Evangélikus egyházkerületi lyceum, államilag segélyezett főgymnasium és bölcsészet-theologiai főiskola, Sopron, 1900

hogy Rómában, illetve Itáliában még közelebbinek kellett lennie a rokonságnak, hanem az, hogy Görögországban egészen más viszonyok voltak. Itt a hódítás a történeti korban, mindenesetre már fejlödöttebb társadalmi s állami viszonyok között folyik le s ez sokat megmagyaráz. Mert a történeti korban Itáliában se jöhetett volna létre ügy a clientela, amint tényleg létrejött; aminthogy a későbbi kor rabszolgái, mikor már az állam kialakult, nem is lesznek Rómában sem cliensekké, ha csak a felszabadítás árán nem. A törzsrokonság maga tehát még épen nem magyarázná meg a clientelát, sőt tekintve Görögországot, inkább az ellenkező mellett bizonyítana. Ennélfogva ha elfogadjuk is azt, hogy a hódítók Itáliában bizonyos rokon fajú, árja népeket találtak, a clientela eredetét még akkor is Lange hypothesise alapján érthetjük meg legjobban.

Miután azonban a clientela már így létrejött s megvolt, a későbbi időkben bizonyára nem volt mindig a rabszolgaság közvetítése szükséges ahoz, hogy valaki a meglevő intézmény kötelékébe léphessen. Ekkor bővült s szélesbedett az a Mommsen említette források révén. Különösen a Rómába menekülő, vagy bármi okból oda költöző idegenek, esetleg szám- üzöttek léphettek be önként s közvetlenül a már meglevő clientela viszonyába, amint erre Cicero szavai is utalnak: »clientes, qui sese in fidem patrociniumque nostrum dediderunt.«-^) Hasonló történhetett a később meghódított törzsekkel, továbbá a felszabadított rabszolgákkal is, kiket a felszabadítás után még mindig bizonyos kötelékek fűztek volt urukhoz. Méltán mondja azonban Lange, hogy »a clientela eredetének mindezen fajai mégis csak oly viszonyban vannak az eredeti fajhoz, mint az apai hatalom (patria protestas) származása önálló, vagy még nem önálló személy örökbefogadása (arrogatio és adoptio) útján a természeteshez . .. mint a rabszolgák szerzése vásárlás útján az eredeti és természeteshez, t. i. a hadi fogság utján szerzéshez.«

II. A clientela mivolta.

Abból, amit a clientela eredetéről mondottunk, önként következik, hogy ez intézmény mibenléte csakis a római család viszonyaiból, a római családjogból ismerhető és ítélhető meg helyesen. A római családot, mint általában a családokat a patriarchalis korban a vérköteléken kívül még a vallásnak, a kultusnak köteléke is egybefüzte s alkotta. Amannál fogva azok voltak a család tagjai, kik ugyanazon szülőktől, vagy közös őstől származtak, emennél fogva a család tagjai lehettek nem vérrokonok is.

___14_____

'

) Cicero: De oratore I. 39, 177. v. ö. Gellins V. 13, 2. Lion. Göttinga 1824.