Evangélikus egyházkerületi líceum, reálgimnázium, Sopron, 1934

5

musa (a fokozatosan romló nemzedékekről) mutatja, hogy a megvalósítás terve még nem született meg. De a gondolat valóra vált: Augustus Kr. e. 28-ban 82 templomot restauráltatott Rómában. Nyilván a költő járt elől, ő adta a tanácsot az uralkodónak.

Vájjon a költő maga? Honnan a költő ereje, joga ehhez? Megmondja ő maga: a Musarum sacerdos, a Múzsák papja áll népe előtt s Múzsát kéri: „Szállj le az égből és fújj fuvoládon, Kalliopé, királynőm, hosszú éneket." A vates mélyen búgó hangját halljuk, azét az ősrómai vates-ét, akiben mindig volt valami a költőből és a papból.

Ősi görög mítosz szerint a Múzsák Zeusnak, az istenek királyának a leányai. A Múzsa embere zeusi is egyúttal, amint zeusi és múzsái a király is. A művészi szó hatalmának meg a királyi költő és múzsái király viszonyának milyen mély emberi lényegét jelöli meg ez a mítosz. Ez a viszony elevenedett meg az augustusi korban: a földi uralkodók, király, arisztokrácia, nép vagy tirannus égibb testvére a költő, Augustus mellett Horatius és Vergilius, A római ódák Horatiusa királyi fejhordo- zású, de amikor Augustushoz való viszonyáról nyilatkozik, igáz? apollói tartózkodással nem mondja ki, hogy ő adja a tanácsot a császárnak, hanem személyes ügyét, mint mindig, általános érvényűvé avatja : „A tiétek vagyok, Múzsák, a tiétek — mondja (carm. IIT. 4.) — akár Sabinumba megyek, akár a hús Praenes- tébe, akár Tiburba." A nagy Caesart is mikor a fáradt cohor- sokat hazaküldi és pihenést keres, Ti üditítek fel pieriai barlangotokban."

Vos lene consilium et datis et dato

Gaudetis almae.

„Ti adtok, kegyesek, szelid tanácsot s örvendtek ez adománynak." A Múzsák adják tehát a gondolatot, a bölcseséget a költőnek és a császárnak. Kettejük viszonyának ez a benső lényege.

A költő isteni küldetésének igazolása, a kortársak elimeré- se, bőven jutott Horatiusnak, akinek később írt hazafias ódái a kor nagy átalakulása tükröződik. A boldog békeidők megteremtőjét, a biztonság, jó erkölcsök megszilárdítóját, sok eredményes reform alkotóját ünnepli ekkor Augusztusban. Hogy ezekben a költeményekben néha az őszinte érzés hiányát keresik és kényszerűséget, sőt opportunitást tételeznek fel Horatius részéről, azt nagyrészt a ma olyan megvetéssel nézett formai tökéletességnek és emelkedett költői nyelvnek kell tulajdonítanunk. Könnyen elfeledjük, hogy magasztos tartalom méltó foglalata a köznapinál emelkedettebb stilus lehet csak s hogy ez nem megölője az igazi érzésnek, arra nézve hivatkozhatunk Horatius legkiválóbb és legönállóbb tanítványának, a magyar Horatiusnak, Berzsenyi Dánielnek példájára, ki éppen iskolánk