Evangélikus egyházkerületi liceum, államilag segélyezett főgimnázium, Sopron, 1912
A modern haladás és az evangéliumi keresztyén világnézet viszonya különös tekintettel az iskolai nevelésre. Irta: Hetvényi Lajos, líceumi tanár. 1. Visszaélés a „modern'1 szóvals megtévesztés a „haladás“ jelszavával. A „haladás“ fogalmának helyes értelmezése és az egyoldalú anyagi kultúra eredményeinek boncolgatása különös tekintettel az u. n. „modern“ szellemnek az ifjúságra gyakorolt hatására. A teendő megállapítása. Több felületes Ítélkezés, visszaélés, szemkápráztató megtévesztés és öntudatlan önámítás tán semmivel sem történik, mint ezzel a szóval: „modern“. Sok ember Ítéletének, becslésének mértékéül szolgál már e szó. Ezek ugyanis nem azt nézik, hogy az ember méltóságának és rendeltetésének nézőpontjából valami helyes-e, vagy helytelen, igaz-e vagy téves, jó, avagy rossz, hasznos-e vagy káros, hanem modern, újszerű-e, avagy nem? Gyakran előfordul, hogy egy-egy régi igazságról, vagy szellemi alkotásról, melyeken századoknak erkölcse, művelődése nyugodott, hamarosan kimondják az Ítéletet: „lomtárba való“, ellenben sok olyan értelmetlenségnek és félszegségnek, amit divatos köntösbe öltöztettek, sok bámulója akad, mert modern. A „modern“ jelzőnek a mai felfogás szerint vett tartalmát, szokásos értelmezését nem olyan könnyű meghatározni, mint azt az első tekintetre gondolnók. Rendkívül sok jellemző vonás rejlik ebben a fogalomban. Nem is annyira a valójában újszerűséget tekintik az u. n. modern dolog lényeges jegyének, hanem a felkapottságot, a divatszerűséget. A nagy tömeg azonban újnak, eredetinek gondolja azt, amit modernnek nevez még
