Evangélikus egyházkerületi liceum, reálgimnázium, Sopron, 1929
6 zet ifjúsága az autonom prof. egyházkerület vonásaival színezett magyar vármegye formájában alakult egyesületté a magyar viselet, magyar zene, magyar tánc és a magyar nyelv ápolása céljából s különösen évenként tartott majálisaival tett igen nagy szolgálatot Sopron megmagyarosodása ügyének Ezenkívül ifjúsági tornaegyesületével a rendszeres testgyakorlásnak, a Deálkkút és a hozzávezető erdei út1 gondozásával a ma virágzó Városszépítő Egyesületnek, szegény tanulóik segélyezésével a ina is működő Diáksegély:ö egyesületnek, a gyorsírás felkarolásával a máig is virágzó gyorsíró körnek lett úttörőjévé. 1868-ban készült selyem zászlaját ma is kegyelettel őrzi és ünnepélyeken használja az intézet ifjúsága. Az 184Í-ben megállapított Zay-ugróci tanterv, — melynek minden eddigivel szemben előnye volt, hogy a tanítás egységessé tétele állal lehetővé tette az átlépést egyik intézetből a másaikba, a reális tantárgyaknak is kellő teret engedett, meg- honosíttotta a szakrendszert és kötelezővé tette a magyar nyelvet, — 1843-ban léptette életbe az intézet. A teljes gimnázium e szerint 6 osztályú lett s hozzájárult a líceum 2 bölcsészeti, 2 theológiai és jogi évfolyama. A tantervkészítő bizottság jegyzője Király József Pál soproni líceumi tanár volt, akii 1853-- 61-ig igazgató volt és még a 80-as évek legelején is taníott. Tanártársai közül különösen Müllner Mátyás (igazgató 1861— 69-ig és 1877—89-ig) Tatay Isván, Petrák Jáh. .Talk, (igazgató 1869—76-ig), Pál'fy József, Domanovszlky Endre, Lehr András tűntek kiA szabadságharc után bekövetkezett abszolutizmus a Thun-féle Organisationsentwurf-ot erőszakolta prot. iskoláinkra is és azzal a középiskolának 8 osztályúvá való fejlesztését követelte ISI tanárral, megfelelő múzeumi éte szertári felszereléssel. A gyülekezet az ezzel járó terheket nem bírta volna el, azért az 1851-ben kötött megegyezéssel az intézetet (épületet, könyvtárt, tanszereket, gyűjteményeket a tulajdonjog fenntartásával) átadta a dunántúli ág. h. ev. egyházkerületnek. Mig azonban egyházközség és egyházkerület megegyeztek egymással, letelt az új tanterv elfogadására kitűzött határidő és az abszolút kormány az iskolától megvonta a nyilvánossági jogot. Csák 1855-ben acla azt vissza, mikor kemény küzdelem után az egyházkerületet rá tudta kényszeríteni annak a feltételnek elfogadására, hogy néhány tantárgyat németül fognak tanítani. Valójában azonban egyetlen tantárgy tanítása se történi! német nyelven, csak annyi, hogy iskolavizsgálat alkalmával a németül is tudó soproni fiuk feleltek1853-ban lépett életbe a megegyezés s így ez időtől fogva a dunántúli evang. egyházkerület az iskolafenntartó. Az Organisationsentwurf csak 1861-ig maradt érvényben, a nyolc osztályt és érettségi vizsgálatot azonban továbbra is fenntartotta az egyházkerület. Viszont a Thun-féle tanterv által elválasztott iheológiát újra szorosan egyesítette a gimnáziummal közös
