Evangélikus egyházkerületi líceum, reálgimnázium, Sopron, 1924
17 kesztője soproni látogatásának hatása alatt felvetődött a Deákkúti országgyűlések tartásának eszméje is. A Diákszövetség a tulajdonképeni szervezője a 67. sz. Deák-kúti cserkészcsapatnak, intézi alapszabályszerüleg a diáksegélyezés s a gyámintézet ügyét, kezeli az u. n. Segítő-könyvtárt (a tanuló ifjúságnak tankönyvekkel való segítését), egyes tagjai ez évben is folytatták a könyvkötést s a slőjdmunkát is. Az egyesület pénztári forgalma a következő volt: A) Diákotthon és Cserkészpénztár: Bevéte': 4,088.627 korona. Kiadás 566.600 K. Pénztármaradvány: 3,522.027 K. B) Belmissiói és diáksegélyző pénztár: Bevétel: 11,231.459 K. Kiadás : 9,668.327 K. Pénztármaradvány: 1,563.132 K. C) Gyámintézeti pénztár: Bevétel: 751,648 K. Kiádás 700.000 K, Pénztármaradvány: 51.648 K. A bevétel tagsági díjakból, könyvhasználati dijakból, offertóriumból, gyűjtésekből és adományokból alakult, a kiadás túlnyomó része tanulók segélyezésére, (lásd a 9. pontnál) könyvek vételére és bekötésére fordíttatott. Az adományokban van: Asbóth Lajosné úrnő Sárvár, adománya 100.000 K, a Soproni Hitelbank-é 50.000 K, Sárkány Zsigmond űré, Kapuvár 200.000 K, Heszler Samu lelkész űré 30.000 K, Nemes Samu űré, Gönyü, 500.000 K s a tanulók karácsonyi szünidei gyűjtése 4,747.850 K, offertoríum a vallásos estén 290.000 K, Dr. Csatkai Endre tanár úr adománya 150.000 K. A gyámintézeti pénztár az egyet, egyházi gyámíntézetnek 175.000 K-t, a szekszárdi templomépítésre 425.000 K-t, a Dunántúli Diákszövetségnek 100.000 K-t juttatott. 13. Szülői értekezletet egyet tartottunk november 20-án. Témája az igazgató előadásában „A tanulás eredményessé tételének előmozdítása" volt. Az értekezlet, melyen a szülők és lakásadók elég szép számban jelentek meg, úgy találta, hogy a tanulás eredményének egyik legnagyobb akadálya a tanulók nagy elfoglaltsága, ennek főoka pedig a jelenlegi egész nevelési rendszer, mely minden súlyt az intellectualis nevelésre helyez s emellett a kedély nevelése, az érzelem fejlesztése háttérbe szorúl. Azért szükségesnek tartaná nevelési rendszerünknek olyan megváltoztatását, hogy az egyoldalú intellectualizmus helyébe az értelem, a kedély és akarat összhangzatos nevelése lépjen s az utóbbiakra a mostaninál sokkal nagyobb súly helyeztessék. Kérte az igazgatót, hogy e megállapítást hozza a felettes hatóságok tudomására. Az idegen nyelvek tanításának és tanulásának eredményesebbé tételére nézve — erre a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrnak 1924. okt. 16-án kelt 56.160/IV. sz. rendelete kapcsán hívta fel az igazgató az értekezlet figyelmét, — különösen a német nyelvre nézve az értekezlet azt tartaná célravezetőnek, hogy a kezdők és haladók az osztályokban elkülö- níttessenek s a német nyelv az I. osztálytól kezdve és nagyobb óraszámban taníttassék esetleg úgy, hogy a latin nyelv tanítása csak a III osztályban kezdődjék. Az értekezlet kifejezést adott annak is, hogy e tekintetben a reál-gimnázium tanterve csalódást okozott.
