Evangélikus egyházkerületi liceum, államilag segélyezett főgimnázium, Sopron, 1913

— 21 — Ha jellemző szavakat keresünk Michelangelo művészetére, azt kell mondanunk, hogy minden alkotása az erő megnyilat­kozása. Felhasználja ugyan az előző korok művészeti eredmé­nyeit, de egyikhez sem alkalmazkodik: eredeti és utolérhetet­len marad. Miként lelkivilágából száműzve voltak a kellem és báj nyújtotta szelíd örömök, akként művészetére is idegenek voltak ezek megnyilatkozásai. Félelmetes és zordon világ az, ahová ő vezet; itt mindent a szenvedély táplál és az erő mozgat. Kifejezésének eszközei az emberi test, amelynek minden izmát és minden idegszálát pontosan ismeri s amely nála mindig hatal­mas méretű, rendkívüli arányú. Súlyos gondolatainak és viharos érzéseinek megnyilatkozására természetesen nem karcsú ter­metű, finom és gyöngéd arcvonású íiiigrán alakok szolgáltak hanem roppant izmú testkoiosszusok, marcona tekintetű titánok, vagy legalább is belső energiától feszített, életerőt sugárzó ifjak. Vésője és ecsetje alatt az emberi test nemcsak megelevenedik, hanem mozog is, és alakjai élénk, gyakran heves, sőt merész mozdulatokba öntik lelkűk háborgását. Minden alkotása igazán leikétől lelkedzett gyermeke, s ez a nagyfokú, szinte szuverén szubjektivitása teszi őt a modern művészet első mesterévé. Zár. kozott természete miatt s mivel minden művét egymaga alkotta, nem is voltak szorosabb értelemben vett tanítványai, azok pedig épen nem voltak művészetének örökösei, akik föl nem érve szel­lemének magasságáig s félremagyarázva az ő irányát, megalkot­ták a bárok művészetet. A Michelangelo alkotásai kiapadhatat­lan forrásai a művészi szépnek, melyek századok óta ontják a bámuló világnak örök értékű kincseiket. Dr. Ruhmann Jenő.

Next

/
Thumbnails
Contents