Sportkiadás, 1936/1-2
1936-4-15
Brünner Richárd, az Osztrák "Vívó Szövetség elnöke április 17,-én Budapestre érkezik. Utazásának célja részben, hogy Boisel, Loaert, Wetserek éa Schwitzer o'sztrák olimpikonokot - akik az UIE olimpiai váloga tóveraenyén résztvesznek- a magyar fővárosba kisérje, részben pedig az, hogy a MV8Z vezetőségével megbeszélje az osztrák olimpiai csapat esetleges májusi budapesti tartózkodását, Brünner levelet küldött a szövetségnek, amelyben jelez,t6 f hegy az április 26,-iki hölgy törveraenyre is leküldi a 3 legkiválóbb osztrák hölgyversenyzöt: Ellen J?reisst, ' Grassert és \7enischt, akik a berlini olimpiai játékokon indulnak. Az Újpesti Torna Egyesület á-prilis 19,-iki kardvivó válogató" versenyére a 4 osztrák olimpiKoncn KÍVÜI a teljes magyar vers6nyzögárda neve zett ugy, hogy 33 indulóra számítanak, A döntőt szabadtéren, az UTS tenniazpályáin bonyolítják le, ahol a verseny eredményeit megafenon hirdetik ki éa a kivilágított eredményjelző tábla ia megmutatja a verseny állasát, — . Kurt Schwitzer osztrák kardvivó olimpikon, aki főiskolai bajnokságot is nyert, az UT3 verseny után mint a BEAO vendége 4 hétig Budapesten marad, - . Be r 1 in, ápr, 15, A német birodalmi belügyminiszterből, közoktatásügyi miniszterből és a birodalmi vezetőből áll* bizottság elhatározta, hogy a német testnevelésnek a nemzeti szocializmus által kivánt egysége' megvaltaitása céljából német testnevelési birodalmi akadémiát alapi tnnak, Az uj 'akadémia a charlkttenburgi birodalmi aperttéren lesz éa annak az általános nevelőd taníts es kutatómunkán kivül s következő feladata Igaz* különösen alkalmsa egyéneket, akik ternatanári képesítéssel rendelkeznek, továbbá más férfiakat, akitagtfc foglakozása, a te stnevelésa e 1 szoros összefüggésben áll, a testnevelés terén egyaégea kiképzésben része siteni, az iskolán kivüli torna és sportoktatókat & testnevelés terén gyakorlati es elméletí_szerapontból alaposabb oktatásban részesíteni, az eddigi testnevelő és sportvezetőket továbbképző tanfolyamon magasabb k^pzetaégben részesíteni. - , — \ -O k tó, ápr, 15, G-pÁf Baillet Latourt a Német Távirati író da munkatársa megkérdezte, hegy mi u véleménye az olimpiai játékoknak 1940csn Japánban valf megrendezéséről. Baillet válaszában kijelentette, hogy japáni utazásának nem az volt a célja, hogy ebben a kérdésben Döntsön, Csupán megállapítottam- mondta a gróf?- vájjon Japánban megvannak-e az előfeltételek az olimpiai játékok megrendezésének. Meggondolandó ez is, vájjon az 1940 evi japán olimpiai játékok nem szorulnak-e a háttérbe az ugyanakkor rendezer. do japán világkiállítás miat> ? Az olimpiai játékok rendező bizottsága ellen zi, hogy az esetleg Japánban rendezendő olimpiai játékek ennek a kiállításnak keretobe tartozzanak. Most azonban biztosítottak arrél-folytattá- hogy a világkiállítás már az olimpiai játékok megkezdése előtt véget ér. Tgkintet tel kell lenni az időjárási viszonyokra ist ha tavasszal az időjárás me^fele lo is lenne, ebegn az időpontban a többi nemzet versenyzője külömbözö okok folytán nem jöhetne még Japánba. Ezzel szemben japán körökben hangsúlyozzák, hogy nyáron is megfelelő az időjárás: csupán arról lehetne szó, hogy melvik nyári hónap a legmegfelelőbb, Nehézséget okoznak a téli olimpiai játékok is, . msrt azokra a nagy költségek folytán csupán a legesélyesebb észpkau ropai versenyzők utaznának ki, További fontos kérdés, mely még tisztázandó, azútiköltségek kérdése. Japán csak abban az esetben biztosíthatja valameny nyi nemzet részvételét, ha Északamerikához hasonlóan bizonyos biztosítékokat nyújt ebben a tekintetben. Á rendező bizottság felállítása, a nyelvkérdés is a nehezebben megoldható kérdések közé tartozik. Gróf Soejima, a Japán Olimpiai Bizottság részéről ezekkel az aggodalmakkal szemben felhozta, hogy r a • pan mindentmegtesz a látogatók és versenyzők megfelelő elhelyezése érdekéoSainak megfelelően renlezi{ 3 * le * kén * 65€ " ct M^aeket is a többi nemzet
