St. Louis és Vidéke, 1952 (40. évfolyam, 23-26. szám)
1952-11-07 / 23. szám
1952 november 7. ST. LOUIS « a VIDÉKE” 7-IK OLDAL A st. louisi magyarság tiltakozásai KI VEHET NYAKKENDŐT? 1 Magyarország és a magyar nemzet érdekéken Magyarország igazságtalan feldarabolása ellen igen sok esetben emelte fel szavát a st. louisvidéki magyarság. Missouri állam szenátora, James Reed és a nagynevű Borah szenátor voltak a magyar ügynek szószólói, akik — akárcsak Rothemere lord Angliában —, minden alkalmat felhasználtak ennek a gazságnak szellőztetésére. Talán a legeklatánsabb példa volt ezeknek a tiltakozásoknak kifejezésére a Senator Borah kezeihez juttatott kérés, amikor a ST. LOUIS ÉS VIDÉKE ezernél több aláírást juttatott a szenátorhoz. A Nagybizottság mindenkori tisztikara élénk figyelemmel kisérte a nemzetközi fejleményeket és átiratokban foglalt állást úgy a Magyarországot ért sérelmek, mint a kedvezőtlen bevándorlási kvóták behozatala ellen. Több esetben tartottunk tiltakozó népgyüléseket, amikor közéleti tényezők foglaltak állást a magyar nemzet igaza mellett. A mai napokban CLAUDE I. BAKEWELL, st. louisi kongresszusi képviselő szólalt fel, több alkalommal is, Magyarország igaza és a magyar nép szomorú helyzete miatt a kongresszusban. A Magyarok Világszövetsége lobogója a st. louisi Magyar Házban A st. louisi magyarság hazafias érzését megbecsülendő, a Magyarok Világszövetsége, Káldor Kálmán szerkesztő utján, gyönyörű selyem nemzeti zász lót küldött ajándékba a Magyar Háznak. A hatalmas lobo gó ma is disziti összejöveteleinket és annak láttán sok könynyes szemű magyarnak száll imája a mennybe: vajha feltámadna újra Nagy Magyarország-A ST. LOUISI MAGYAR HÁZ Küldjük gratulációnkat KÁLDOR KÁLMÁN szerkesztőnek és "St, Louis és Vidéke” c. lapjának A vasfüggöny még nem zárja el tökéletesen Magyarországot, Bécsben még lehet magyar lapokat vásárolni, s nem tökéletes még a cenzúra sem, itt-ott kicsúszik egy érdekes levél a határon. Egy előfizetőnk ilyen levelet küldött be hozzánk, aki azt Miskolcon lakó testvérétől kapta, s amiben bizonyos apróságok árai el vannak sorolva. A legérdekesebbnek, bár nem a legfontosabbnak a — nyakkendő árát találtuk, amit Miskolcon 30 forinttól 120 forintig árulnak. u PEOPLES 905 LIQUOR STORES SERVERS ADVERTISING Emlékezni kell rá, hogy a magyar proletár fizetése átlag havonta 600 forint, ha tehát ezt csak húsz munkanapra osztjuk, akkor is egy egész napot kell dolgozni, hogy valaki a legolcsóbban kapható nyakkendőt megvehesse magának. Természetesen egy “népi demokráciában” a nyakkendő nem fontos, sőt egyenesen azt mondhatnánk, hogy az egy “burzsuj” találmány, ami csak az átkos nyugatra emlékezteti az elvtársakat, csak hogy az az érdekes, hogy épen a fő-elvtársak igenis viselnek nyakkendőt, mert azqk nem havi 600 forintért dolgoznak. Ámha a nyakkendő nem is fontos, — zsebkendő mégis csak kell a közönséges embernek, akár burzsuj vagy kulák akár nem, s a legolcsóbban Miskolcon kapható zsebkendő 22 forint, a jobbak 32 forintba kerülnek. BIG 4 CHEVROLET 2400 SOUTH JEFFERSON YELLOW CAB FOREST 1234 1916 szeptemberében, Labor Day napján, diszes lovasbandérium kíséretében, mely a City Halitól indult ki és vonult a város utcáin keresztül, avatták fel a Magyar Házat. A felavatási ünnepségen ezernyi ember szorongott a Magyar Ház udvarán, ahol Kiel, akkori polgármester, Hubicki alkonzul és Káldor Kálmán szerkesztő tartották az ünnepi szónoklatokat. jótékonysági mozgalmainak. A Nagybizottság, mely a Magyar Ház vagyoni kezelője, megértéssel engedi át a Magyar Ház termeit a különféle magyar mozgalmak céljaira. Az évente megrendezett Magyar Napok is a Magyar Ház ' jövedelmének fokozását szolgálják; ezres tömegekben vonul oda a helyi és vidéki magyarság. Schaab’s STOVE & FURNITURE CO. 2024 So. Broadway, St. Louis EGY JÓBARATTÓL 1924—25-ben felépítették a nagytermet és a konyhát, a mellékhelyiségekkel együtt. 20 ezer dollárba került az építkezés és 5—6 ezer dollárt közadakozásból gyűjtöttek össze. Az építészeti ill. pénzügyi bizottság tagjai Káldor Kálmán, a Nagybizottság akkori elnöke, Spitzer Mihály és Labanics Miklós voltak. Évtizedek óta a Magyar Ház kiinduló pontja a st. louisi magyarság kulturális, hazafias és Néhány évvel ezelőtt a Magyar Ház falait diszes kőburkolattal vonták be, — a nagytermet és a többi helyiségeket átfestették, modernizálták és ma a South Side egyik legszebb táncterme a magyarság tulajdona. White Way Bakery 2511 NORTH 14 ST. STANLEY’S A Nagybizottság jelenlegi elnöke TÓTH JÓZSEF, titkára FERBER ISTVÁN ’pénztárnoka GERA PÁL, jegyzője SOMERLOT FRIGYES, ellenőrök SEPER FERENC és OLLINGER FERENC. 300 COLLINSVILLE AVE EAST ST. LOUIS LA RIGGIO Steamship & Airline Agency 5149 SHAW AVE. ST. LOUIS 10, MO. Telefon: GR 5700 CAPITOL HILL Könyvszemle, irta: Stephen Pearce Az idén, amikor nemcsak uj elnököt választunk, hanem uj képviselőházat is és a szenátus tagjainak egyharmadát, minidenki érdeklődik aziránt, mi történik a Capitol Hill-en, ahol a washingtoni szövetséges kormány székel. Ennek az érdeklődésnek kiván eleget tenni a Henry Schuman, Inc. kiadásában megjelent könyv, amelynek cime: “Capitol Hill”. Száz kitűnő fényképpel diszitve, könnyen olvasható leirást nyújt a munka az amerikai kongresszusról, mint élő organizmusról, a törvénytisztelő eljárásról és a Capitol Hill történet hátteréről. Közben bepillantást nyerünk számtalan ember életébe — a törvényhozóktól a küldöncökig, — akinek együttes munkája működésben tartja az amerikai kongresszust. A “Capitol Hill” szerzői Holisher Dezső és Beckel Graham, abból a gondolatból indulnak ki, hogy a közömbös polgár nem lehet jó polgár. A szöveg és a képek rendkívül ügyes változásával ezt a közömbösséget sikerül is megszüntetniük, — annál, aki a könyvet egyszér a kezébe veszi. A Capitol Hill visszaviszi az olvasót abba az időbe, mikor még a District of Columbia helyén vadon volt, irtatlan erdőkkel és egy kis dombbal, amelynek legmagasabb pontja 38 láb. Ez a domb az, amelyet Washington az uj köztársaság kongresszusának székhelyéül kiszemelt. Mint ismeretes, a Capitolt a polgárháború idején fejezték csak be és 1861-ben az unió sebesült katonái nyertek itt elszállásolást. A könyv emlékeztet arra, hogy az az óriási freskó, amely a Capitol rotundáját disziti, Constantin Brumidi, olasz »menekült müve, aki kénytelen volt szülőhazáját otthagyhíi, mert Garibaldi pártjára állott. A Capitol épületének egyéb részleteit, művészeti és történeti jelentőségét ismertetve, a könyv a törvényhozók személyét is közelebb hozza az olvasóhoz. Az ott elhelyezett hivatalok szerepével foglalkozva, beszél mindenkiről, akinek a törvényhozás gépezetében szerepe van: a titkárokról, Írókról, hivatalnokokról, küldöncökről, akik a Kongresszus érdekében dolgoznak. De ha mondjuk le is szoknak az emberek a zsebkendő használatáról, s közönséges módon a két ujjúkat, használják a zsebkendő helyettesítésére, cipőre — legalább télen, — szükség van. Nos, aki fé^fi-cipőt akar vásárolni, annak,, húsz napi keresetét kell érté oda adni, mert a közönséges férfi cipő 410 forintnál kezdődik. Igaz, vannak otromba munkáscipők, gumi talppal, amit már 285 forintért vesztegetnek, vagyis azt meg lehet egy félhavi keresetért is vásárolni. Azt irja előfizetőnk testvére, hogy a kapca nagy divat lett az országban, mert honnan tudna a munkás egy pár harisnyáért 12—30 forintokat fizetni? Elég baj, ha néha inget kell vásárolni, mert a legolcsóbb is belekerül 128 forintba, de a valamire való ingért az állami üzletekben 215 forintot is elkérnek. Még jó, hogy a kalap viselése megy ki a divatból, mert egy férfi kalap ára 70 forintnál kezdődik és 300 forintnál végződik. Különös, hogy a Magyar Jövő, amely annyit ir Magyar-: országról, s amelyben nemrég ezt irta az egyik vörös primadonna, hogy ott a munkások “gond nélkül, kényelmesen élhetnek”, soha nem szokott Ilyenfajta számokat közölni. Igaz, hogy különösen nyáron, kényelmes ha nincs az embernek nyakkendője, s talán erre gondolt az illető, mikor a “kényelmes” megélhetésről csevegett, de bizony cipő nélkül nem lehet túlságos nagy a magyar ember “kényelme”. * * * Érdemes néha a budapesti lapokat is átnézni. Előttünk van például a “Szabad Nép” (hivatalos kommunista pártlap) augusztus 4-én megjelent száma, amelyben alaposan megmondják a kommunisták, hogy mi a szocialistákról a véleményük. Közönséges munkás-árulóknak, burzsuj szolgáknak tartják őket, s azokat tekintik első sorban kiirtandó ellenségnek. A magyarországi volt szocialistákat okolják a nemzet, illetve a kormány minden bajáért. Felhányják nékik, hogy sokat gondolnak a munkabérekre, s nem elégednek meg azzal, hogy itt-ott — uj épületek emelkednek, amelyek természetesen az “övék”. Már mint a népé. Szerintük becsületes munkás nem azzal törődik, hogy a saját és családja gyomra megteljék, hanem azzal, hogy még egy ágyugyár épül az országban. Ilyesminek az igazi “öntudatos” munkás korgó gyomorral is tud örülni! Küiönösképen a bányászokat és a vasmunkásokat szidják állandóan, hogy nem elég nagy a “munkafegyelem” közöttük, hogy a legkisebb betegség esetén is otthon maradnak, pedig az “önérzetes munkás” örömet talál a munkában akár egészséges, akár nem. Azt írják, hogy a munkásnak nem a bérért kell dolgozni, nem a magasabb munkabér után kell vágyódni, hanem örömet kell találni a munkában, s arra kell törekednie, hogy minél kevesebbe kerüljön a termelés az államnak. A st. louisi magyarság a IL Világháborúban Az első világháború alkalmával a st. louisi magyarság, csakúgy mint az amerikai magyarság óriási többsége, Magyarország és a kis-antant hatalmak mellett foglalt állást, egészen addig mig Amerika is háborúba lépett. Az a húszegynéhány esztendő amig^a II. Világháború kitört, megérttette az amerikai magyarsággal, hogy amikor Amerikát, az Egyesült Államokat választotta hazájának, azzal nemcsak jogokat nyert, de kötelességeket is vállalt magára. ne segíteni. Megalakították az Amerikai Magyar Háborús Szülők Szövetségét (American Hungarian War Parents Association) , mely ajándékokkal, némely esetben segítséggel látta el a fiukat. Az 1941-ben kitört amerikaijapán-német háború hirére csatasorba állt a magyarság. Első ténykedése a Háborús Kötvények vásárlása volt, majd értekezletet hivtak egybe, hogy c magyai; szülők háborúba bevonult fiait milyen módon lehet-A Háborús Szülők elnöki j tisztjét Káldor Kálmán szerkesztőre bízták. Titkár Tóth Margitka, férj. Mrs. Edward Lang, mig pénztáros Hartman R. Miklós lett. A Szülők Szövetsége rendszeres angolnyelvü ; lapot küldött a fiuknak, mely- i ben a kolónia magyar és egyéb ! eseményeit Írták meg. A háborim végeztével összegyűjtötték a Magyar Házhoz tartozó szülők fiainak $évsorát és gyönyörű kivitelű, bronzból készített Emléktáblát avattak fel a katonák névsorával. A tábla a Magyar Ház falát disziti. A “ST. LOUIS ÉS VIDÉKE” mozgalmai és gyűjtései Jóleső érzéssel állapíthatjuk meg, hogy a lefolyt évtizedek alatt számos magyar és amerikai magyar mozgalmat kezdeményezett lapunk. A kivitelben természetesen a mindenkori egyesületek vezetői segítettek és jártak elől és a sikert kolóniánk jólelkü magyar népe tették lehetővé, akik mindannyiszor lelkesen állottak a nyilvánosságra bocsájtott eszmék mellé. Az első világháború alatt, amikor a magyar bányászokat elüldözték a missourii ólombányákból; a különböző háborús jótékonysági és közcélú mozgalmak, a Harrisburgi árvízkárosultak javára indított gyűjtés, legutóbb az orienti bánya áldozatok árváinak megindított mozgalom eredményei mind azt bizonyították, hogy a lap olvasói megértették a kérő szót. Az utóbbi években kétszer volt Véradási mozgalom, a lap kezdeményezésére és ebben főleg az újonnan érkezett magyarság vett részt. Á st, louisi Szent István r. L templom Well, pár éve még voltak magyar bányászok, akik bedültek a vörös maszlagnak, pár éve itt-ott még piknikeztek az IWO-nak. EZ az a “változás”, ami után úgy vágyódtak? Az amerikai hisz Istenben Ellenségeink1 gyakran emle-j getik, hogy “anyagiasak”, “is-j tentelenek” vagyunk. Az európaiak például általában azt gondolják, hogy imádatunk egyetlen tárgya az automobil és hogy a vasárnap kizárólag baseballal, vagy golffal, vagy legjobb esetben autókirándulással telik el. Templomba azonban nem járunk. A Yearbook of American Churches számadatai azonban egész másról beszélnek. A templomok látogatottsága folyton emelkedik. Az utolsó száz évben az emelkedés állandó lett, de soha nem volt olyan gyors, mint az elmúlt 10 évben. Az amerikai nép 58 G -a, tehát körülbelül 89 millió ember, aktiv tagja Amerika 252 felekezete egyikének. 1940 óta ez 9G , 1930 óta 11G emelkedést jelent. fogatja a templomokat, de nem tagja egyiknek sem. Az amerikai vallásszabadság ismert dolog az egész világon. A kétszázötvenkét féle felekezet felhasználása, amelyek a a Church Yearbook felsorol, tauságot tesz erről. Egyházaink áldásos működése márökevésbbé ismeretes a külföldön. A legtöbb amerikai ember félre tesái “anyagias” gondolatait a hét végén; hogy az isteni gondviseléshez forduljon vezérletért. ---------sy-s-A KOMMUNISTA KONGRESSZUS A felekezeti tagság emelkedése arra mutat, hogy a templomok céljaira való adakozás is emelkedett egész Ameriká ban. Huszonkilenc millió katolikus, ötvennégy millió protestáns és 41,/2 millió zsidó aktiv tagja valamelyik egyháznak. Ezekhez járul az a sokmillió ember, aki csak alkalmilag láután Európában most minden országban azt várják, hogy saját kommunistáik erősebb akciókat kezdenek—az uj vonalon. Megkapták az utasítást a moszkvai kongresszuson elhangzott beszédekben, mint kezdjenek uj tömegeket toborozni megfakult vörös zászlóik alá,—a nagy cél érdekében, hogy az egész világot a kommunizmus igájába hajtsák. Azt hiszik, hogy az Ázsiában elért eredményeik után egy európai uj roham sikeres lenne. 1934-ben teljesült a st. louisi r. k. vallásu magyarság régi álma és az itt megtelepedett Ft. Gyarmathy János plébános vezetése alatt megalakították a mai Egyházközséget. Az agilis plébános lelkes szavai megértésre találtak a már-már szunynyadó lelkekben, felélénkült az egyházi és társadalmi élet és a templom köré csoportosult nép jelentős tényezője lett közéletünknek. . Az Egyházközség kebelében megalakult Szt. Margit-Leányklub tagjai éveken keresztül kölcsönöztek szint és pompát ünnepségeink külsőségeinek; a gyönyörűséges magyar ruhákba öltözött szép leányok a város különböző egyesületei előtt gyakran léptek fel és szereztek dicsőséget a magyarságnak. A templomnál megtartott összejövetelek mindég társadalmi eseményei az összmagyarságnak, mert a vendéglátók a felekezeti megértés jegyében, a legnagyobb udvariassággal és szeretettel fogadják másvallásu magyar testvéreiket és ezek barátait ami nagyban hozzájárul a kolóniában uralkodó egyetértésnek és békés i közszellemhez. A Missouri állambeli magyarság újabb ismertetést kapott a st. louisi Kossuth Emlékmű felállításával kapcsolatban. A Kossuth Emlékmű mozgalom ugyanis nemcsak az angolnyelvü újságok, de az amerikai Történelmi Társaságok figyelmét is ráterelték a magyarságra. A Missouri Historical Society folyóiratában Könnyű László hosszabb tanulmányban foglalkozott a. magyarság''történelmével ebben az államban. Most a st. louisi Történelmi Társaság Bulletinje ismerteti a Kossuth Emlékmű történetét méltatja Kossuth Lajos világtörténelmi 'jelentőségét. Könynyü László tanulmánya alapján a hires missourii magyarokkal is foglalkozik és felsorolja az ittlevő magyar intézményeket. A cikk a Bulletin októberi számában jelent meg. Ezzel kapcsolatosan említjük meg, hogy Mr. George F. Hellmuth, St. Louis város Szépművészeti Tanácsának elnöke, lapunk szerkesztőjéhez, mint a. Kossuth Emlékmű Bizottság elnökéhez intézett levelében, többek között, ezeket irja: “Megvagyok győződve, hogy a magyar társadalom nagyszerű teljesítményt csinált, amikor Kossuth Lajosnak Emléktáblát állított fel!” A Finta Sándor szobrászművész által tervezett és, a st. louisi Fairgrounds Parkban felállított Emlékmű egyike a város legszebb hason! óméretü Emléktábláinak. ■-----
