Sportkiadás, 1937/2-2

1937-10-22

/Kelemen Kornél rádióbeszédének folytatása*/ Az OTT az ifjúság minden korosztályának testnevelési ügyét szem előtt tartja-.. Az ele mi iskolai testnevelés fontosság tekintetében ugyanis semmiben sem marad el a középiskolaitól vagy a főiskolaitól, a testi ügyesség ki-^ fejlesztését már kicsiny korban kell kezdetiig Az elemi iskolai testnevelés terén annyiban történt előrehaladás, hogy; az ele mi iskolai tanítók külön tanfolyamokon kapnak szakszerű te stnevelői kiképzést. A közép, iskolákban a testnevelési órák számát Hóman Bálint kultuszminiszter az alsóbb osztályokban négyre-, a felsőbb osztályokban pedig három órára emelte fel. Ma még osak szakemberek tudják, hogy milyen vivmany ez a múlttal szemben és milyen kihatásai vannak a jövőre., Az OTT nem áll meg ennél az eredménynél, hanem folytatja a munkát mindaddig, míg a mindennapi iskolai testnevelést el nem

< éri. &2 egyetemeken és főiskolákon is a tornatermek hiánya hátráltatta eddig a kötelező testnevelés rendszeres és eredményes végrehajtását, ma már azonban az egyetemi tornatermek megépítésére állandó tetei van a költségveté bén. Az iskolánkivüli testnevelés is nagy előrehaladásról tett bizonyságot az elmúlt öt év alatt. Tervszerűen épültek a levente sporttelepek és lőterek, amiért elismeréssel kell adózni a községeknek, városoknak, vármegyéknek megértő magatartásukért. A múlt évben megalakult a levenxesportegyesületek or szágjs központ ja, amely szakszerű sport kiképzés ben is hivatott a leventeif juságot részesiteni. Innen várjuk a magyar sport nagy utánpótlását, A. jövő programmja. hogy fokozatosan sport szakoktatokkal látjuk? el a leventesportegyesülete Kei . Az iskolánkivüli testnevelés egyelőre csak a férfiakra terjed ki, márpedig orvosszakértők állapították meg, hogy a'leányoknak legalább olyan szükségük van szakszerű, r ens zeres test neve lé sre,

w

mint a férfiaknak. A tanáos november elején indítja meg Budapesten az első próba tan folyamokat az iskolába nem járó leányif juság számára. Ma mér a sportnak és tes

4

.nevelésnek fejlett irodalma van. S ennek fejlesztésében sportszakembere]^, pedagógusok és orvosok működnek együtt. innék a három tényezőnek együttműködéséből alakult ki a modern sporttudomány, amelynek kiváló szakemberek általi művelése biztosíték arra, hogy a magyar testnevelés a jövőben is helyes irányokban fog fejlődni. A világháború utál az ellenséges érzület még a sportban i

s oly mélységes volt, hogy Magyarország az 1920 évi antwerpeni olimpiai játékokra meghívást sem kapott. Az ellenséges légkörben a magyar sport kapott leghamarabb életre, feltámadtak a régi sporterények, a magyar sporteraberete-t innen is^onnan is hívogatni kezdték: a magyar sport áttörte a kínai falat. Sportolóink sikere, lovaiias magatartása, a külföld minden táján csonka hazánkra terelte a figyelmet, a magyar sportról a nagy világlapokban'megielánt ismertetések akarva, nem akarva helyes világitásban mutatták be nemzetünket még olyan országokban is. ahol eddig rólunk osak ellenséges vagy ferde felfogás uralkodott, *z elmúlt öt éében külföldön aratott sportgyőzelmek egész áora és a berlini olimpia átütő erejű diadala mind öregbítette'nemzetünk'jóhinfc vét. A sport e nemzeti jelent isinek felismerése késztette a kormányokat a sport és testnevelés fokozottabb fejlesztésére s arra, hogy az eddiginél is nagyobb áldozatokat hozzanak érte. Sikerült olyan sportdiplomáciai kap cs obiatokat is teremtenünk., amelyek sok tekintetben hozzájárultak azokhoz^a nemzetközi sikerekhez, amelyek bennünket a legelső sportnemzetek köze említek. Minden nemzet arra törekszik, hogy értékeit meglobogtassa az egé szl világ előtt. A magyarság is igazolni kívánja, hogy nem érdemli meg .á^trianoni sorsot, meg akarja mutatni, hogy nagy kulturértekék hordozója. % magyar sport e törekvések legalkalmasabb eszközének bizonyult, eaért kér számara továbbra is megértést és megérdemelt támogatást a társadalomtól,törvényhozástól és kormánytól. . " >**i«*