Sportkiadás, 1949. december
1949-12-23 [0821]
I Sakksportunk fejlődésének utja töretlenül vezet felfelé & KR/KR/AR RA A felszabadulás előtt a sakkját ók, a kultúra egyik fontos ága, osak a kiváltságosok monopóliuma volt. A horthysta reakció minden erővel igyekezett megakadályozni $ munkásság behatolását erre a területre. A Magyar Munkás Sakk-Kör al ap szabály alt alaposan megnyirbálták s ezeknek a jóváhagyását is állandóan halasztgatták. A felszabadulás után gyökeresen megváltozott a helyzet, A felszabadító Vörös Hadsereg meghozta a szabadságot, meghozta a magyar sakkozók számára is a fejlődés lehetőségét, A szövetség 1945ben újjáalakult ós Kossá István elvtárs, a szövetség elnöke irányítása mellett hatalmas fejlődésnek indult ez az elhanyagolt sportág, A hivó szóra az üzemek, gyárak ós falvak dolgozóinak százak kapcsolódtak be a sakkozásba, A fejlődós utja innen már töretlenül vezetett felfelé. 1947-ben Nagybudapest területén 2,500, vidéken pedig 1000 sakkozó vett részt különböző versenyeken, 1948-ban a népi egyénig sakkbajnokság s a következő évi felapfoku csapatbajnokság. • ériási lökést adott a sakkozás fejlődésének, Az Országos Sport Hivatal támogatásával a magyar aakkaport elindult azon az uton, amelyen az egész magyar dolgozó nép közkincsévé válik. A népi egyéni bajnokságokban közel 20,000 volt a résztvevők száma, rnig az alapfokú sakkcsapatbajnoki versenyeken már kb, 30.000 sakkozó vett részt, 1949-ben a szövetség megkezdte ezeknek a nagy dolgozó tömegeknek a rendoa csapatbajnokságon keresztül a szövetségi életbe való bekaposolását» A nagy budapesti sakkcsapatbajnokságon már több, mint 300 csapat indult. A na gy budapesti viszonylatban a szövetség három hónap alatt több mint 3.600 játékost igazolt le, A nagybudapesti sakkélet irányítására megalakult a Nagy budapesti Al szövetség. A minőségi sakkozás fejlesztése érdekében mogindult az NB I, és NB II, osztályú bajnokság 1S-l6-os létszámmal. Ez igon jelentős lépés volt 'mlönösen az eddig elhanyagolt vidéki sakkozás számára, mert mind az NB I.-bo, mind padig az NB II,-be négy vidéki város korült, A nagybudapesti csapatok vállalták a vidéki sakkoantrumokba való utazását a szocialista sakksport kiépitéso és fejlesztése érdekében, így minden második héton budapesti sakkcsapatok aszaropléséro kerülhetett sor Pécsett, Szombathelyon, Diósgyőrött, Tatabányán, Szegődén, Győrött és Debrecenben. A vidéki sakkélet további fejlasztésóra minden vármegyében megszervezték a Megyei Szövetségeket, akik megkezdték a vidék sakkozóinak a magyal bajnokságokba való beszervezését. December 11. és 13,-án kezdődtek meg a megyei sakkcsapatbajnokságok s az NB I.és NB II, osztályba be n ;m került minőségi csapatok megyék közötti sakkcsapatbajnokságai,/Eolyt,köv,7 KR-D
