Evangélikus líceum, gimnázium, Sopron, 1942
8 évek legelején is tanított. Tanártársai közül különösen Müllner Mátyás (igazgató 1861—69-ig és 1877—89-ig), Tatay István, Petrik János Jakab (igazgató 1869—76-ig), Pálfy József, Domanovszky Endre, Lehr András tűntek ki. A szabadságharc után bekövetkezett abszolutizmus a Thun-féle Organisationsentwurf-ot erőszakolta protestáns iskoláinkra is és a középiskolának 8 osztályúvá fejlesztését követelte 12 tanárral, megfelelő múzeumi és szertári felszereléssel. A gyülekezet az ezzel járó terheket nem bírta volna el, azért az 185)-ben kötött megegyezéssel az intézetet (épületet, könyvtárt, tanszereket, gyűjteményeket a tulajdonjog fenntartásával) átadta a dunántúli evangélikus egyházkerületnek. Míg azonban az egyházközség és egyházkerület megegyeztek egymással, letelt az új tanterv elfogadására kitűzött határidő és az abszolút kormány megvonta az iskolától a nyilvánossági jogot. Csak 1855-ben adta vissza, mikor kemény küzdelem után az egyház- kerületet rá tudta kényszeríteni annak a feltételnek elfogadására, hogy néhány tantárgyat németül fognak tanítani. Valójában azonban egyetlen tantárgy tanítása sem történt német nyelven, csak annyi, hogy iskolavizsgálat alkalmával a németül is tudó soproni fiúk feleltek. 1853-ban lépett életbe a megegyezés, így attól fogva a dunántúli evangélikus egyházkerület az iskolafenntartó. Az Organisationsentwurf csak 1861-ig maradt érvényben, a nyolc osztályt és az érettségi vizsgálatot azonban továbbra is fenntartotta az egyházkerület. Viszont a Thun-féle tanterv által elválasztott teológiát újra szorosan egyesítette a gimnáziummal közös líceumi igazgatás alatt. Visszaállította az 1851 óta szünetelt jogi évfolyamokat is, de ezek 1864-ben megszűntek. 1864-ben alakult meg az Ifjúsági Magyar Gyorsírókor, mely csakhamar folyóiratot is adott ki litografálva Soproni Gyorsíró címen. Ugyanezen évben alakult meg a Diáksegélyző Egyesület, és ez idő óta működik az Ifjúsági Gyámintézet is. 1869-ben pedig a zene elméleti és gyakorlati művelésére az Ifjúsági Zenetársaság alakult meg, mely utóbbi a ma is működő Ének- és Zenekörré bővült. Ugyanezen időben a német nyelv művelésére Német Társaság is alakult az ifjúság körében. 1875-ben Karsay Sándor szuperintendens buzgólkodása megteremti a tanári nyugdíjintézetet. Az 1883. évi XXX. t.-c.-kel alkotott új középiskolai törvény lehetővé tette az államsegély igénybevételét, a fejlődés pedig rákény- szerítette az intézetet, annál inkább, mert az 1890. XXX. törvénycikkkel szervezett görögpótló tanfolyam új terhet rótt a fenntartóra s új tantermeket tett szükségessé, Az 1825-ben épült iskolaépület nem felelhetett meg többé a fokozott követelményeknek. 1894-ben' tehát átépítették, kétemeletes hosszú szárnyépülettel és külön tágas tornateremmel bővítették és szeptember 11-én a kormány, a város és az egyházkerület képviselőinek jelenlétében ünnepélyesen felavatták. Ebben az alakjában áll ma is. Ugyanezen idő óta élvez az intézet fenntartási államsegélyt is az állammal kötött s 1908-ban megújított szerződés alapján, mellyel az 1894/95. tanévben az állami tanterv is életbe lépett. Kormányképviselőt 1884 óta küld a kormány az érettségi vizsgálatokra, s ugyanazon év óta gyakorolják az állami felügyeletet a
