Sportkiadás, 1944/1
1944-03-05
, . /Antal István-groggáin.besz,folyt. I,/ A miniszter ezután a testnevelés esztétikai vonatkozásairól, intellektuális céljairól, a helyes munkaökonomiára való nevelésről,, a sport szociális vonatkozásairól beszélt, üiajd. igy folytatta: -A nemes közösségi szellem csak küzdelemben alakulhat ki. A küzdelemben megedződött bajtársi érzések erősebbek minden baráti kapcsulatnál. A bajtársi érzés csak az erők mérkőzésében, a harebaj nyeri el igazi tartalmát es valódi értelmét. A közösségi szellemnek ez a nemes és magasrendű megjelenése nagyjelentőségű a nemzfli közösségi szellem mecerosödése szempontjásól,Hzert érdemelnek különös megbecsülést es gondozást azok a sportágak, amelyek a csapatban harcolókat késztetik ilyen bajtársias.együttes küzdelemre- amint például a labdarúgás-, amelyek megmutat jak nétról. hétre,, hogy a győzelmet ^csajt ugy lenét elérni, ha^mindenki a iaaga posztján a legteljesebb erőbedobással áll helyt. küz<pis harc^L^ert ha ezt nem teszi, a csapatban lévő többi bajtársának az eredményét slimcísiti meg* Elég^egs hitvány és elvész a többi derék harcos küzdelménok Minden eiedmenye. Legyünk szigorúak a hitványokkal szemben is becsüljük meg a fegyelmezett és áldozatkész harcost. Ne ismerjünk kiméletet ott, ahol jf-egyelmezettlensógról ós .önzésről tesz valaki 1 tanúságot, mert már a sportban is- mint ált$Aá° a tt a nemzetok m^ricőzésébezi* fel teli készülnünk rá: csak ugy maradhatunk felül a legnagyobb küzdelemben is. ha maga helyén a legkisebb is a le gf egy elme i eltebben a lehető legtöbbet adja a lüzössóg számára, MinddVoől világosan következik, Kgy igaza van annak á kitünö nemzetnevelőn ok., aki azt irta, hogy a testnevelés nem ágazata, hanem inkább mólja a nevelésnek, az az altalános értelmű nevelési mód, amel§."a sporton, a játokon, a gimnasztikán, a természetJáráson általában a test okszerű fo-glakozatasán keresztül neveli' az . egyént és neveMa közösségei- I magyar testnevei.es általános érvényű célja ként az okorj athéniekkaloFafrathia" eszménye tekinthető, a test és a lélek harmonikus kifejlesztése, a szépséggel párosult Jóság és Igazságosság sikeres szolgalatára alkalmas munkakészsége a testnek és a léleknek egyaránt .Mindez azonban legfeljebb az "emberebb ember" eszményeit szolgáIga t a magyar testnevelésnek azonban ezzel nom szabad megelégednie, a^jagyar testnevelésnek M a magyarabb magyar" eszményét, különbé ja§m lenne méltó argft a nagy szerepre, a.ue£y a nemzet életének fenntartásába a magyarság szellemerkölcsi és anyaggazdaségi megújhodása során reá várakozik. , * W A nemzeti szellemű testnevelés feladatköre tehát,tágabb, mint az általános emberi értelmű "kalokagathia". Nemcsak az egészséges emberi test képességeit : az erőt. az ügyességet, a gyorsas ágot, nemcsak az egészséges emben szellem tulajdonságait: az akaraterői, a cselekvőképességet, a leleményességet kivanja kifejteni, hanem céltudatosan törekszik a magyar ember sajátos testi ós lelki jőtulaidonságainak harmonikus kimunkálására, e^y tisztán magyar értelmű és tartalmú testi ós lelkf tökéletesség megközelítésére.Azt hiszem, aogy ezen a téren mi'g sok innivalónk van, s a magyar testnevelés nemzeti elemeinek feltárásában még száitalan megmunkajatlan terület áll előttünk, i magyar testnevelés akkor éri majd el eredményeinek csuosr nontiát. ha sz&xísüéú^r • 4 f. , usában A módszereiben, /Fd^t. köv.
