Evangélikus egyházkerületi líceum, reálgimnázium, Sopron, 1926

10 1843-ban léptette életbe az intézet. A teljes gimnázium e szerint 6 osztályú lett s hozzájárult a líceumnak 2 bölcsészeti, 2 theoló- giai és 2 jogi évfolyama. A szabadságharc után bekövetkezett absolutismus a Thun- féle Organisationsentwurf-ot erőszakolta prot. iskoláinkra is és azzal a középiskolának 8 osztályúvá való fejlesztését követelte 12 tanárral, megfelelő múzeumi és szertári felszereléssel. A gyülekezet az ezzel járó terheket nem bírta volna el, azért az 1851-ben kötött megegyezéssel az intézetet (épületet, könyvtárt, tanszereket, gyűjteményeket a tulajdonjog fenntartásával) átadta a dunántúli ág. h. ev. egyházkerületnek. Mig azonban egyház- község és egyházkerület megegyeztek egymással, letelt az új tanterv elfogadására kitűzött határidő s az abszolút kormány az iskolától megvonta a nyilvánossági jogot. Csak 1855-ben adta azt vissza, mikor kemény küzdelem után az egyházkerületet rá tudta kényszeríteni annak a feltételnek elfogadására, hogy néhány tantárgyat németül fognak tanítani. Valójában azonban egyetlen tantárgy tanítása se történt német nyelven, csak annyi, hogy iskolavizsgálat alkalmával a németül is tudó soproni fiúk feleltek, 1853-ban lépett életbe a megegyezés s így ez időtől fogva a dunántúli evang. egyházkerület az iskolafenntartó. Az Organi­sationsentwurf csak 1861-ig maradt érvényben, a nyolc osztályt és érettségi vizsgálatot azonban továbbra is fenntartotta az egy­házkerület. Viszont a Thun-féle tanterv által elválasztott theolo- giát újra szorosan egyesítette a gimnáziummal közös liceumi igazgatóság alatt. Visszaállította az 1851 óta szünetelt jogi évfo­lyamokat is, de ezek 1864-ben már megszűntek. 1865-ben alakult meg az ifjúsági magyar gyorsírókor, mely csakhamar elismert jó folyóiratot is adott ki litografálva Soproni Gyorsíró címen. Ugyanez évben alakult meg a Diáksegélyző egyesület és ez idő óta működik az ifjúsági gyámintézet is. 1869-ben pedig a zene elméleti és gyakorlati művelésére az ifjúsági zene­társaság alakul meg, mely utóbb a ma is működő Ének és zene- kör-ré bővül. Ugyanez időben a német nyelv művelésére Német Társaság is alakult az ifjúság körében. 1875-ben Karsay Sándor superintendens buzgólkodása a tanári nyúgdíjintézetet teremti meg. Az 1883. évi XXX. t. c.-el alkotott új középiskolai törvény lehetővé tette, a fejlődés pedig rákényszerítette az intézetet az államsegély igénybevételére annál inkább, mert az 1890. XXX. t.-c.-el szervezett görögpótló tanfolyamok bevezetése új terhet rótt a fenntar­tóra s új tantermeket tett szükségessé. Az 1825-ben épült iskolaépü­let nem felelhetett meg többé a fokozott követelményeknek. 1894- ben tehát átépítették, kétemeletes hosszú szárnyépülettel és külön tágas tornateremmel kibővítették s szeptember 11-én a kormány, a város és az egyházkerület képviselőinek jelenlétében ünne­pélyesen felavatták. Ebben az alakjában áll ma is. Ugyanez idő óta élvez az intézet fenntartási államsegélyt is az állammal között s 1908-ban megújított szerződés alapján, mellyel az 1894195. tanévvel az állami tanterv is életbe lépett. Kormányképviselőt

Next

/
Thumbnails
Contents