Sportkiadás, 1928

1928-10-02

/jóra tff perc. Mamusich : k Külföldön mindenhol a magyar sport nagy megbecsülését tapasz­talta, amikor a magyar sportemberek Magyarország képviseletében megjelen­nek külfölden, a magyar futball erejét tekintvanem a kis csonka országot, hanem Nagymagyarországot képviselik. A jövő évben Madridban gyűlnek össze a labdarugó*' világkongresszusra, melyen el tov dől; * az is, hogy az első Európabajnokságot hol fogják megtartani. Magyarország startol a legnagyobb eséllyel az első világbajnokság színhelyét illetőleg, de addig, amíg nincs megfelelő Stadionja Magyarországnak, ilyen kérelemmel nem is lehet előállni. Ha a Stadion gyors megépítése akadályokba ütköznék, akkor a leg­helyesebb lenne a megxevo két modern pályát kibővíteni. 7~Cnr'-iasYx t Zsarnóczay János pompásan Telepített beszédben kelt az amatőr és a professzionalista futballsport védelmére. Elmondotta, hogy ma 70.000 aktiv futballistája van Magyarországnak. Magyarországot nem ismerték, csak mint Ausztria tartományát, a magyar fut Dallcsapatok ismertették meg Magyarországot a külfölddel. A futballsportnak azonkívül igen nagy érdeme, hogy fogékonnyá tette a munkásokat a nemzeti érzés/' Tehát a futballsport egyrészt kifelé az országon kivül nemzeti propagandát csi­nál, másrészt az ország határain belül táplálja a nemzeti érzést. Azonkívül a futballsport - sajnos - jelentős adóalany is egyben. A forgalmi, vigalmi és testnevelési adók súlya nyomja a labdarugó sportot. Kéri a kultuszmi­nisztert, hogy az 1925. évi III. törvénycikk 3. §-a értelmében adja meg a futballsportnak a megélhetési lehetőséget. Budapestnek 400 egyesülete van, de csak 60 futballpálya áll a rendelkezésükre. Vidéken peoig egyene­sen megakasztja a fejlődést a pályahiány. Kéri a kultuszminisztert, hasson oda, hogy Budapest székesfőváros és az összes törvényhatóságok^ tegyenek eleget pályaépítési kötelezettségüknek. Jk miniszter helyeslően bólintott/. Egy kisebb amatőr egyesületnek , évi büdzséje 2500-4000 pen­gőig terjed. Tekintve, hogy bevétele nincs egy ilyen kis amatőr egyesülét.­nek, kalapozásra és mecénások adakozásán támaszkodik. Rendőri dijakra, or­vosi költségekre és szövetsági részesedésekre megy el az az Összeg, de felszerelésre ás pályafentartásra már nem jut belőle, ügy a budapesti, mint a vidéki amatőregyesületek az adósság súlya alatt nyögnek. A profess-* szionisták helyzetéről a közvéleményben hamis kép rajzolódott .t. Két-há­rom professzionista vegetáló egyesület van csupán, a többi segítségre szo­rul, mert eladósodott.r^Az amatorizmus és a professzionizmus szétválasztása a sporterkölcsök érdekében történik. Kéri a kultuszminisztert, hogy az amatőrök támogatása mellett a professzionistákat is részesítse keovezmény­ben, mert különben több egyesület kénytelen lesz működését beszüntetni. A kézilabda-jétákot is a miniszter pártfogásába ajánlja. A sport nem le­het vigalom, a ferLgalmi- és a forgalmiadókat el kell törölni. A Lex Kara­fiáth szépen megkonstruálta a sportegyesületek megadóztatását, de nem szá­molt a reális élettel. A következőkben foglalja össze a futballsport kívá­nalmait : 1. A 25 százalékos adóvisszatérités kulcsát kéri 50 százalékra felemelni. 2. Az amatőr alszövetség támogatása. 3. Az összes vidéki ke­rületek részére köaüs ^sportház felépítése. 4. A vidékre utazó futball­birók részére féláru jegyek kiutalása. 5. Az ILL egyesületeknek közös alap szabály engedélyezése. .'6. Vándortréne^ek kiképzése és szerződtetése. 7, A sérült sportembereknek orvosi és korházi ellátása. Külön sportorvo­sok kiképzése. 8. A kis egyesületeknek sportfelszereléssel való ellátása. 9. A KISÖK rendelethez végrehajtási utasítás. 10.A Stadion felépítése. A. stadion egy nagy nemzeti gondolat megvalósítása. /Folytatása következik./

Next

/
Thumbnails
Contents