Evangélikus egyházkerületi liceum, államilag segélyezett főgimnázium, Sopron, 1914

9 Az 1891—94. évi zsinaton ő volt „a pénzügyi bizottság nagyképzettségű, az egyházi közigazgatás minden ága­zatában bő gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező elő­adója” (Milder), akinek javaslataiból keletkeztek egyházi alkotmányunknak nagy fontosságú háztartási kánonai. Az ifjúság használatára szerkesztett egyházi ének- és imád- ságos könyvet (először 1886); megírta és saját költsé­gén kiadta a Gyámolda 50 éves történetét (1897); össze­állította az egyetemes egyház névtárát (1903). Felolva­sást tartott egyházközségi és Luther-társasági vallásos estélyeken; egyházi beszédeket mondott gyámintézeti ünnepeken (Sopron 1988, Kőszeg 1899); megírta kar­társának és igazgatói elődjének, Müllner Mátyásnak, a kerület két püspökének (Hauber Máté és Karsay Sán­dor) és két felügyelőjének (Káldy Gyula és Radó Kál­mán) élet- és jellemrajzát. A „Protestáns Egyházi Be­szédtár", az „Evangélikus Egyház és az Iskola“, „Ka­lászok az élet kenyeréhez“, „Evangelische Glocken”, „Protestáns Szemle“, „Theol. Szaklap“, ..Evang. Családi Lap“ hoztak tőle egyházi beszédet, karácsonyi elbeszé­lést, imádságot, bibliai életképet, tanulmányt, ismerte­tést, birálatot. Mindezek mellett 1869 óta egyházkerületi számvevő, 1896 óta egyetemes egyházi főjegyző, külön­féle egyetemes és kerületi bizottságok elnöke vagy szintoly munkás tagja, nem is szólva az általános köz- művelődési és társadalmi téren kifejtett tevékeny­ségéről.“ A legfelső királyi kegy az egyház és iskola terén szerzett érdemeinek elismeréséül 1895-ben a Ferenc József rend lovagkeresztjével tüntette ki. E kitüntetés­hez csatlakozott tanártársainak szeretete és tisztelete, egyházának s a társadalomnak meleg elismerése, az a közbecsülés, mely életében mint egy patriarchát övezte

Next

/
Thumbnails
Contents