Evangélikus egyházkerületi liceum, államilag segélyezett főgimnázium és bölcsészet-theologiai főiskola, Sopron, 1907
17 Ünnepi beszéd. A soproni evang. líceum 350 éves fennállásának jubileumi ünnepén, 1907 november 21-én. Nem a véletlen ötlet, a puszta szokás, hanem a kötelesség érzete, — a jelennek hálával tartozása a múltért s az erőgyűjtés nemes szándéka a jövő érdekében — keltette fel a vágyat, hogy a mai ünnepre összegyűljünk. Az idő ina eszmélésre serkent, nagy komoly munkára hí; mert nem emberek, hanem jelenségek kiáltják már felénk: ébredjetek! Áz ébredésnek első feltétele pedig, hogy emlékezzünk. Emlékezzünk csudás, teremtő időkről, melyek rég letűntek, de amelyeknek alkotása drága örökség gyanánt reánk maradt. Emlékezzünk a nagyokról, kik bár síri álmukat alusszák, még mindig nagy bölcsességgel oktatnak, nemes hévvel lelkesítenek bennünket. Emlékezzünk, hogy jogos öntudatra jussunk; lássuk a szerepet, mit 350 éves alma materünk a nemzeti közművelődés szolgálatában betöltött s felismerjük jogosultságát és hivatását a jelenre s jövendőre nézve. Ez munkálja azt, hogy megtartsa jellegét mindvégig s így, ha az ősök szelleme számadásra hí, bármikor is nyugodtan mondhassuk: itt vagyunk s gazdagon gyümölcsözik az örökség, mit reánk liagyátok! * * * A világtörténelem az újkort ama nagy változásokkal kezdi, amiket a felfedezések, találmányok, a renaissance és a reformáció előidéztek. Az* előbbi három szórványosan létrehozta az egyéniség elvét, megszülte a gondolat szabadságát; ez utóbbi pedig a szellemi s erkölcsi haladásnak eme hatalmas erőit a népek közkiucsévé tette az által, hogy emelkedettebb világnézetével a scholasticismusnak akadályait a tudományos vizsgálódások igaz eredményeire nézve megszüntette: Coppernicus és Galilei tana szabad utat talál már a hivő ember lelke felé is. A reformáció az újjászületés korának szabadságelvét az erkölcsi szabadság örök fundamentumára helyezte s a renaissance pogányos humanizmusát keresztény humanizmussá változtatta; lelkiismereti szabadságelvével a szellemnek demokráciáját juttatta diadalra s a középkori hűbériség osztályuralma helyébe a magasabbfokú művelődés általánossá tételével az újkori polgáriasodás alapját vetette meg. Az tíjkori polgáriasodás csatatere pedig — 2
