Sportkiadás, 1938/2

1938-09-06

^Villanynyul versenyek rendezésivel sem lehet az illetékes körök elé johni, akkor amikor Magyarországon semmiféle játékkaszinó létesítésére engedélyt nem lehet kapni, A nagy sportcsarnok megalkotásának akadályai az épitkezés költségei mellett a kamatok és a fenntartás hatalmas költségei. A sportcsarnok kérdésévei foglalkozva a kisebb sportcsarnok megöl flásáL ' '.JL tart ja lehetőnek, éspedig egy olyan sportcsarnoknak, amelynek a küzdőtere legfeljebb akkora, hogy ••vr.. TJÍX T

^abban egy szabályos jéghokki pálya helyet kaphat. A számitások alapiái annak kell képeznie, hogy a sportcsarnok létesítésével kapcsolatos Összes költségek /tereprendezés, közmüvek, burkolás, csatornázás, általában külső munka/, ellenőrzés ésá)ités, további berendezés a három millió pengőben teljes fedezetet találjon. Bbből egy körülbelül 5200 négyzetméter területű kb. 37.000 légköométerü sportcsarnok létesittető, Az eddig elgondolt nagy sportcsarnokok 80-90.000 légköbméter körül mozogtak. A számításoknál figyelembe kell venni a legteljesebb realitás^mellett az épitési költségeket is. Az eddigi elgondolásoknál a számitások^légköbméterenként 30 pengővel számoltak. Ez az összeg még^egy bérházépitésnél sem túlságosan reális., különösen nem egy középületnél, ahol nemes anyaggal és nagy fesztávolsággal kell számoiái. A r.eális számitás szerint az anyagárak emelkedése mellett legalább 45 pengős légköbméterárral kel], számolni. A helyzet siralmas és rendkívül nehéz - mondotta a miniszter - azért kell.ezzel a kérdéssel a legalaposabban, de reálisan foglalkozni. 3zért nozta a kérdést a sportelet felelős vezetői elé. Foglalkozott ezután' a miniszter a sportcsarnok helyének kérdésével. Az. Aréna-uti megoldást a kerékpárversenyek közönsége tette szükségessé. Ha a kerekpárpálya elmarad, akkor a kisebb sportcsarnokot esetleg a város belterületére lehet hozni, oda,amely jobban megközelíthető. A helyválasztás második lehetősége pedig az, nogy vigyük oda a sportcsarnokot, ahol a Nemzeti Stadiont is fel lehet épiteni. Ebben a tekintetben a lágymányosi megoldás látszik a legtetszetősebbnek, de itt igen nagytalajnehézségek vannak. Kijelentette gróf Teleki Pál, hogy a sportcsarnok \ ' ^i* :ífelépitésének kérdésével ugy kivan foglalkozni, hogy azttényleg megoldja, ha a megoldási formában meg tudnak állapodni. Kérte a miniszter a jelenlevőket, hogy bejelentését vegyék tudomásul., 3zen az ülésen ebben a kérdésben határozatot hozni ggy sem lehet, erre a kérdésre aludni kell mindenkinek, aki az ő erveire válaszolni kivan. Számitásait készségesen az érdeklődőknek rendelkezésre bocsátja, hogy a kérdéstalaposan tanulmányozhassák. mm Gróf teleki Pal vallás- és'közoktatásügyi miniszter álláspontjának, ismertetésé a.-- -'Ajelenlevők /.igen mély hatást gyakorolt. /nagy többségére /Folyt.köv./ iÉk-. JJ i £ s a b o n,szeptember 6. ? , Hétfőn, a portugál-német uszómérkózes utolsó napján mintegy 7O0O főnyi közönség volt jelen. EredményektlöOO m gyorsuszás« 1. Senzle /Stuttgart/21 p 01.8 mp, 2. Pereira /SC Alhandra/ 22 p 46.8 mp, 100 m gyorsúszás * 1. moher /Bréma/ 59.7 mp, 100 m hátúszást 1. Birr/nemet/ i n u.^ Ttm. 200 m gyorsúszást 1. Birr 2 p 26.3 mp. . 1 p 14.0 mp, <juu m sy°™

pól6 , uémetország-SC Alges Dafundoifi 16 il /9?0/

e