St. Louis és Vidéke, 1953 (41. évfolyam, 4-26. szám)
1953-03-27 / 7. szám
1953, március 27. ST. LOUTS ÉS VIDÉKÉ 7-IK OLDAL FINOM HAZAI DIÓS ÉS MÁKOS KALÁCS! Ne süssön odahaza, ' hanem rendelje meg nálunk Úgyszintén mindenféle kitűnő rétes is kapható PÖ LÖS KEI JÁNOS-ná! a PÖLÖSKEI PASTRY SHOP tulajdonosánál, aki Kellemes húsvéti ünnepeket kivan magyar felebarátainak: 3000 MAGNÓLIA A VE* cor. Pennsylvania St. Louis, Mo. Telefon: LAclede 9483 VÉGZETES TAVASZI NAPOK V. E. Kellemes húsvéti ünnepeket kíván: ANTON BETTENDORF MARKETS 1732 So. NINTH at Sou laid Sou lard Mkt. Stand 2 & 3 Kellemes húsvéti ünnepeket kivon; PEVELY DAIRY CO. ——#-------CRANI) and CHOUTEAU GRand 4400 Kellemes húsvéti ünnepeket kivan. GROSS SÁNDOR KAROLY ST. LOUIS REALTY DEVELOPMENT CORPORATION elnöke 705 CHESTNUT ST. LOUIS 1, MO-Ha házát el akarja adni, hívjon fel. Telefonszámunk: CHestnut 1969 Kellemes húsvéti ünnepeket kíván: SCHAAB STOVE & FURNITURE CO. 2020-22 21 SOUTH BROADWAY — Telefon: GRand 0201 Eagle Stampeket adunk és beváltunk. Jöjjön be és nézze meg az uj 1953-as FRIGIDAIRE villany-jégszekrényeket Kellemes húsvéti ünnepekei kíván: JOHN L ZIECENHEIN & SONS TEMETKEZIK 7027 GRAVOIS AVENUE ST. LOUIS, MO. Telefon: FLanders 2600 KELLEMES HÚSVÉTI ÜNNEPEKET KÍVÁN: E. MECKLENBURG Importált szivarok és dohány, valamint cigaretta különlegességek. — Pipák nagy választékban. 1828 SO. RROADWAY (4) Telefon: CE 2432 Alapítva 1856-ban. Kellemes húsvéti ünnepeket kíván: Kriegshauser Mortuary Hűsített levegőjű kápolna s temetési termek A tél dermesztő hatalmából kiszabadult természeti erők az átmenet korszakában, egész addig amig a hosszú napok kedvező alapot nyújtanak az állandósághoz, a virágfakasztó ta| vaszt az év legbizonytalanabb I korszakává avatják mindenütt. Nyájas, simogató napsugár hirtelen váltakozik éles, hideg szelekkel fagyokkal, de talán a tavasz küszöbén ujéletre ébredő állati és növényvilágnak ez az előnyére válik, mert igy jobban megedződik arra az időre, amikor a természettől előirt feladatát, a saját léte fenntartását, fajának fenntartását kell biztosítsa minden körülmények között. Az emberek tavasszal ifjúkora épp igy kell legyen viharos, küzdelmes a természet bölcs rendelése szerint és talán ebből kifolyólag a nemzetek történelme is rendszerint tavasszal a legviharo, sabb. A természet változásai ki ! kell hassanak az egyes embe- I rekre, az emberekből álló tömegekre is. Uyképp véve, ilyképp elfogadva azt, ami meg nem változtatható, mégis különös fájdalommal töltheti el a magyar emberek szivét az, hogy különösen a magyar tavaszokat, amelyek különben oly szépek, egész csomó tragikus esemény jelzi, kiváló egyéniségeknek az elmúlása, sokszor tragédiája, velük együtt azé a nemzeté is, amelynek vezetői voltak. Vegyük őket sorjába, ahogy jönnek: Ki álmodta volna hétszáz évvel ezelőtt, hogy Ázsia közepéről, amely az akkori fogalmak szerint a világ végén volt Európa számára, felkerekedik egy fél milliós embercsorda és pusztán rabíási, gyilkolási szándékkal tör Európa közepe ellen. Pedig ez történt 1240-ben és 1241 márciusában már Pest előtt álltak a tatárok előcsápatai, április 11-én pedig végzetes csapást mértek a magyarságra a MOHI Pusztánál végbement ütközetben, amely csak a kezdetét jelentette annak a borzalmas tömeggyilkosságoknak, amelyeknek utóhatásait a magyarság máig sem heverte ki, mert ekkor kezdtek a kipusztult lakosság helyébe Erdélyben románok, délen szlávok, a Felvidéken rutének, továbbá mindenütt a kivételes jogokat élvező németek, főképp szászok, terjeszkedni. Európa, már akkor is hidegen nézte a nagy küzdelmet és csak akkor kezdett volna segítségre sietni, amikor a tatárok már az Adriánál és Sziléziában voltak. Szerencséjükre a rablógyilkos horda visszasietett magától is a hazájába. Csak Oroszországot tartotta még sokáig megszállva a mongol hódító, amely elvegyült az oroszokkal. Erkölcseit, mint most az egész világ láthatja, de elsősorban a magyarság érzi, — sikeresen plántálta át az oroszságba, amely különben az egykori hóditó véréből is sokat vett át. 1490 április 6-án nagyhéten; mindössze 47 éves korában, meghalt Bécsben, a magyarság egyik legnagyobb uralkodója Hunyadi Mátyás. Akár igaz, akár nem, hogy t.i. a meghódított osztrákok mérgezett fügével ölték meg, de kétségtelen, hogy ezzel végzetes csapást zúdítottak a magyarságra, amely az erős, győztes, aránylag még fiatal király helyett olyan uralkodót kapott, éppen akkor, amikor a feltörekvő törökség élén a legkitűnőbb vezérek álltak, akiknek az “üstökét a magyar urak a kezeik között tarthatták.'’ A gyümölcs nemsokára meg is érett, a Dózsa féle parasztfelkelés, majd a mohácsi csatavesztés formájában. Az a Nagyhét a magyarság Nagyhetének is kezdete volt. A Nagy Fejedelem, II. Rákóczi Ferenc szintén Nagyhét?n hunyta be szemeit 1736-ban a rodostói száműzetésben, mindössze 60 éves korában. Tavasszal bujdosott el hazájából 1711-ben s igy épp egy negyedévszázadig tartott a hontalansága. A magyarság két legnagyobb városát, Pestet és Szegedet a tavasz első napjaiban pusztította el az árvíz, Pestet a Duna 1838-ban, Szegedet 1879-ben a Tisza. Mindakettőt szebbé, nagyobbá. tette a magyar élniakarás, mindkettőt azóta ellepte a “vörös árvíz”. Szép volt az 1848 tavasza, (Imikor a saját ereje tudatára ébredt magyarság vér nélkül vívta ki a jogait minden rangú, hitű és fajú polgára részére Március Idusán az oly gyorsan megalkotott, de mégis bámulatosan tökéletes Negyvennyolcas törvényeket már a következő hónapban sietve beiktatta a törvénytárba. Ki hitte volna akkor, hogy egy év múlva a magyarság ezeknek a törvényeknek védelmében az orosz és osztrák császárok óriási hadán kívül még azokkal a horvátokkal, szerbekkel, románokkal is kell harcoljon, akianek a javára azok a törvények épp úgy szóltak, mint a magyarok javára. Az 1849-es tavasz a kápolnai csatavesztést követő gyönyörű szolnoki, váci, isaszegi, nagysallói győzelmek miatt a “Szent Tavasz” nevet kapta, de akkor már az orosz cár hadai a Kárpátok benső vonalán marsoltak előre, hogy “felszabadítsák” Magyarországot. Akkor a nyugati hatalmak még megérezték, hogy ebből baj lehet később reájuk nézve is. habár csak a rokonszenv kinyilvánításánál maradtak. A mostani orosz foglalást megelőzően már a rokonszenv is elmaradt, a lelkiismeretük egyelőre még nem kéri tőlük számon azt a szerepetf amelyet ennél* az orosz 1 ér foglalásnál játszottak. Majd talán később, ráeszmélnek. A “legnagyobb magyar” Széchenyi István 1860. tavaszán Nagyhéten, április 9-én emelte maga ellen a gyilkos fegyvert, egy évvel reá a magyarság a magyar emigráció egyik legnemesebb alakja, KossuJJi hiv barátja, iró, költő, politikus, Teleki László mondott ítéletet saját maga ellen oly bűnért, amelyben — ha bűn volt, — azok voltak a bűnösök, akik a szászországi Drezdában tőrbe csalták és hazahurcolva ígéretet erőszakoltak ki tőle, hogy politikától egyelőre tartózkodni fog. A közbizalom ezt nem engedte, Teleki a problémát revolverrel megoldotta. Épp úgy mint éppen 80 évvel reá, a másik Teleki Pál, aki husvét hetében inkább öngyilkos lett, de nem volt hajlandó az általa aláirt szerződést Hitler követelődzésére megszegni. Nagyhéten halt meg 1894- ben március 20-án Kossuth Lajos, csak a holttestét kellett hazahozni olasz földről valóságos diadalmenetben, mert a kossuthi eszmék minden rágalmazó állítás ellenére otthon voltak Kossuth népe lelkében és éppen a Kossuth halála előtti és utána való napokban holott a magyar törvényhozás olyan törvényeket, amelyek a hitvaiiásos érzés megóvása mellett is, minden polgár egyéni meggyőződését az eddiginél hathatósabb védelem alá helyezték az egyházpolitikai törvények révén. 1910. márciusában a magyarságot a szatmármegyei Dköritóban történt borzalmas tüzkatasztrófa borította gyászba, amelynél 330 ember égett halálra. Reá pontosan öt évvel a galíciai Przemysl került orosz kézbe, több mint százezer jó magyar népfelkelővel, akik Tamássy Árpád tábornokkal az élükön annyiszor verték vissza az oroszokat, vérük bőséges ontása árán. Az éhség hatalmasabbnak bizonyult. Szintén az első tavaszi napon jutott árulás és közömbösség által a magyarság élére Kun Béla társaival és ezzel egy uj gyászos féjezet nyílt meg a magyarság részére. Megoszlott, egymással harcoló társadalom, a zsákmányra éhes szomszédok örömére, akik siettek is a zsákmányt bekebelezni. így jutott ép egy hónappal reá már Várad, Szatmár és Arad román kézre 1919. Nagyszombaton. A szövetségesek, akik a becsületesen harcolt magyarságot csak arra becsülték, hogy egy kis francia alezredessel küldték kegyetlen parancsaikat, megelégedetten dörgölhették a markukat a wilsoni elvek ily gyalázatos elárulásánál. Vájjon azóta rájöttek-e arra, hogy akkor mit cselekedtek? Nem közvetlenül Magyarországgal történt, hanem Ausztriával, ezeiőtt 15 évvel március 13-án. amikor a német hadseregek vér nélkül megszállták és igy a magyarság szomszédságába jutottak, amelynek a. végzetes következményeit a magyarságnak nemsokára volt alkalma megismerni. A hitleri barátság már akkor elárulta magát azzal hogy nem adták vissza az úgynevezett Burgenlandot, egy év múlva, 1939. március 15-én ők tartották az úgynevezett Szlovenszkot fenyegetésül a magyarság ellen és 1944. március 19-én, Kossuth halála félévszázados évfordulója előestéjén ők szállták meg Budapestet, kényszeritették a magyarságra a saját emberüket, Sztójait és mindazt, ami azóta a magyarság hírnevének rovására történt. Ehhez a szomorú lajstromhoz igazán illő befejezés az öt év előtti március, amikor Rákosi Mátyás, Moszkva pribékje levetette az álarcot és magához ragadta a hatalmat azokkal együtt, orosz fegyverek segítségével, akiknek a ma|yarsághoz csak annyi közük van, mint az élősdinek ahhoz, akiknek vérét szívja el. Mikor lesz ismét illatos Virágokat fakasztó, jó termést előkészítő, enyhe magyar Tavasz? AZ ŐSI TÖRÖK KULTÚRA • Az európai történetírók mindmáig tulkevéssé méltányolták azokat az érdemeket, amelyeket az ősi középázsiai törökség szerzett magának az emberi kultúra körül. A legkevesebben gondolnak például arra, hogy a törökök voltak az elsők, akik a tizenkét ' csillagképet kigondolták. Ne! kik köszönhető a patkó, a sarkantyú és a csizma feltalálása. Ők találták ki a címereket, amelyek mindmáig oly nagy szerepet játszanak Európa politikai és társadalmi életében. ők készítettek először szőnyegeket, ami egybefügg nomád életmódjukkal, ők találták ki az arabeszk-mintát, amely a világ ipari művészetének egyik, legjelentősebb diszitőeleme. És — ugyancsak a sátorélettel kapcsolatban — ők találták ki a' fali tapétát is, persze szőtt anyagból. Ezt aztán átvették tőlük a kínaiak, a kínaiaktól pedig a középázsiai úgynevezett “Selyemutvonal” közbejöttével a gazdag olasz kereskedővárosok polgársága. Ezekben az időkben a fii tapéta selyemből, bőrből, kézzel festett szövetből készült. Csak amikor a gazdagkereskedők polgári osztálya már kezdett lehanyatlani, akkor kezdték ezeket a falbevonatokat papírból is készíteni. A papírtapéta voltaképpen 1 egy elszegényedési folyamat jele volt. De azért ebbe is sok művészetet és ízlést tudtak belevinni. Kézifestésü papírtapétákkal vonták be az egyszerűbb polgáremberek is a falaikat s igy iparkodtak meleg otthont, művészies környezetet teremteni maguk köré. Ez a művészi tapétafestés 1835-ben hagyatlott el végkép, amikor feltalálták a hengernyomást s ezzel unalmassá, egyhangúvá szürkitették el azt az érdekes régi művészetet.--------•-ag'-fc5-------EVÖDÉS — Milyen szép lábai vannak Olga, — mondja a legény. — Tetszenek? Tudja, ez az én születésnapi ajándékom.----------------------Sok száz organizáció, karöltve a polgárság ismertebb rétegeivel dolgozik azon, hogy az április 7-iki választáson az $ 1.-15 iskolai adó meglegyen szavazva. Úgy a demokrata, mint a republikánus polgármester-jelölt, Raymond R. Tucker és Carl G. Stifel indorsálta a propoziciót. A Citizens’ School Tax Campaign Committee, melynek feje Echeal T. Feinstein és mely sok ismert vezetőembert foglal magában, nagyarányú kampányban ismerteti a közönséget rádió és hirdetés utján. A következőkről van szó: minden 100 dollár megadóztatott ingatlanhoz $1.15 iskolai adó lenne kivetve. Jelenleg $1.01 az adó, ami kevés, ha iskoláink színvonalát meg akarjuk tartani. Megszavazás esetén fl’ytatni tudjnuk az egészségügyi ellenőrzést, az iskolai ebédeket, ingyenes iskolai könyvek kiadását, stb. VIRÁGAIT VÁSÁROLJA ITT! The Blossom Shop virágkereskedők B. HUTCHINGS, túl. Lakodalmi csokrok Temetkezési koszorúk — Union üzlet — 41 éve vagyunk a Manchester Avenuen 4124 Manchester Avenue St. Louis 10, Mo. Telefon: FRanklin 5211 KELLEMES HÚSVÉTI ÜNNEPEKET KÍVÁN: Ziegenhein Bros. Livery & Undertaking Co., Inc. 1901 óta vagyunk üzletben 6409 GRAVOIS AVENUE 16 Telefon: FLanders 1000 (3 blocknyira East-nek a Kingshighway-tól) Kel lemes húsvéti ünnepeket kivan! Edward KOMLÓSY a NATIONAL PAINT & WALLPAPER CO. tulajdonosa 5810 EASTON AVE. (12) Telefon: EVergreen 765( Festékek és falpapirok nagy választékban KELLEMES HÚSVÉTI ÜNNEPEKET KIVAN: GEORGE FRIED Pénzküldő irodá ja 5560 EASTON A VEST. LOUIS, MO. BUY U. S. SAYINGS BONUS OFFICE OF THE SUPERINTENDENT 911 Locust Street • St. Louis 1, Missouri Dear Citizens: j I want to lay the cards on the table. On April 7 we shall have an election in St. Louis. At the election you will have a chance to vote 8n the school levy. We have gone over our school costs very carefully. We find that we need a tax rate of $1.15 for every $100 worth of property to keep our schools as good as they are. If we fail to get the $1.15 we drop back to 89<. If we do, we will have to cut services which you and the children are used to getting. I tell you seriously that we cannot run a good school system at an 89f rate. We've got a good school system. I know you want to keep it good for your boys and girls. I hope every one of you will go to the polls on April 7 and make your choice. Very sincerely yours, 1/Uly ^ «^4^ Eupsrintendent of Instruction Liard of Education
