Evangélikus egyházkerületi liceum, reálgimnázium, Sopron, 1930

11

számba mentek.

1825-ben az iskola épületét újra építették és ebben az alakjában állott fenn 1894-ig. Akkori homlokköve «Aedes Musis Erectae 1825.» felirattal most is meg van az udvar felőli bejárat fölé a falba illesztve.

1829-ben a líceum keretében megkezdi a gyülekezet a külön tanítóképzést is Szabó József líceumi tanár vezetése mellett. 1836-ban pedig kétosztályos külön reáliskolát állít fel, mely 1868-ig fennállott. Ennek Lahne Frigyes és Ulber Mátyás voltak jeles tanárai, míg a Líceumban ez időszakban Rails Péter (1799—1824) Seybold Pál és Hetyésy László működtek nagy sikerrel. A líceum virágzását mutatja az, hogy 1827-ben 408 tanulója van, köztük 96 alumnista. Az alumneum fenntartására 1810-től fogva kivetés szerint külön adóznak az egyházkerület gyülekezetei. Az 1825—27-iki országgyűlés szülte nemzeti ébredés hívta életre a «Deákkúti vármegy é-t, melyben az intézet ifjúsága az autonom prot. egyházkerület vonásaival színezett magyar vármegye formájában alakult egyesületté a magyar viselet, magyar zene, magyar tánc és a magyar nyelv ápolása céljából s különösen évenként tartott majálisaival tett igen nagy szolgálatot Sopron megmagvarosodása ügyének. Ezenkívül ifjúsági tornaegyesületével a rendszeres testgyakorlásának, a Deákkút és a hozzávezető erdei út gondozásával a ma virágzó Városszépítő Egyesületnek, szegény tanulók segélyezésével a ma is működő Diáksegélyző egesül etnek, a gyorsírás felkarolásával a máig is virágzó gyorsíró körnek lett úttörőjévé. 1868-ban készült selyem zászlaját ma is kegyelettel őrzi és ünnepélyeken használja az intézet ifjúsága.

Az 1841-ben megállapított Zay-ugróci tantervet, melynek minden eddigivel szemben előnye volt, hogy a tanítás egységessé tétele által lehetővé tette az átlépést egyik intézetből a másikba, a reális tantárgyaknak is kellő teret engedett, meghonosította a szakrendszert és kötelezővé tette a magyar nyelvet, — 1843-ban léptette életbe az intézet. A teljesgimnázi um e szerint 6 osztályú lett s hozzájárult a lice um 2 bölcsészeti, 2 theo- lógiai és jogi évfolyama. A tantervkészítő bizottság jegyzője Király József Pál soproni líceumi tanár volt, aki 1853—61-ig igazgató volt és még a 80-as évek legelején is tanított. 4'anártársai közül különösen Müllner Mátyás (igazgató 1861 -69-ig és 1877 89-ig) Tatay István, Petrik Ján. Jak. (igazgató 1869—76-ig), Páll'y József, Domanovszky Endre, Lehr András tűntek ki.

A szabadságharc után bekövetkezett abszolutizmus a T hun-féle Organisationsentwurf-ot erőszakolta prot. iskoláinkra is és azzal a középiskolának 8 ősz-