Sportkiadás, 1941/2

1941-08-28

/üem^cti Sport Bizottság ülése,. Folytlll / Ezután vitáz Tárczay-Felcides Rónán e Társodalni Sport ás Testnevelés Vezetője szólalt fel a napirend e-lőtt ós lelkes sz avakhtal üdvözölte a különböző sportszervezetek vezetőit* Rámutatott beszédében az ifjúságnak a különböző sportág^"

1

"

1 belül való 03 szefogásának jelentőségére éa a tömegsport fontosságára, A tömegsport mellett - mondotta - minden erővel arra is kell törekednünk, hogy a minősági sportot eddig el nem képzelt magasságra emeljüko Százszor versenysportolót Magyarországnak! Ezt el fogjuk tudni érni a szervezett, irányított tömegsport révén, mert mindazokét,akik valami3y en nagyobb rátermettséget mutatnak, az egyes sportegyesületeknek adjuk át, ahol azután az egyéni sportnevelősen keresztül csúcsteljesítményt nyújthatnak. Ehhez kérem a sportszövetségek vezetőinek segítségét. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után dr.Misángyi Ottó,az Országos Sport Központ vezetőjo állott fel szólásra ás mintogy háromnegyedórás beszédben-vázolta a Nemzeti jjwrt Bizottság munkáját ás feláll itásának szükségességét• -A Fámáltóságu Kormányzó Ur böl^s elhatározásából a magyar testnevelést^és a magyar sportot egységes rendszerben most már olyan szervezet fogja át, amilyent a nemzetnevelésnek sikerben gazdag tényezője már rógon mogárdemelt• Magyarország testnevelési tanács alakításával megelőzte a külföldet, valamint azzal a rendelettől is, amelyet a magyar fiatalság testi erejének, ügyességének és egészségének fejlesztése érdekében hozott. Törvényt a testnevelésről elsőnek alkottunk, ápugy mint Testnevelési Alapról is. Most a Nemzeti Sport Bizottság első ülésén hálával emlékezünk meg az Országos Testnevelési Tanácsról, a testnevelési törvények alkotóiról s mindazokról, akik lehetővé tették, hogy az önerejéből születott magyar sport és testnevelés a világ bámulatára, utolérhetetlen nemzeti missziót toljositson. •A Nemzeti Sportbizottságnak az a feladata, hogy elvi állást foglaljon a társadalmi sportogyosülésok alakulási ás működési szabályai, valamint a sportszövetségek szervezete tekintetében. Feladata továbbá,hogy állást foglaljon c társadalmi ás áltaiábpn aminősági sport fejlesztésével kapcsolatos kérdésekben, végül pedig tisztázza mindazokat, a lehetős égövet és módozatokat, amelyek'_a társadalmi és általában a minőségi sport országos fejlesztését szolgálják.^Misángyi Ottó dr. ezután megemlékezett a sportszövetségek munkájáról, a volt vezetők kimagasló érdemeiről, s rámutatott arra, hogy a modern sportok eszméje a kontinensen előszörr hazánkban öltött testet, s i» nen terjedt tovább, gyakran meg nyugatra is. Hangoztatta, hogy a testnevelésről szóló törvény volt az első, amely nagy közösségi gondolatot valósított mego Ma mar ott tartunk* hogy azt válljuks az ifjúságot a haza szolgálatára elsősorban a helyesan vezetett sporton és testnevelésen keresztül tudjuk alkalmassá tenni. A testnevelést ás a- vcrsenysportolást a nemzetnevelés egyik logelsőrendü tényezőjének tortja

0 A sportot nem öncélnak, hanem csupán a nemzoti célok negvalósitására leginkább alkalmas eszköznek kell tekinteni. • - önök a magyar sportnak ugyszóifc£n minden ágát. ás területét képviselik - folytatta - s mivel ez a bizottság hazánk társadalmi ás áltató! yt„köv. /