St. Louis és Vidéke, 1953 (41. évfolyam, 4-26. szám)
1953-03-27 / 7. szám
4-IK OLDAL ST. LOUIS ÉS VIDÉKE 1953. március 27. CALVIN F. FEUTZ TEMETKEZÉSI VÁLLALKOZÓK 4828 NATURAL BRIDGE AVENUE Telefonszáma: EVergreen 2787 Kellemes húsvéti, ünnepeket kivan: D. M A R K 0 V I T S a DEL MONTE MARKET tulajdonosa 1101 DESTREHAN STREET (7) MA 4)8!) Húsvéti üdvözletül: A. J. ALBACH & (10., REALTOR « * Házak vétele és eladása. Kölcsönök folyósítása. Mindenfajta biztosítás. 3607 MERAMEC STREET ST. LOUIS 16, MO. Telefonok: LOckhart 8060 KELLEMES HÚSVÉTI ÜNNEPEKET KÍVÁN MAGYAR BARÁTAINAK Sears-Roebuck aad Co. 4 ÜZLET ST. LOU1SBAN ÉS KÖRNYÉKÉN Nálunk vásárolhat könnyű részletfizetésre Kellemes húsvéti ünnepeket kivan magyar barátainak: Régi füvesemberek és mai orvosok Számos feljegyzésből tudjuk,, hogy a középkorban meglehetősen gyenge lábon állott a közegészség és a köztisztaság ügye. Akinek ma kezébe kerülnek ilyen régi Írások, megdöbbenve látja: mennyire hiányzott az elmúlt századok emberéből az érzék a tisztaság iránt. De nemcsak a középkorban volt ez igy, hanem még az újkor első évszázadaiban is. Még a legfényesebb középkori városokban, császárok és királyok lakóhelyén is hiányzott a csatornás, szenny és piszok mindenfelé s az ezzel járó orrfacsaró szag ott terjengett állandóan a keskeny utcák felett. De az emberek nemcsak utcáik tisztántartásáról feledkeztek meg, hanem elhanyagolták saját testük ápolását is. Amint az egykori feljegyzésekből kiderül: királyi családok leányai, amikor férjhezmentek, csupán egy-két darab fehérneműt vittek magukkal az egyébként gazdag kelengye sok díszes ruhája között. A mosakodást és fürdést is messze elkerülték. “A mosdás a test szépítésének előmozdítására szolgál, a szópitgetés pedig bűnre csábítja a lelkeket” — ezt hirdették abban az időben azok a könyvek, melyek az emberek erkölcsi ne velését tűzték ki feladatul. Természetes, hogy ilyen körülmények között számos járványos fertőző betegség ütötte fel itt is, ott is fejét s elképzelhetetlen pusztítást okozott szerte Európában. A 14. században az akkori Európa lakosságának negyedrésze, mintegy huszonötmillió ember halt meg pestisben. Kolera, tífusz, himlő és sok ma már ismeretlen járvány váltogatta egymást mindenfelé. A középkor embere rémülten látta a pusztító járványoknak egész városokat megsemmisítő erejét s ugyanakkor látta azt is, hogy phűden epifc^ri szem’ beszállás hiábavaló ezekkel a szörnyű ragályokkal. Másban mint csodában nem bizhatott, mert az akkori idők orvosainak tudománya tévhitekből és babonákból táplálkozott csupán s az orvosok ép olyan tehetetlenül álltak a rettenetes járványokkal szemben, mint maguk a betegek. Hogy milyen elképesztő, mennyire hiányos volt a középkori orvosok tudománya, arra élénk fényt vet a következő eset. Egy osztrák herceg olyan szerencsétlenül eset le lováról, hogy eltörte lábát. Kétségbeesetten fordult az orvosokhoz, de azok nem merték a kezelést, elvállalni s ahhoz sem volt bátorságuk, hogy a már üszkö(jödni kezdő lábat levágják. Végre a szerencsétlen herceg hihetetlen lelkierővel saját maga vágta le a lábát baltával. Természetesen igy sem tudta elkerülni a vérmérgezést s nénány nap múlva meghalt, rettenetes kínok között. Az elmebajosokat például egyáltalában nem tudták kezelni abban az időben s hogy ne kellemetlenkedjenek, bezárták s nem egyszer megláncolták, vagy pedig veréssel próbálták őket “észretériteni.” Ilyen eszközökkel, dolgoztak az elmúlt századok orvosai, akik többnyire kuruzslással, vagy füvekkel gyógyítottak; ezért is nevezték őket “füvesemberek”-nek. Ezek a füvesemberek féltékenyen őrizték és utókban tartották tudományukat s nehogy versenytársuk akadjon, fantasztikus meséket terjesztettek arról, hogy milyen óriási veszélyekkel jár a gyógynövények gyűjtése. Bizonyos gyógyfüveket szerintük csak éjjel volt szabad gyűjteni, mert — amint mondták, — ha a harkály meglátja a gyűjtést, iazon nyomban kivájja a gyűjtő íszemét. A gyógyító növények alkalmazásánál rendkívül fontos nzerepe volt a növények alakjának és színének. A mandragóra gyökerét például, melyet boszorkánygyökérnek is neveztek, a füves emberek szerint csak akkor lehetett sikerrel alkalmazni, ha annak emberi alakja volt. Ha nem hasonlított emberre, kezet, fejet és lábat faragtak neki. Évszázadokon át nagy varázserőt tulajdonítottak ennek a gyökérnek, olyan erőt, amely nemcsak betegséget, hanem mindenféle veszedelmet, mérget, vadállatot (legyőz s azt tartották, hogy azon. aki ezt a bűvös gyökeret nyakába akasztva láncon viseli nem fog semmiféle fegyver sem. Sárgaság ellen sárgaszinü levelekből készített szereket használtak, vérzések és vérbaj ellen pirösszinü növények levét, kigyómarás ellen kigyószerüen csavarodó gyökeret, máj baj ellen máj alakú leveleket. Szembetegségeket a szemviditófü nevű növénnyel gyógyítottak, kereszttáji nyilalásokat pedig keresztes virágú növényekkel. Az olasz diót, amelynek alakja a fej alakjához hasonlított ß bele is az emberi agy furcsa barázdáinak és tekervényeinek hasonmása volt, természetesen fejfájás ellen alkalmazták sj meg voltak győződve arról, hogy ha a friss diót szétdörzsölik s annak nedvét valakinek fejére csepegtetik, akkor az illető szellemi képességei menten megjavulnak. Még a 18. század végén is találkozunk ilyen elképesztő és téves hitekkel. Ilyenekkel kellett megküzdenie Jenner Edvárd angol orvosnak is, a himlő elleni védőoltás zseniális megteremtőjének. Addig az ideig az emberek úgy védekeztek a himlő ellen, hogy enyhébb lefolyású himlőjárvány idején az egészségesek is belefeküdtek a betegek ágyába, vagy pedig felvették magukra 1 betegek ingét, hogy igy, átesve egy enyKeb természetű himlőn, meg legyenek védve egy esetleges későbbi súlyos járvány idején. Persze nagyon gyakran megtörtént, hogy nem úgy sikerült a dolog, mint ahogyan előre gondolták s halotti ing lett a himlős ember átizzadt ingéből. Jenner 1796-ban tehénhimlővel oltott be egy kis parasztgyereket s miután ilyen módon immunizálta, védetté tette őt, néhány héttel később egy súlyos himlőben fekvő beteg himlőhólyagának tartalmát oltotta be a gyermekbe. A fiúcskának nem történt semmiféle baja, makkegészséges maradt s ezzel napnál fényesebben kiderült, milyen óriási jelentősége van Jenner felfedezésének. Hiába közölte azonban Jenner ezt a nagyjelentőségű felfedezést az angol tudományos akadémiával: vaskalapos, tamáskodó orvostársai kinevették, sőt minden módon igyekeztek őt lehetetlenné tenni az emberek előtt. A parasztokat rávették, hogy ne oltassák be magukat tehénhimlővel, mert különben bojtos farkuk nő imajd s kérődzni és bőgni lesznek kénytelenek, akár csak a tehenek. Hasonló tévhitekkel és megnemértéssel kellett megküzdenie Pasteurnek, Kochnak, Behringnek, Rouxnak, Ehrlichnek s az orvostudomány sok más nagy úttörőjének is. S bár még ma, a felvilágosodott 20. szá zadban is vannak helyek, ahol: úgy védekeznek a járványok ellen, hogy járomba fognak özvegyasszonyokat és éj időtájban barázdát huzatnak velük a város körül, vagy pedig tésztával kenik be s forró kemencébe dugják a köszvényes embereket: mégis elmondhatjuk, hogy a sötét babonáknak ideje .azért lassanként lajárt, Egyr'e jobban behatol a tudomány a természet titkaiba s egyre jobban oszlik az a sürü köd, mely' FELTÁMADUNK! Esteledett. Nagyszombat estéié alkanyodott az ég és már ímegkondult az első harangszó, amely a feltámadási körmenetet hirdeti. A férfi az asztalnál ült és olvasott. Tudományos szakmunka volt előtte és mohón falta a sorokat. Az asszony félénken járt-kelt körülötte és (gyertyákat illesztgetett a régóta használatlan gyertyatartókba. Uj lakásba költöztek s ,ablakaik alatt vonul majd el a körmenet. — Mit csinál? — figyelt fel ia férje. —Erre megy el a körmenet. — válaszolt halkan a felesége. — Ilyenkor kivilágítják az ablakokat a feltámadás dicsősé ;gére. Elhallgatott és szivszorongva nézett férjére, mert előre isejtette, hogy a hitetlen férfi ellenkezni fog. Úgy is történt, A férj ingerülten szólt Ugyan kérem, tudja, hogy (az ilyeneket nem szeretem. A mi ablakunkban nem lesz kivilágítás. Az asszony először hevesen akart válaszolni, de azután jnyelt egyet és hallgatott. Leült férje mellé és szeliden kérdezte: — Mit olvas? — Tudományos munka, magát nem érdekli. . . — Mégis, mi a cime? — Szakmunka. Tanulmány I h tervbevett rakétagépről. Az asszony fájdalmasan mosolyodott el: — A tökéletes repülőgépről, hmelyikről azt hiszik, hogy nyílvessző gyanánt repül a , csillagokig? És maga hisz ebben? A férfit meglepte, hogv az asszony az ablakok kivilágításáról egészen megfeledkezik és a tudományos munka után érdeklődik. Becsukta könyvét, és megszelídülve beszélt mosti már ő is. — Lehetetlennek látszik. De ■viszont, ha az ember azt gondolja, hogy a mai tudomány mi mindent ért el, olyat is amit pár évtizedekkel ezelőtt képtelenségnek gondoltunk, akkor azt mondom, hogy nincs kizárva. — Ugyebár most azt számitgatja, hogy milyen magasra juthat az ember, ha az elképzelés sikerül. — Valóban azt számolgattam. — Érdekes, én meg arra gondolok, hogy ha feltalálják (tényleg azt a veszedelmes gépet, hány és hány vakmerő fiatalember zuhan majd le róla- Mennyivel nagyobb lesz ismét A könnypatak, amelyet a gyermekeket vesztett édesanyák sir'nak el értük! A mérnök arca egyszerre elborult. Már sajnálta is, hogy beszélt a feleségével a repülőgépről. Jól tudta, hogy most mi fog következni. S valóban az asszony szeme 'könnybelábadt és sírástól fojtott hangon maga elé merengve kezdte: — Néha úgy érzem, mintha (most is itt ülne az ölemben. Szőke fürtös fejét vállamra hajtja és a kis vonattal kezéévszázadokon át ott lebegett a tudomány körül. Minden nap újabb és újabb felfedezésekről hallunk, amelyek előbbre viszik az emberiség ügyét; lombikok fölé hajló orvosokról és kutatókról olvasunk, akik nem egyszer áldozatul esnek embertársaik javáért lankadatlanul folytatott kísérleteiknek; könyveket kapunk, amelyekből (.megtanulhatjuk, hogyan tudjuk életünket egészségesebbé s ami ezzel egyértelmű: hosszabbá, szebbé és boldogabbá tenni. ben alszik el. Már gyerekkorában is mindig csak hajón, vonaton és gépen járt az esze. Miért is engedtem! Ha más /iránt érdeklődik, talán nem lett volna pilóta és . .. A hangja elakadt. Vállai megrázkódtak a belső sírástól. A férfi lelke mélyén önmagát korholva, zavarodottan simogatta feleségének őszbeborult haját. — No ne sírjon már, hiszen hős volt a fiú. A világháború hősi halottja. Az asszony felemelte könynyes arcát: — Nézze, — kezdte szaggatottan — én szótfogadok magának. Én nem világítom ki az (ablakokat és nem ünnepelem a feltámadást, pedig az volna íaz egyetlen, ami megvigasztalna. Ha égő gyertyafények mögül nézném a feltámadási körmenetet, ükkor odagondolnám a megdicsőült lelkek hosszú sorát is és látnám az én hős fiamat az égben, amint reánk vár. De ha nem szabad a feltámadásban hinnem, ó, akkor sötétben marad nemcsak az ablakom, de a szivem is! És akkor csak egyet kérek 'magától vigaszul. — ÉsJ mi legyen az • kedvesem? — kérdezte a meghatott férj. — Mutasson nekem agy másik szakmunkát, egy másik! tudományos könyvet. Nem olyan gépről, amely halandó embereket visz a magasba, hogy azután a lezuhantakat íenki fel ne támassza többé. Adjon nekem egy tudományos, könyvet, amelyik csodaszerről ir; csodaszerről a halottak feltámasztására: Csak egyetlen egy tudós szakmunkát adjon, amely megtanít arra, hogy feltámasszam és viszontlássam a fiamat ■. . Újra zokogni kezdett... A férfi hallgatott, hallgatott. Ő íls visszaemlékezett a szőkefürtös kisfiúra és könnyes arcát kezeibe temetve, elgondolkozott. Majd fölkelt, letörölte könnyeit és magához ölelve feleségét, halkan, ünnpélyeisen szólott: — Kedvesem, nem tudok; lolyan tudományos könyvet adni, amilyent maga akar'. Inkább gyújtsa meg a gyertyáit és világítsa ki az ablakokat, ünnepelje a feltámadást és higyjen benne. Odakint három harang egyszerre csendült meg, a körmenet elindult. Nemsokára már 'az ének is hangzott: “alleluja, alleluja! Az utmenti ablakok fényárban úsztak és ki voltak világítva a hitetlen mérnök ablakai is. A gyertyák homályos fénye mögött ott állt az őszbeborult házaspár összesimulva, meghatottan és szemük messze elnézett a körmenet fölött, ők nemcsak a földönjárókat látták, akik ünnepük a feltámadást, hanem \a megdicsőült lelkeket is. És köztük egy szőkehaju, fiatal pilótatisztet, aki az örök feltámadásban várja szüleit. Az ének zengett: all?,luja!” — és a kivilágított ablak mögött egymásra nézett a férj és feleség. — Feltámadunk! — suttogja az asszony és könnyein keresztül már mosolygott. A férfi pedig meghajtotta büszke fejét és utána mondta halkan, áhítattal — Feltámadunk! Í kellemes húsvéti ünnepekéi kinin: KUTIS I Temetkezési Intézete-------------Sc" -----------2906 GRAVOIS AVENUE Telefon: LAclede 3000
