MÁJUS 16-án, szombaton este Granite Cityben, MÁJUS 17-én, vasárnap d. u. a st. louisi Magyar Házban lép fel a Sárossy-He’.tay szintársulat. JUNIUS 21-én, vasárnap Szt. Antal piknik a Szt. István r. k. templomnál. Lapunk legközelebbi száma pénteken, április 24-én jelenik meg, melyre kéziratokat legké­sőbb április 20-ig fogadunk el. st. louisi kongresszusi képvi­selő figyelmét felhívta Könnyű László, a Magyar Ház Egyesü­let agilis titkára, a Mindszenty per rettenetes következményé­re, a magyar hercegprimás eli­téltetésének negyedik évfordu­lója alkalmából. Curtis képvi­selő, mint azt a Congressional Record április 1. számában ol vassuk, hosszas cikket közölte­­tett le a Naplóban, ismertetve Mindszenty és a magyar nép kálváriáját. s-Rrt HAZASSAG Özv. Husek Lajosné és az east st. louisi Szujó Imre múlt hét csütörtökjén házasságra .léptek. Az uj pár otthona St. Louisban, a Maffitt avenuen lesz, ahol Szujóné eddig is la­kott. Dr. Polgár Ferenc, a vilájghirü lélekbúvár, aki j bámulatos lélek-analizálásával, I (elrejtett tárgyaknak megtalá­lásával, hipnotózissal szerzett osztatlan hírnevet és elisme­­rést, az elmúlt csütörtökön St. Louisban volt. Annak idején nagy port vert fel a fiatal 16 éves st. louisi Medart-leány esete, akibe Farouk egyptomi király szerelmes lett. A házas­ságból azonban nem lett sem­mi és, állítólag ennek következ­tében, a gyönyörű szépségű le­ány búskomorságba esett. A család, orvosok ajánlatára igénybe vette dr. Polgár segít­ségét, aki hipnózissal kezelte a fiatal hölgyet. Amíg a pszicho­­analitikusok munkája hónapo­kig, sokszor évekig is eltart, a hipnózis hatása alatt álló egyé­nek igen rövid idő alatt, néha héhány óráig tartó kezeléssel, reagálnak és meggyógyulnak. Dr. Polgár megjelent az Ame rókái Magyar Club multheti vacsoráján a Szt. István temp­lomban, hol lapunk szerkesztő­je rövid ismertetést adott mű­ködéséről. majd a jelenvoltak egyhangú óhajára, válaszolt inéhány kérdésre is. így meg­mondta, hogy 50-60 évvel eze­lőtti dátumok milyen napra es­tek. Különösen két dátum volt, Cnelyek kérdezője “biztos” volt, hogy a mester tévedett. Az 1 ‘Öröknaptárból” megállapítást Lengye! Gyula ön­gyilkossági kísérlete Nagypénteken Lengyel Gyu­­,1a, Delor streeten lakó ismert magyar ember összeveszett fe1 (.leségével, akit megütött, mire | Lengyelné kiszaladt a házból és j segítségért kiáltott. A szomszéd rendőrt hivott, amikor két re­volverlövés zaja hallatszott a, házból. Betörték a bezárt ajtót és Lengyel eszméletlenül fe­küdt a földön. Lengyel kétszeri magára lőtt és súlyos sérülései­vel a City Hospiíalba szállítot­ták, ahol állapota javulóban van.-•-a-.X-ss-'­A JANUÁR ELSEJÉN felvett leltár szerint az Egyesült Álla­mokban 93,700,000 tehén, s bi­ka és borjú volt, Mikor les® tsfságl A ST. LOUIS ÉS VIDÉKE leg­közelebbi számai a kővetkező sor­­vendben jelennek meg: ÁPRILIS 24-ÉN MÁJUS 8-ÁN MÁJUS 22-ÉN ■ JUNIUS 5-ÉN Lapzárta a megjelenés előtt HÉTFŐN van.- Minden kéziratot kérünk akkorra beküldeni. TELUFONSZAMOK amikre szükség iehet. Vágja k és őrizze meg! ST. LOUIS ÉS VIDÉKÉ: Franklin 808! és FR 1923 ST. LOUISI MAGYAR HÁZ: CEntraf 2493 GRANITE CITY MAGYAR HÁZ Tri-City 6-9529 SZT. ISTVÁN R. ÍÁ. TEMPLOM CEntral 7388

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents