Evangélikus egyházkerületi liceum, államilag segélyezett főgimnázium, Sopron, 1909

10

Széchenyi ez utóbbi két művével belevitte a Hitellel megindított reformmozgalomba jóformán az egész nemzetet. Eszméi eljutnak az ország legtávolabbi vidékeire is, áthatják a lelkeket, átalakítják a közgondolkozást, irányítják az egész közvéleményt. Döntő szerepük van a követválasztásoknál s reányomják a bélyegüket az országgyűlések tárgyalásaira. Az 1830-iki, 1832—36-iki és az 1839—40-iki országgyűlések egészen Széchenyi hatása alatt állanak s az ő szellemében igyekeznek egyik reformot a másik után megvalósítani. Vezérének tekinti az egész ország ellenzéke, bár Széchenyi nem akar vezetni, csak irányítani. Nem szereti a vitatkozásokat, de nem is tér ki előlük. Szóval, tollal, izzó szenvedéllyel mindig helyt áll, ahol eszméit védeni, azok érdekében agitálni szükségesnek tartja. De sokkal szívesebben cselekszik, mint beszél. Megkezdi a Duna szabályozását, a Vaskapu-szoros hajózhatóvá tételét s annyira elfoglalja egész lelkét e munka, hogy Metternich nem minden gúny nélkül mondja róla: „Széchenyi gróf azt képzeli magáról, hogy ő fedezte fel a Dunát.“ Felkarolja és kifejleszti a dunai gőzhajózást; felépítteti a Budát Pesttel összekötő lánchidat s ezzel a két testvérvárost elválhatatlanúl eggyé, Budapestté teszi, melynek szépítésére, emelésére mindent elkövet, hogy méltó fővárosává lehessen az új Magyarországnak. De politikai célt is szolgál e nagyszerű művével. A nemest is kötelező hídbérfizetéssel rést üt a nemesnek adómentességén s előkészíti a közteherviselést.

Mindezzel a 30-as évek derekán népszerűségének tetőpontjára emelkedett Széchenyi s a sok ünneplés közt büszke öntudattal tekinthetett vissza végzett munkájára. A kormány ugyan már régóta gyanús szemmel nézte az egész reformmozgalmat, de Széchenyi gondosan kerülte