Evangélikus egyházkerületi lyceum, államilag segélyezett főgymnásium és bölcsészet-theologiai főiskola, Sopron, 1902
II. A kérdésre csak úgy adhatunk némileg is elfogadható feleletet, ha Írói munkásságát részletesebben vizsgáljuk. A legtermészetesebb sorrendül kínálkoznék az idői; de ettől el kell térnünk, részint, mivel a neve alatt megjelent összes munkákkal, dolgozatom kezdő soraiban említett okok miatt úgysem foglalkozhatnánk, részint, mivel munkássága — életének akármelyik szakát veszszük is — ugyanazon időben, vagy nagyon rövid közökben egymástól nagyon is eltérő vagy távoleső irói ágakat érint, így ha irói életének első tiz évét tekintjük is, az eredeti és fordított költeményeken kívül ott találjuk Meisner Kristóf Oktatását, Knigge ismeretes könyvét az emberekkel való társalkodásról és német folyóiratokban irt czikkeit. A későbbi években ez a munkásság még változatosabb ; épp ezért a könnyebb áttekinthetőség és világosság kedvéért legtanácsosabb müveit hovátartozandóságuk szerint csoportosítanunk s irói jelentőségét nyelvészeti és aesthetikai törekvéseinek, eredeti és fordított költői munkáinak vizsgálata után állapítanunk meg. A nyelvújításra vonatkozó nézeteit A magyar nyelvnek mostani állapotjárói, kimiveltethetése módjáról, eszközeiről czímű pályanyertes munkája foglalja magában. A pályázatot Kulcsár hirdette a Hazai Tudósításokban. A mü két részre oszlik. Az elsőben azoknak a követelményeknek alapján, a melyeket az irodalmilag müveit, további fejlődésre alkalmas nyelvek kellékeiként Jenisch Philosophisch-Kritische Vergleichung und Würdigung von vierzehn altern und neuern Sprachen von Europa czimü tanulmányában talált, vizsgálja a magyar nyelvet gazdagság, világosság és hathatósság szempontjából. Kimutatja, hogy ámbár nyelvünk gazdagság tekintetében nem versenyezhet a külföldi, virágzó irodaimé nyelvekkel, mégis van benne elegendő concrét jelentésű szó- Hivatkozik Baróti Szabó Kisded Szótárára és a Magyarság Virágaira. A kereskedelem és inai- kifejezései nincsenek ugyan meg a nyelvben, de vigasztaláséi szolgálhat, hogy hiányoznak a latin nyelvből is, s a fogyatkozáson könnyű lesz segíteni, mihelyt a szükség állapota beáll. »Fontosabb része a nyelv gazdagságának, hogy olyan szókkal bővelkedjék, melyek által a dolgok tulajdonságai, a lélek tehetségei s egyéb abstractiós gondolatok fejeztetnek ki.« E tekintetben tartják nyelvünket szegénynek, »holt szegénynek«. De ha irodalmunkat magában és az európai nyelvekével egybevetve vizsgáljuk, arra az eredményre jutunk, hogy e tekintetben is legalább a középszerűség fokán áll. »Nyelvünk — Írja Kis — úgy, a mint most vagyon, inkább az érzéseknek, indulatoknak és a pal— 8 —
