Evangélikus egyházkerületi lyceum, államilag segélyezett főgymnásium és bölcsészet-theologiai főiskola, Sopron, 1902
22 jogot magamnak és maradékimnak fentartom.« Az említett prédikátorok Szűcs István téti és Zigán János kemeneshögyészi lelkészek. Nem említi Zathureczky Sámuel győri kántort, a kinek szintén több darabját felvette az énekeskönybe. Nem czélom megállapítani, hogy az 505 ének közűi mennyi magának Kisnek eredeti költeménye; de tekintve, hogy 1811-ig rövidebb versein kívül, 16 részint eredeti, részint fordított munkája látott napvilágot, a melyek közül terjedelemre nézve nem egy a 300 lapot is meghaladja, meg figyelembe véve, hogy Versei közt is a legtöbb átdolgozás, bizonyosnak vehetjük, hogy a Keresztény énekeskönyvben foglalt hymnuszoknak és könyörgéseknek csak elenyésző része igazán sajátja. Fordított Held Henrik, Thilo Bálint, Gerhardt Pál, Niemeyer Ágost, Birken Zsigmond, Genesius Justus, Gellert. Sturm és mások vallásos énekeiből. Felvette némi változtatással mások fordításait is, a többek közt Róday Gedeonét is. Bármily csekély is azoknak az énekeknek a száma, a melyek Kistél származnak, annyi bizonyos, hogy a gyűjtemény hiányt pótolt, több evang. gyülekezetben ma is használatos s így a vallási élet terén jelentékeny hatású munka. Kis elmélkedő és mélázó természetének leginkább megfelel az elégia, melyben az érzés intenzitása merengéssel, elmélkedéssel és csendes megnyugvással párosul. S valóban e téren alkotott is néhány olyan költeményt, mely méltó arra, hogy a feledéstől megóvassék. Ilyenek az Ősz utolján, Egy kisdednek halálakor és Egy haldokló gyermekhez cziműek. Az utolsót Kővágó Őrsön elhűnyt, négy éves leánya halálakor írta. A szülői fájdalom és a mély, igaz paphoz illő, vallásos érzelem, mely az élet csapásai és fájdalmai ellen, a mennyország reménységén alapuló erős hittel vértezi fel magát, igen szépen egyesülnek benne. E költeményt csekély változtatással nemcsak a Kis szerkesztette győri, hanem a dunántúli Énekeskönyvbe is felvették, s kisebb gyermekek temetése alkalmával ma is használják. Az Egy kisdednek halálakor egyszerű, de szokatlan szerkezeténél fogva is említést érdemel. Két részből áll; az elsőben a gyermeküket vesztett szülők keserű panasza szólal meg Kis Jánosnál szokatlan erővel: „Jaj! mely siralmak pályáján futunk! Mely sötét völgyben csavarog utunk! Óh, ha nagy Isten, oly mélységes vagy Vagy több értelmet, vagy kó'szívet adj.“ A második részben az Úrnak dorgáló és vigasztaló szava hallatszik: »Akármit cselekszem, Javadra igyekszem. r
