Evangélikus egyházkerületi liceum, gimnázium, Sopron, 1935

4

helyi zsinaton, 1584-ben az egész városi tanácsot Bécsbe idézték és fogságba vetették s csak azzal a fel tétellel engedték szabadon, hogy papjaikat s tanítóikaL elbocsátják. így 22 esztendeig üresen állott az iskola épülete s a soproni fiúk is a szomszédos Németkeresztúrra, vagy Csepregre jártak tanulni. Csak a bécsi béke után, 1606-ban ^nyílhatott meg újra az intézet két osztállyal és két tanítóval. De 1633-ban már hat osztályú és oly szépen virágzik, hogy újra felkeresik vidéki fiúk is, köztük jelentékeny számmal magyarok és igen sokan látogatják az Ausztriában, Stájerországban folytatott vallásos üldözések miatt elbújdosott és itt letelepedett osztrák főnemesek gyermekei közül is.

E mellett a német-latin gimnázium mellett már a bécsi béke óta volt Sopronnak egy kis magyar evangélikus iskoílája is. A XVII. század közepétől fogva az itt és a vidéken élő magyar nemesek, különösen a lelkész- és tanítóképzésre való tekintettel ezt igyekeznek kifejleszteni. A német polgárság a városi tanáccsal együtt buzgón támogatja őket. Megveszik Türk Lászlónak az akkori Hosszúsorban (ma ez a része Széchenyi-tér) álló házát és tágas telkét és oLt, ahol a líceum ma is áll, építik fel az új magyar gimnáziumot 1657- ben. Ezzel ünnneplik meg az első ev. iskola alapításának 100 éves fordulóját. Ennek az új magyar gimnáziumnak, melyről már ez időben (1661-ben), Lyceum Soproniense Hüngaricum» néven történik említés, tantervét a városi tanács már 1659-ben azonossá teszi a német gimnáziuméval, úgyhogy ezáltal annak valóságos párhuzamos intézetévé lesz. Ez időben alapította (inchoabat) Zuana Menyhért polgármester, iskolafelügyelő és gya- raprtoltta (amplificavit) Lang Mátyás azt a gazdag könyvtárt, amely ma is az iskola birtokában van. A megújult iskola első kiváló rectora Kövesdy Pál volt, jeles nyelvész, aki Elementa linguae Hungaricae címen magyar nyelvtant is írt.

A Wesselényi-féle összeesküvés után bekövetkezett vallási üldözés idején a soproni ev. papokat és tanítókat is a pozsonyi rendkívüli törvényszék elé idézték s több egyházi épülettel együtt mindkét gimnáziumot elvették az evangélikusoktól. A szentgyörgyutcai Vittnyé- dy-házba a már 1636 óta erős ellenállás után Sopronba telepített kis jezsuita-gimnáziumot költöztették be. Ezt a házat, valamint a régebbi külvárosi iskoIájukat nem is kapták vissza az evangélikusok; az épületet elvesztették, az intézet pedig beleolvadt a 8 évi szünetelés után 1682-ben (a soproni országgyűlés után) újra megnyílt magyar gimnáziumba, illetve líceumba, melyet időközben újra kellett felépíteni, mert az 1676-iki nagy tűzvész alkalmával leégett. Fenntartója sem lehetett a városi tanács, mert azt 1672-ben nagy pénzbír-