Sportkiadás, 1929

1929-12-30

y/ ora j r p. /Az OTT.gyűlés foly tatasa./ ^ ^ Petri Pál államtitkár szavai után az OTT főtitkára, dr. Prém Lóránd, tartotta meg összefoglaló beszámolóját, A mandátumának lejártával lelépő tanács nevébao. összefoglaló kénét nyújtott arról a működésről, melyet a tanács eboenaz időszakban kifejtett. Az amsterdqmi olimoiász nagy Küzdőterén a világ minden iájáról egybesereglett embertömegek fejei felett a világ összes nemzeteinek f ell-"bogozott árbocain ott lengett a magyar trikolor is. A világtorna során felröppent a magyar trikolór ismételten a győzelmeket hirdető árbocra is, & nagy nemzeti gyüiekeztebn felhangzott a magyar himnusz és tisztelegve állt jobarát es egykori ellenség egyaránt. Nyolcadikaklettünk a nemzetek nagy versengésében, messze elhagyva nemcsak azokat az uj államalakulatokat, amelye!' már több mint egy évtizede megrontásunkra törnek 2 hanem megelőzve a sorban olyan nemze Tik et is, melyek a világháború győzelmeit élvezik. Az 1927. esztendé" az előkészületek, a celtud-dtos munka éve volt. i-zt követte a magyar dicsőségek és elismerések éve és a ciklus befejezte a számadást keszitő uj munkára kés zülő esztendőt. Az iskolákba az elemitől az egyetemekig uj szellem, uj gondolat vonult be. hgy uj generáció nőtt fel, melynek okta tás -1

1 egy olyan nevelőgárda vezeti, amely a magyar királyi testnevelési főiskola ból került ki, mely a világ gyik legmodernebb tar.irté zete. Ennek a hároméves ciklusnak jövőre irányuló tevékenysége a Nemzeti Stadion megvalósítása érdekében folyó előmunkálatok, valamint a budapesti fedett-uszoda megteremtése emelkedne!: ki. A tanács munka telj sitményát legjobban az aL abbi adatok illusztráljak: Működésének első tiz évében átlagosan évi 536 ügy, az 1924-1926. évi ciklusban évi átlagos 2764 ügy, 1927-ben már 4128, 1928-ban 6419 és 1929-ben 10.500 ügydarab foglalkoztatta. Lénygees volta tanácsnak az az

t

erőfeszitése, amellyel a magyar testnevelés és a magyar sport anyagi eszközeinek előterem'tésén fáradozott. Klébelsberg Kuno gróf kultuszminiszternek sikerült az állami költségvetésben a"x estneve lés "-i címet véglegesen megteremteni és dotálni. 4-z elmúlt esztendőben a tanács a miniszter által biztosított 350.000 pengőn felül iskolai és főis'-olai soortcélokra_ a tes tnevelé sí a laoból 189:640 pengőt fordított. Cserkészek támogatására a kultusztárca költségvetésében biztosított 80.000 pengőn felül 13.200 pengőt, & testnevelési főiskola fentartásiés tataroz sl költségeire 1929. évben 218.801 pengőt fordítottak, az egyes sportágak támogatására a szövetségek utján 247.435 pergőt fordítottak, kiküldetésekre, tanulmányi segélyekre 9936 pengőt, soo-rtirodalomra, szakmunkákra 59.453 pengő jutott , levente célokra 396.743 pengő és a levente és társad -,lmi" sportegyesáletek közös intézményeire 39.500 pengőt fordítottak 1929.bc-n. A testnevelési alapba 1929-ben 1.174.710 pengő folyt be, „Az iskolai testnevelés reformiának és a nana d ik testnevelési óra bevezetésének igen nagy jelentősege van. A közé^is v

oiai ^ te stn eve lés ne k és sportján:-;:: legsúlyosabb kérdése ma még a játékterek és snortoál" k hiánya. /Vége következik./