Evangélikus egyházkerületi líceum, reálgimnázium, Sopron, 1925
17 volt tanáraink iránt, akik lelkűk drága kincseit köztünk pazar kézzel szétosztották. Áldja meg az Isten őket . . Az üdvözlést az intézet és tanári kar nevében az igazgató köszönte meg megilletődött lélekkel kérvén a megjelenteket, hogy „szeretetüket őrizzék meg továbbra is az intézet iránt viszont Ígérvén, hogy az intézet is megőrzi s szüntelen ápolni fogja azt a szellemet, melyben a megjelentek felnövekedtek.“ Ezután a megjelentek a Líceumi Diákszövetség közgyűlésévé alakulva meghallgatták a szövetség titkárának jelentését s ennek kapcsán elhatározták, hogy meg kell indítani a gyűjtést egy az intézettel kapcsolatos „Diákotthon“ felállítására. A tornacsarnokból az összes jelenlévők az intézeti épület kapubejáratában elhelyezett „Hősök emléktáblájá“-hoz vonultak, ahol dr. Ostffy Lajos vasvármegyei volt főispán gyönyörű beszéd kíséretében helyezte el a találkozásra összegyűltek koszorúját az emléktáblára. A szép ünnepélyt a Himnusz eléneklése fejezte be. Ezután a találkozók szétoszoltak s évfolyamonként csoportosulva töltötték el kedélyes együttlétben a nap hátra levő részét. A Diákszövetség céljaira az 1895. évfolyambelíek 1,000.000 K-t, az 1905. évfolyambeliek 1,825.000 K-t, az 1900. évfolyambeliek 911.000 K-t s az 1875. évfolyambeliek 1,000.000 K-t adományoztak. A tanítványi hálának e tettekben való megnyilatkozásáért e helyen is hálás köszönetét mondok. 15. Sportpálya és Diákotthon. Külön pontban kell még megemlékeznem a most lefolyt iskolai év két nagyjelentőségű eseményéről. Ezek egyike a líceumi sportpálya megépítése, a másik egy már évtizedes tervünknek a Líceumi diákotthonnak megvalósítására a kezdő lépések megtétele. Téby Mihály intézetünk testnev. tanárának kezdeményezésére tanártestületünk javaslattal lépett iskolánk fenntartó hatósága elé : járuljon hozzá, hogy az új intézeti épület és internátus építése céljából még a háború előtt vásárolt közel 6000 0-07 telkünk, mivel egyelőre semmi kilátás nincs arra, hogy új iskola épületet emelhessünk, tanulóink használatára játszótérré, illetve sportpályává alakittassék át. Javaslatunk kedvező fogadtatásra talált s tervünket Sopron város hatósága is felkarolta; hiszen Sopronban eddig nemcsak hogy megfelelő sporttér nem volt, hanem még csak egyszerű játszóterük sincsen az iskoláknak sem. A város törvényhatósági bizottsága 1925. nov. 26-án tartott rendes havi közgyűlésében a sportpálya felépítésére támogatásul 40 millió koronát és mintegy 5 millió K. értékű anyagot (10 m3 erdei gömbfát, 150 m3 kőtörmeléket és 51 m3 homokot) szavazott meg; egyházkerületünk pénzügyi bizottsága pedig, mivel a telek a város belső területén, rövid időn beépülő utcák között fekszik s így a városi szabályrendelet értelmében megfelelő kerítéssel való bekerítését a város a telektulajdonostól határozottan követelte, a bekerítést vállalta. Segítségünkre jött a Duna-Száva- Adria vasúttársaság igazgatósága is, midőn kérésünkre nagy hálára kötelező készséggel adott 350 m3 salakot úgy, hogy azt pályáján a telkünkhöz legközelebb, alig 200 méternyire eső helyig
