Evangélikus liceum, gimnázium, VIII. osztály reálgimnázium, Sopron, 1941
9 Gáspár voltak. Szépen megindult fejlődését azonban megakasztotta a Rudolf uralkodása alatt kezdődő ellenreformáció, mely itt, a nyugati határon éreztette legkorábban erejét. Draskovich győri püspök, kancellár vádjára, mivel a városi tanács nem fogadta el a Gergely-féle naptárt s nem jelent meg a szombathelyi zsinaton, 1584-ben az egész tanácsot Bécsbe idézték, fogságba vetették s csak azzal a feltétellel engedték szabadon, hogy papjaikat s tanítóikat elbocsátják. így 22 esztendeig üresen állott az iskola épülete, s a soproni fiúk a szomszédos Sopronkeresztúrra vagy Csepregre jártak tanulni. Csak a bécsi béke után, 1606-ban nyílhatott meg újra az intézet két osztállyal és két tanítóval. De 1633-ban már hatosztályú és oly szépen virágzik, hogy újra felkeresik vidéki fiúk is, és igen sokan látogatják az Ausztriában, Stájerországban folytatott vallásüldözések miatt elbúj- dosott és itt letelepedett oszrák főnemesek gyermekei közül is. E mellett a német-latin gimnázium mellett már a bécsi béke, 1606. óta volt Sopronnak egy kis magyar evangélikus iskolája is. A XVII. század közepétől fogva az itt és a vidéken élő magyar nemesek különösen a lelkész- és tanítóképzésre való tekintettel ezt igyekeznek kifejleszteni. A német polgárság a városi tanáccsal együtt buzgón támogatja őket. Megveszik Türk Lászlónak az akkori Hosszúsorban (ma ez a része Széchenyi-tér) álló házát és tágas telkét és ott, ahol a líceum ma is áll, építik fel az új magyar gimnáziumot 1657-ben. Ezzel ünnepük meg az első evangélikus iskola alapításának 100 éves fordulóját. Ennek az új magyar gimnáziumnak, melyről már ez időben (1661-ben) „Lyceum Soproniense Hungáriáim“ néven történik említés, tantervét a városi tanács már 1659-ben azonossá teszi a német gimnáziuméval, úgyhogy ezáltal annak valóságos párhuzamos intézetévé lesz. Ez időben alapította (inchoabat) Zuana Menyhért polgármester iskolafelügyelő és gyarapította (amplificavit) Lang Mátyás azt a gazdag könyvtárt, amely ma is az iskola birtokában van. A megújult iskola első kiváló rektora Kövesdy Pál volt, jeles nyelvész, aki „Elementa linguae Hungaricae“ címen magyar nyelvtant is írt. A Wesselényi-féle összeesküvés után bekövetkezett vallási üldözés idején a soproni evangélikus papokat és tanítókat is a pozsonyi rendkívüli törvényszék elé idézték s több egyházi épülettel együtt mindkét gimnáziumot elvették az evangélikusoktól. A Szentgyörgy- utcai Vittnyédy-házba a már 1636-ban Sopronba telepített kis jezsuita gimnáziumot költöztették be. Ezt a házat, valamint a régebbi külvárosi iskolájukat n'em is kapták vissza az evangélikusok; az épületet elvesztették, az intézet pedig beleolvadt a 8 évi szünetelés után 1682- ben (a soproni országgyűlés után) újra megnyílt magyar gimnáziumba, illetve líceumba, melyet időközben újra kellett építeni, mert az 1676-iki nagy tűzvész alkalmával leégett. Fenntartója sem lehetett a városi tanács, mert azt 1672-ben nagy pénzbírsággal arra kényszerítették, hogy tagjait csak felerészben válassza az evangélikusok közül. 1682-től fogva tehát új korszaka kezdődött a líceumnak, mert ez időtől kezdve egészen 1851-ig az evangélikus egyházközség a fenntartója, és az intézet az 1668-ban készült szervezettel alkotott egyháztanácsnak van alárendelve. Az újonnan megnyílt iskola csakhamar
