Evangélikus liceum, gimnázium, VIII. osztály reálgimnázium, Sopron, 1941
4 kony lágysága, a keretvonal és felirat elkészítése legalább olyan fontos, mint a rajzfeladat megoldása. A rendszeresen felépített munka: elsajátítása mellett hozzászokik a tanuló eszközeinek rendbentartá- sához és rajzlapjainak csinos és tetszetős kiállításához. Ez a tisztaságra és rendre nevelés sok keserves órájába kerül a tanárnak, de ha sikerül e téren eredményt elérni, akkor a rajzoktatás az alsó osztályokban már megfelel egyik fontos követelményének. Más kérdés az, hogy hogyan tanul meg a gyerek rajzolni. Vannak, kiknek a rajzlapjuk kezdettől fogva tiszta, rendes, rajzaik csinosak; ezek határozott adottsággal rendelkeznek. De vannak, akik hosszú, küzdelmes órákon át jutnak csak el az elfogadható rajzig. Akár jeles, akár elégséges osztályzatot nyer a tanuló, az a nevelő hatás, mely a tervszerű munkára szoktatásban és a tisztaságra nevelésben rejlik, mindenképen fennáll. A tananyag fokozatossága a rajzkészség könnyebb elsajátítását célozza. A legegyszerűbb vonalas rajzokból kiindulva, a foltfestésen és síkdíszítményeken át jutnak el a térbenlátás szabályaihoz, ami aztán a legtágabb lehetőséget nyújtja a rajzfeladatok terén. Öröm azt látni,, hogy a felsőbbosztályos rajzait csodáló kisdiák mily könnyedséggel oldja meg ugyanazt a feladatot, amikor fokozatosan nehezedő feladatok során oda elérkezik. És ha ilyenkor a tanár rámutat a rendszeresen felépített munka egyedüli eredményességére, már nevelői munkát végez. A tananyag fokozatossága mellett változatos is legyen, hogy a gyermek érdeklődését mindig lekösse. A pedagógusok tisztában vannak azzal, hogy eredményes munkát csak érdeklődés felkeltésével végezhetnek. A rajzoktatásban az érdeklődést felkeltő legfontosabb eszköz a változatosság. Ezért van, hogy két egyforma fajtájú vagy hasonló kidolgozású rajzot sohasem készíttetünk egymás után. Magyaros minták, szerkesztési rajzok, redisz-írás, díszítő tervezések, foltfestési gyakorlatok váltakoznak az egymást követő órákon. És ha nagy örömet akar szerezni a tanár, akkor elképzelés vagy emlékezet utáni rajzfeladatot ad. E rajzok témájából érdekes bepillantást nyerhet a tanár a gyermek fejlődő fantáziájába és érdeklődéskörébe. Érdekes megemlíteni, hogy ezelőtt néhány évvel, a béke idején az ilyen órákon autót, játékmozit, vitorláshajót ábrázoltak a tanulók, míg az utóbbi években csaknem minden gyerek tankot, géppuskát, ágyút és különösen bombavető repülőgépet rajzol. A rajzoktatás tanmenete változatossággal és célszerű fokozottsággal igyekszik a nevelői hatás mellett elérni azt, hogy állandó érdeklődés felkeltésével a tanuló minél könnyebben jusson el a rajz gyakorlati részének elsajátításához. Az eddigiek során csak a kisdiák, az alsós diák rajzoktatásáról volt szó. De vájjon mi történik a felső osztályokban? A reálgimnáziumi tanterv igen mostohán bánt a felsőosztályos rajzoktatással. A heti 1 óra nem nyújtott elegendő időt sem a tanárnak, hogy kiaknázhassa a rajzóra nevelő hatását, sem a diáknak, hogy a gyakorlati rajz terén nagyobb előhaladást mutasson. Hiába volt a tanár lelkessége, a diák igyekezete, a felsőosztályos rajzfeladatokhoz szükséges átéléshez és elmélyedéshez nem volt megfelelő idő. Az új iskola
