Sportkiadás, 1936/1-2

1936-4-07

Negyven G sztondővo 1 ezelőtt, április 8-llr*ig zajlott le Athénben az első modorn olympiai verseny .Április 8,-án futott át Dáni Nán- ... dor magyar bajnok a MAC tagja, az olympiai Scrp *rv%±z első magyar atléta a célvonalon az ausztráliai Plnck mögött másodikként és ezzol az első tlympiai sikert szorozta Magyarországnak, Mögötte ért a célba &merika, Anglia,Dánia,Franciaország es Svédország legkiválóbb futója. Április 9.-én a 100 m.síkfutás olympiai bajnokságában bornecoi Szokoly Alajos magyar bajnok harmadik'lett,Az athéni olypiai játékok legnagyobb eseménye április 10,-én volt,amikor a maratoni futást bonyolitottáí: lc.Kollnor Gyula a Budapesti Torna Club atlétája nehéz körülmények és te rop-viszonyok mellett két görög versenyző után a harmadik hdyon végzett.Utána következtek azok az^amerikai,francia ós angol bajnokok,akik között leginkább keresték a győztest. ^ köves,gödrös útvonalon,amelynek földjét még a kocsikerék nyomok-&s..Y.Qgi

f

g

w

£zántott ák, a favorit -jelöltök nem birtak az iramot és a verseny relo.táján kidőltek a küzdők sorából. 3\ ^t«^«o -'Vvt^^*/^, Áorilis 11.-e szintén nagy nap volt az ölympia magyar vonatkozású történelmében.Az alig 18"esztendős Hajós Alfréd,aki mar akkor európai hirü úszója volt a. BTC.-nok.a Pireus melle ti Phaleron-öbölboi a 100 és 1200 méteres úszóversenyben kettős olympiai bajnokságot szorzott. Győzőiméi után először szökött fel a győzelmi árbocra a magyar zászló és akkor vett tudomást elsőizben a világ sporttársadalma a magyar névről. Az első olympiai játékok dicsőséges magyar szereplői sikereik után sem merültek el a feledés és ismeretlonség homályában.Társadalmigazdasági, ipari és művészi vonatkozásban valamennyien jelentős szerephez jutottak.Dáni Nándor gyártulajdonos lett és érdemei elismeréséül kormányfőtanácsosi cimet kapott.A néhány év előtt elhunyt Szokoly Alajos földbirtokos volt .ak i-Baráti-3orneooi birtokán országszerte ismert mintogazd óságot rendezett be.Kellner Gyula,Kézsmárki Kornél magyar magasugró bajnok édesapja,a főváros egyik legismertebb nyomdájának tulajdonosa', Ha jós Alfréd pedig 1924-ben a párisi olympiai játékokon,ahol először rendeztek szellemi olympiai versenyt is, Stadion-terveivel olympiai babért szerzett ós mint sportépitész a margitszigeti Nemzeti Sportuszoda megalkotásával épitc-JruUvószi körökben lőtt világhirü.Müv szí és sportérdemeit Horthy Miklós kormányzó is elismerte,amikor a Nemzeti Sportuszoda megnyitási ünnepén személyesen közölte vele kormányfő tanácsos sá történt kinevezését. Az 1896. évben szerepelt olympiai kiküldöttek tehát nemcsak a stadionban iga oltók tudásukat,küzdőképességükot és mindenekelőtt hazájuk iránt tartozó kötelessógjérzésükot,hanem magánéletükben is példaképül állnak a mai nemzedék előtt,amely csak ilyen eszmények megbecsülésével és követésével tud értékes szolgálatot telje siteni a magyar társadalomn ak /memzo tnek•