Evangélikus egyházkerületi liceum, államilag segélyezett főgimnázium és bölcsészet-theologiai főiskola, Sopron, 1907
147 arra törekedett, hogy az életrend, amennyire csak lehetséges, az évszakoknak megfelőleg változatos legyen, maguk az ételek pedig táplálók és Ízletesek. Reggelire egész éven át kapott egy-egy ifjú 03 L. forralt tejet és egy zsemlyét. A déli és estéli étlap megállapítása hétről hétre történt. Ebédre hetenkint négyszer- ötször volt húsleves, máskor paradicsom-, tojásos- vagy bableves. Szerda és péntek kivételével minden nap kaptak húsételt, még pedig főtt marhahúst, vágott húst, pörköltet, sertéspecsenyót; tésztául túrós-, mákos-, diós-, darásmetóltet, szilvás- vagy szilvaizes gombócot, ünnepek alkalmával rizs- felfujtat vagy cukrászsüteményt. Vacsorára rántott-, bab-, borsó-, rizs-, burgonya stb. levest és tésztát (töpörtős pogácsa, mákos-, diós-, szilvaizes kalács, lepény, búza- vagy daragáncát, rizs- vagy darakását), vagy kolbászt, sertéssültet, székelygulyást, hurkát, kocsonyát, töpörtőt burgonyával, liptai túrót, kemény tojást stb. A tápintézet a teljes díjat fizetőkre nézve is jótékony- sági intézmény, azért újból is esdö szóval fordulunk gyülekezeteinkhez, lelkészeinkhez, a hitrokonokhoz és mindazokhoz, akiket a jó Isten anyagiakkal megáldott, hogy e nemes célú intézményt adományaikkal támogassák, mert az egyre fokozódó drágasági viszonyok mellett csak úgy felelhet meg céljának. Esdő szavunk a lefolyt tanévben sem volt elhangzó szó a pusztában, mert amint az Értesítő II. 7. pontja igazolja, a befolyt pénzadományok jelentékeny összegre rúgnak. Az ott említetteken kívül ihászi Ihász Lajos, egyházkerületi felügyelő és Hofmann Ede fehérmegyei nagybirtokos egy-egy szarvast, Pfahnl János gyömörői bérlő egy darab hízott sertést, a fertőmeggyesi egyházközség 2 szekér, a harkai egyházközség 1 szekér különféle terményt, Heszler Sámuel kőhicli lelkész pedig több kg hagymát 10*
